Tíz éve szerepel a szerb lapok címoldalán a Karics testvérek neve. Néha csupán “apróságokkal” vonják magukra a figyelmet, például az egyik családi villában elkészül a mennyezeti ikon freskó. Máskor viszont azzal kerülnek be a hírekbe, hogy a testvérek vállalkozása megnehezíti a nagyobbik jugoszláv GSM-szolgáltató, a Mobtel privatizációját.
Bogoliub Karics
TITOKZATOS ZENÉSZEK. Afféle klasszikus milosevicsi sikertörténet a négy fivér és egyetlen lánytestvérük karrierje. A koszovói Pecs városában születtek, és a családi kis terményboltban segédkeztek a szüleiknek, szabadidejükben pedig Plave Zvezde (Kék csillagok) nevű együttesükben muzsikáltak, így téve szert némi extra bevételre. Az öt testvér hamarosan már nem csupán a balkáni könnyűzene világában mozgott otthonosan: az üzleti életben is megállták a helyüket. A családi vállalkozást vezető legkisebb testvér, a ma 48 éves Bogoljub szerint a titkuk mindössze annyi, hogy minden megszerzett dinárt az élére állítottak, befektettek. A Karics-vagyon szakértők szerint mára akár 4 milliárd dollárra is rúghat – a pontos összeget senki nem ismeri.
Miként azt sem, hogyan is jutottak egész pontosan a vagyonhoz. Talán közelebb visz a megoldáshoz, ha felidézzük a bukott diktátor, Szlobodan Milosevics és a Karics testvérek közötti fölöttébb szoros és bensőséges kapcsolatot. Karicsék készségesen finanszírozták Milosevicsné könyvének amerikai promóciós turnéját, vagy például baráti gesztusként beszálltak a szerb elnöki pár lánya, Marija lakásfelújításába. Sőt, aligha véletlen, hogy Marko, az iskolától irtózó ifjabb Milosevics végül éppen Karicsék belgrádi magánegyetemén kapott diplomát. Mindez persze csupán a felszín. A szerb közvélemény Karicsékat egyszerűen Milosevics házi bankárjának tartja – és ezt a nézetet még Mladjan Dinkics, a Jugoszláv Nemzeti Bank elnöke is osztja. Valószínűsíthető ugyanis, hogy Milosevics és társai “magánvagyona” Karicsék közreműködésével jutott ki az országból. A dollármilliók kisíbolásában szerepet játszhatott például a Daki International néven bejegyzett dublini vállalkozás, amely történetesen szintén a Karics-birodalom része.
BŐKEZŰ DIKTÁTOR. Természetesen a szívességek ellentételezése is bőkezű volt. Az még hagyján, hogy a közszereplést szívesen vállaló Bogoljub miniszteri címet kapott Milosevicstől – a külföldi befektetések tárca nélküli minisztere lett -, ennél ugyanis jóval többet jelentettek azok a különösen kedvező hitelek és más üzleti előnyök, amelyekhez Karicsék a háborús bűnök vádjával jelenleg a hágai nemzetközi bíróság előtt álló exelnök révén hozzájutottak.
Remek példa erre a Mobtel alapítása: Szlobodan Milosevics annak idején mindenféle versenyeztetés nélkül egyszerűen felajánlotta a Karics testvéreknek, hogy hozzák létre az első GSM-szolgáltatót Jugoszláviában. Karicsék 1997-ben 67 millió dollárt fektettek be a vállalkozásba, és ezzel a Mobtel 51 százalékát tudhatták magukénak. A cég könyv szerinti értéke a belgrádi NIN gazdasági lap szerint ma 600 és 900 millió dollár között van, 2001-es nyeresége pedig 45 millió dollár volt – Karicsék nem csináltak tehát rossz üzletet. Annál kevésbé, mert azóta kiderült, hogy az eredeti számlák garantáltan hamisak, s szakértők szerint a klán aligha költött 47 millió dollárnál többet a Mobtelre.
A szerb kormány szívesen megszabadulna a milosevicsi örökségtől a mobilszolgáltatónál: még az idén privatizálni szeretné a Mobtelt – a költségvetés már számol a bevétellel -, méghozzá úgy, hogy előbb kiszorítja a társaságból a Karics-famíliát. Az 1,2 millió előfizetőt kiszolgáló Mobtel 49 százaléka a szerb állami posta tulajdona, s az illetékes hatóságok mindent elkövetnek azért, hogy visszaszerezzék a teljes tulajdonrészt. Tavaly márciusban például a Karics-csoport cégeire is kivetették az extraprofit-adót (ennek alapja, hogy egyes kivételezett vállalatok az erősen nyomott hivatalos árfolyamon vásárolhattak valutát, majd azt a valós értéken használhatták fel), aminek következtében a Mobtel két hónapra csődhöz közeli állapotba került. Szolgáltatása azonban ez idő alatt is zavartalan volt.
A belgrádi Ekonomist című gazdasági magazin múlt év végi jóslata szerint Zoran Gyingyics szerb miniszterelnök előbb-utóbb meggyőzi Bogoljub Karicsot, hogy “önként” mondjon le az 51 százalékos részesedésről. Elemzők szerint e nélkül aligha akadna érdemi vevő, viszont ha ez bekövetkezik, fölöttébb kapós lehet a cég. “A Mobtel rendkívül modern, európai nagyvállalat, korszerű szervezeti felépítéssel, áttekinthető dokumentációval” – dicséri a portékát a mobilszolgáltatónál tavaly a csődbiztosi teendőket ellátó Braniszlav Angyelics. A NIN című hetilap máris azt találgatja, hogy a társaság iránt – a brit Vodafone, a svéd Telia és a francia Orange mellett – minden bizonnyal a magyar Matáv, illetve a Westel is érdeklődik majd.
A Karics-birodalom kincstára a mobilszolgáltatón kívül persze más koronaékszereket is rejt. Ilyen az Astra Bank és a hozzá kapcsolódó biztosítótársaság, a kiterjedt médiavállalkozás (saját országos tévécsatornával, lapkiadóval, zenekiadóval és internet-szolgáltatóval), ilyenek a kanadai és oroszországi építőipari vállalatok, az indiai és kínai textilüzemek, továbbá a kereskedelmi társaságok – Ciprustól Írországon át a volt szovjet tagköztársaságokig, szerte a világon. Érdekes divízió továbbá a nonprofit szervezetek hálózata, amely az egyetlen lánytestvér, Olivera parancsnoksága alatt működik. A Karics Alapítvány (www.karicfoundation.com) aktív és jól szervezett; humanitárius célok mellett a kultúrát és az oktatást is támogatja. Említésre méltó még az 1992-ben alapított Karics Egyetem, Jugoszlávia első magánegyeteme, ahol az egyes tanszékeket szerényen a család tagjairól nevezték el.
Bogoljub Karics “vallomásai”
• “Ha egy embert klónoztathatnék, az csakis feleségem, Milanka lenne.”
• “Azért ügyeltem arra, hogy Janicije fiam az Egyesült Államok területén szülessen meg, hogy egy szép napon indulhasson az amerikai elnöki székért.”
• “Amit elértem, mindent a két kezem munkájával értem el. Húszéves koromban már 1000 négyzetméteres házam volt és Mercedesszel jártam.”
Milosevics távozása mindazonáltal nem jelentette a Karics-klán bukását: korrupciót és gazdasági viszszaéléseket vizsgáló felügyelet azonban nem talált bizonyítékot a Bratyja Karics Group rendellenes működésére. A család Cipruson, Kanadában és Nagy-Britanniában szóródott szét, de a két legambiciózusabb testvér, Bogoljub és Szreten továbbra is a Belgrád Rózsadombjának számító Dedinje kerületben lévő, mennyezeti freskókkal dekorált luxusvillákban él. Bogoljub, a Karics-csoport elnökeként havi százezer eurós fizetést ad magának, mi több, ő a szerb gyáriparosok szövetségének elnöke. Birodalma rendületlenül virágzik, még ha Mobtel-részesedéséről rövidesen valószínűleg le is kell mondania.
