 |
Óva intem a cégvezetőket a minisztériuimi tisztségviselőkkel folytatott négyszemközti beszélgetésektől – Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára ezzel az alig burkolt célzással próbálta elejét venni azon esetleges korrupciós kísérleteknek, amelyek a magyar agrárinformatika-történet legnagyobb szabású tenderét fenyegethetnék. Joggal, hiszen korábban is volt ok az efféle aggodalomra. Gondoljunk csak az Agrármarketing Centrum, illetve Torgyán Attila ügyére, vagy éppen arra, hogy a rendőrség – amint azt a Figyelőnek Németh Imre agrárminiszter is megerősítette – jelenleg is 11 ügyben nyomoz a tárca háza táján. Az Európai Unió (EU) strukturális alapjainak fogadására, a támogatások feldolgozására, ellenőrzésére, kezelésére hivatott integrált informatikai ellenőrző rendszer, az IIER számítástechnikai beszerzése pedig kétségkívül olyan óriási közbeszerzési projektnek ígérkezik, amelyre – a magyar észjárás szerint – óhatatlan rávetül a gyanú árnyéka. Még akkor is, ha a lehetséges multinacionális pályázók – a Phare szigorú ellenőrző rendszere ismeretében – eleve kizártnak tartják a korrupciót.
BRÜSSZELI SEGÍTSÉG. Érdekes módon, e fontos projekt megvalósítására a különböző kormányzatok az évek során egyre kevesebb pénzt szántak. Vonza András, az Orbán-kormány agrárminisztere 2001 elején még mintegy 50 milliárd forintot tartott szükségesnek az intézményrendszer reformjára, az év végére azonban már 18-19 milliárd forintra szelídült az összeg. Az idén február 7-én pedig már az is örömteli hírnek számított, hogy a földművelésügyi tárca – a Phare-programon keresztül – 2,7 milliárd forintos hozzájárulást kap az uniótól az új intézményrendszer számítógépes gerincét alkotó IIER kiépítésének gyorsítására (a Phare-pénzek megoszlásáról lásd külön anyagunkat). A „talált pénzt” a kormány 5 milliárd forintnyi saját forrással egészíti ki, de egy tavalyi kormányrendelet szerint további 8 milliárd forintig áll jót a költségekért. A későbbiekben a mindenkori büdzsé már csak a rendszer fenntartásához járul hozzá.
| Papírmunka |
|
Az IIER-en keresztül nem csak a közvetlen kifizetések, tehát a területalapú normatív jövedelempótló támogatások folyósítása és ellenőrzése megy majd végbe, hanem az intervenciós és exporttámogatásoké, illetve a piaci intézkedéseket kísérő kifizetéseké. Az IIER egy-egy termelőről akár több száz adatot tartalmazhat. Követnie kell, hogy milyen és hány támogatott állatból áll az agrárvállalkozó állománya, ezekre mikor, milyen jogcímen mennyi támogatást vett igénybe. Nyilván kell tartania a támogatott gazda termőterületét, melyik területen mit termeszt, milyen növényekre vette igénybe a területalapú támogatást. A mai uniós farmerek munkaidejének nagy részét a kötelező számítógépes adminisztráció teszi ki, mert adatszolgáltatás nélkül nincs támogatás. |
|
A friss uniós rendszerfejlesztési pénzadomány egyébként jelzésértékű. Egyre nagyobb aggodalommal figyelik ugyanis Brüsszelben, hogy a tíz csatlakozó ország közül e téren a leghátul kullogó Magyarország képes lesz-e határidőre, a csatlakozásig kiépíteni az intézményrendszert. Az EU ezért kért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (FVM) már 2002 októberére pontos ütemtervet (Figyelő, 2002/28. szám), amely alapján ellenőrizheti a teljesítést. A hátralévő néhány hónap alatt pedig olyan bonyolult, egymásra épülő informatikai rendszereket kellene kiépíteni, vagy a már meglévőket átalakítani, „összeházasítani”, amelyeknek együtt is megbízhatóan kell működniük és kapcsolódniuk az óriási uniós hálózatába. A központi elem az IIER, amely a több tíz – közvetetten több száz – alrendszert integrálja. A parcellaregiszteren keresztül például a földnyilvántartást, a gazdaregiszteren keresztül a sertés-, a szarvasmarha, a juh- és a kecskeregisztrációs alrendszert egyesíti magába.
A rendszerépítő feladatra rendelkezésre álló négy évből már eltelt három, s ez alatt Magyarország önerőből édeskeveset tudott teljesíteni. A hollandok közreműködésével készült el korábban például a szarvasmarha-regisztrációs rendszer, s szintén holland segítséggel kezdték meg a termékpálya-ellenőrzés kiépítését 1,7 millió eurós Phare-támogatással. Bár a tisztviselők szerint a több éves lemaradásért a Torgyán-Szabadi páros vezette agrártárca a ludas, ha nem siet, a Medgyessy-kabinet agrárvezetése is kénytelen lesz elkönyvelni némi késést. Az új kormány ugyanis csak 2002. július 26-i ülésen tárgyalta meg először az IIER-koncepciót, noha jól tudta, hogy a lemaradás óriási.
FEL KELL KÖTNI. A szaktárca vezetői mégis optimisták. Az intézményi átalakításokhoz már elkészültek a módosítandó törvénytervezetek, rendeletek. Így a parcellaregiszter az első negyedévben készen lesz hat megyére, őszre pedig az egész országra. A tervek szerint a második félévben befejeződhet a teljes körű gazdaregisztráció; ez az érintettek szerint a csodával lenne határos, hiszen az egymillió gazdából egyelőre alig több mint 210 ezret regisztráltak.
Nagy a sietség, mert nagy a tét is. A kérdés az, hozzájut-e Magyarország a nagy közösségi pénzekhez; 2005-ben például 350 milliárd forintnak megfelelő uniós agrártámogatásra számíthatna az ország. A munka nagyságát mutatja, hogy az FVM-nek 66 intézményéből 30-nak részt kell venni az intézményrendszer kiépítését, illetve átalakítását szolgáló „építkezésben”. Összetett jogi, intézményi átalakulás lesz. A tárca egyik főosztályaként működő Sapard hivatal például leválik az FVM-ről, és a jelenlegi Agrárintervenciós Központtal (AiK) összeolvadva a kifizető ügynökség oszlopát alkotja majd (lásd külön írásunkat). A regionális hálózat bázisai a tárca megyei hivatalai lesznek, de az informatikai rendszerhez szükséges adatok beszerzésébe, a regisztrációkba bevonják az 1100 falugazdászt, a 200 kistérségi megbízottat és a félezer agrárkamarai szakembert is.
| Kezdőlökés |
 |
Az EU a Phare-programon keresztül maga is nagy részt vállalt a magyar agrárintézmény-rendszer fejlesztésében. Az IIER létrehozatalához tervezett 13,8 millió euróból összesen 9,3 milliót a Phare ad (4,5 millió a magyar hozzájárulás). Az IIER működéséhez kapcsolódó alrendszerek közül a juh- és kecskenyilvántartási rendszerhez 1,25 millió, a sertésregisztrációhoz 1,9 millió euróval járul hozzá a program. Áttételesen ide kapcsolódik az 1999-ben kezdett, most záruló kataszteri információs rendszer kiépítése is, amelyet 6,2 millió euróval segített a Phare. (Az IIER két legnagyobb alrendszere, a gazdaregiszter és a percellaregiszter nemzeti költségvetésből készül.) A Phare egyre nagyobb pénzügyi áldozatot vállal a magyar agrár-intézményrendszer felkészülésében. 2001-ben 5 millió eurós, 2002-ben 11 milliós, az idén pedig már 20 millió eurós támogatási alapot különített el erre a célra. Utóbbi keret az IIER mellett a növény-egészségügyi ellenőrzésekhez szükséges laboratóriumi fejlesztéseket, illetve a veszettség kiirtását is szolgálja. |
|
„A huszonnegyedik órában vagyunk, hogy Brüsszel a csatlakozásig auditálhassa az IIER-t” – állítja Cseplész Anita, a Unisys Magyarország Kft. üzletágvezetője. Ő nagyon is jól tudja, mekkora a feladat, hiszen cége fejlesztette ki a három előcsatlakozási alap – a Phare, az Ispa és a Sapard – teljes magyarországi támogatásfolyósítás-segítő, kezelési és ellenőrzési programját. Ha május-júniusra nem írják alá a szerződést a tenderen nyertes szoftverfejlesztővel, akkor Cseplész Anita szerint esélye sem lesz annak, hogy a csatlakozás idejére auditálják a rendszert. Az igények felmérése után tehát a tényleges fejlesztés így is csak szeptemberben indulhat, annál is inkább, mert egyelőre sem a szükséges rendeletek végső formája, sem a végleges koncepció nem készült még el. Négy hónap pedig kevés egy ekkora munkára. A kiépítés, a próbaüzem és az auditálás megfeszített tempóban is további legalább fél évet igényel.
KÉSZÜLŐDÉS. A nagy üzletet – és a karbantartással, kiigazítással több évre szóló informatikai munkát – jelentő IIER tenderre mégis valamennyi magyarországi cég készül. Cseplesz Anita szerint a multik által alkotott 8-10 konzorciumból az a csoport nyer, amelyik már kellő uniós referenciával és kapcsolatokkal rendelkezik e speciális programfejlesztésben, továbbá ismeri az FVM-et, valamint intézményeit is.
Nem lesz könnyű dolga a tendernyertesnek sem, mert máris óriási a késés, s valószínű, hogy a további lemaradást a kivitelező nyakába sózza a minisztérium. Már most nagy a kockázata annak, hogy a májusra ígért tenderkiírás csúszni fog, uniós agrártámogatás pedig ez esetben csak 2005-től várható. A derűlátók persze abban bizakodhatnak, hogy eddig a magyar mezőgazdaság késés miatt még nem veszített el egyetlen Phare-projektet sem.
