A szemüvegkultúra nagykövete

Hétszáz optikai üzlettel, köztük jó néhány üzletlánccal versenyezve vívja mindennapos csatáit a vevőkért a Tóbiás család. Mindezt Magyarországon, ahol a szemüvegviselésnek jóformán nem alakult ki kultúrája, s ahol az igények és a kínálat között nincs egyensúly. „Mivel a legtöbb keretgyártó világmárka képviseletet működtet nálunk, a kínálat meglehetősen magas, a kereslet viszont alacsony nívójú” – véli Tóbiás György, aki szerint még mindig az SZTK-keretek hazája vagyunk. Szemüvegvásárlás alkalmával a magyarok általában megelégszenek a legalacsonyabb árkategóriával, sőt azzal a kerettel és lencsével a legboldogabbak, amelyet a társadalombiztosítás közgyógyellátás címen ingyen bocsát a rendelkezésükre. Ha mégis elkerülhetetlen a vásárlás, betérnek egy benzinkúthoz vagy valamelyik hipermarket konténeréből válogatnak a hanyagul odaszórt okulárék közül. A vevő azonban e lépésével optikai merényletet követ el maga ellen. Nem tudja ugyanis, hogy az ilyen értékesítési csatornákon kínált termékek csupán alkalmi használatra szánt nagyító eszközök, melyek rendszeres viselése elmélyülő látási problémákat okozhat. Az ügyvezető igazgató szerint kevesen ismerik fel, hogy a szemüvegkészítés személyre szabott, individuális műfaj, pedig az optikusdinasztia, melybe Tóbiás beházasodott, több mint fél évszázada e tény elfogadtatásán fáradozik.

BIRODALOM ÉPÜL. Tóbiás György még rövidnadrágos kissrác volt, amikor Pálvölgyi János, a leendő após, aki szerszámkészítő végzettségével nem talált a szakmájában munkát, a Magyar Optikai Művekhez (MOM) került. Pár év elteltével, mikor az ügyes kezű férfiból kiváló szakember lett, Pálvölgyi otthagyta munkahelyét, és az optikus mesterséget a háború után a MOM keretein kívül űzte tovább. Birodalmát, az 1949-ben alapított Pálvölgyi Optikai Csiszolót egy innovatív ötlettel rögtön az érdeklődés középpontjába állította. Cége ugyanis elsőként kezdett bifokális szemüveglencsék gyártásába Magyarországon, ahol addig csupán egyfókuszú, azaz közel- vagy távollátó lencsék kerültek forgalomba. Mivel bifokális lencséket a nagyüzemek a későbbiek folyamán sokáig nem gyártottak, a manufakturális keretek közt tevékenykedő optikus komoly bevételre tett szert általuk. Az após már ekkor felismerte, hogy műhelyén belül érdemes komplexen kezelni az optikát, méghozzá úgy, hogy a cég életében a szemüveg- és a műszeroptikai tevékenység egyaránt jelen legyen. A vállalat arculatának meghatározása után a dinasztiaalapító az ötvenes években Györffy István szemorvos segédletével felvette repertoárjába a kontaktlencse-fejlesztést és -gyártást, majd ráállt az egyedi, magas dioptriás lencsék előállítására, miközben a diafilmvetítő készülékek lencséi is a cég fejlesztése során kerültek be a kor divatos „szórakoztatóelektronikai” eszközeibe. „A magánvállalkozás sikerét apósom csupa olyan tevékenységgel alapozta meg, amelyek a gazdaságossági tényezők mérlegelése után a nagyüzemek tevékenységi körén kívül rekedtek” – árulja el a titkot Tóbiás György.

Az egyetlen leánygyermekkel rendelkező dinasztiaalapító, aki férfiember kezében szerette volna tudni a cég későbbi vezetését, lánya kiházasítása után az új rokont kapacitálta e feladatra. A Bányászati Tervező Intézetnél villamos automatikákat tervező férfi engedett a nyomásnak és visszaült az iskolapadba. „Először optikai és finommechanikai képesítést szereztem. Ezután a jénai Szemoptikai Főiskolára jártam, majd Felsőfokú Optometrista Látszerész diplomát szereztem” – emlékszik vissza tanulmányaira Tóbiás György. Miután a szakmából kiművelte magát, kiderült, innovatív ötletekben ő sem szenved hiányt. Optikai fénysorompót tervezett a tömeggyártást végző üzemekbe, hogy megelőzhetőek legyenek a csonkolásos balesetek. Optikai ötleteivel részt vállalt Rófusz Ferenc Oscar-díjas kisfilmje, a Légy című alkotás sikereiből. Majd Greguss Pál professzor kérésére elkészítette az első 360 fokban látó lencsét (a PAL-optika etalonját), amely már panoramikus képalkotásra is alkalmas volt, s ami nemcsak NASA-díjat kapott, de a MARS-program részévé vált. Tóbiás mindeközben a „lakossági üzletágat” sem hanyagolta el. Vezetése alatt a cég könnyített lencséket gyártott gyermekek részére, illetve az elsők között kezdett multifokális lencsék forgalmazásába hazánkban.

TÖRÉS. Az időközben jött rendszerváltás nem tett jót a cégnek. „Műszeripari piacunk egyik napról a másikra összeomlott. 1989 előtt beszállítói voltunk azon exportőröknek, amelyek a kelet-európai piacra termeltek, de mivel azok csődbe menetek, gyártó tevékenységünk megrendelés hiányában hetek alatt megszűnt. Ezzel egy időben jelentek meg a magyar piacon a külföldi vegyes vállalatok, amelyekkel fejlesztés tekintetében, a tőkehiány okán, nem volt érdemes felvenni a versenyt” – ismerteti a helyzetet a vezető. Innen úgy álltak fel, hogy a rendszerváltás után kft.-t alapítottak, majd kis- és nagykereskedelembe fogtak, miközben vezető optikai cégek magyarországi képviseletét vállalták el. Így többek közt a Cerutti, az Enjoy, a Nigura márkákét, vagy a Rodenstock cégét, mely utóbbi legalább olyan név a szakmában, mint a Mercedes az autóiparban. E magas minőségű és értékű termékeket a piac azonban csak korlátozott számban volt képes befogadni, ezért Tóbiás kénytelen volt „Opel-kategóriás” termékekkel is teríteni az országot. Szövetkezett hát a Marcolin családdal és például Dolce and Gabbana, Replay, Miss Sixsty keretek forgalmazásába kezdett. E tevékenységből sikerült annyit forgalmaznia, hogy az évek alatt megtízszerezte a cég forgalmát. Az eredményen felbátorodva Tóbiás visszakanyarodott az elit kategóriához, s a meglehetősen borsos árú Porsche Design termékeit is felvette a forgalmazott márkák sorába. Az ügyvezető ugyanis mind a mai napig bízik abban, hogy az emberek szemléletében változás áll be. „A tudatformálásban magunk is részt veszünk. Hirdetünk, jelen vagyunk szakmai folyóiratokban, tévéműsorokban” – mondja a szemüveg-viselési kultúra nagykövete, akinek arisztokratikus megjelenését természetesen egy Porsche keret teszi teljesebbé.

A NEGYEDIK GENERÁCIÓ. Tóbiás szerint a közszereplőknek kellene példát mutatniuk a szemüvegviselés terén, de gyakran ők is a benzinkútdesign-t követik. „Pedig egy jól megválasztott szemüveg öltöztet, arcot épít, tálcán kínálja a sikereket, olykor pedig életet ment. A nálunk szemvizsgálatra jelentkezőknél sokszor az derül ki, hogy az emberek összesen 30-40 százalékosan látnak a két szemükre. Ez pedig veszélyes, mert esetükben az észlelési idő hosszú, nem tudnak a környezetük eseményeire, veszélyeire kellő gyorsasággal reagálni. Ha pedig az információszerzés lassú, a cselekvésre nem marad idő és képtelenség kivédeni a kényes, veszélyes helyzeteket” – fejtegeti Tóbiás György, aki két gyermekével nemrégiben piacra dobott egy, a számítógép előtt ülők szemének védelmét szolgáló lencsét. A sikereket most ettől várják. Tóbiás György bízik unokáiban is, akiket szívesen látna a dinasztia negyedik generációjának tagjaiként. Persze kényszeríteni nem akarja őket; mint mondja, elég, ha érzik a sikereket, ugyanis ez serkentheti őket arra, hogy a későbbiekben mindhárman a cégen belül vállaljanak munkát.