Elküldték a CIA-nak is a filmkészítők A keselyű három napja című film forgatókönyvét, mivel abban a szereplők teljesen hétköznapi forrásokban – újságcikkekben, regényekben, novellákban és hasonlókban – talált információmorzsákat összegyűjtögetve adták le jelentéseiket a hírszerzési központnak. “A CIA hozzájárult a forgatáshoz, s a filmet rendszeresen vetítette is saját képzésein” – meséli Hajós Sándor, a Posys Információs Kft. szakértője.
IDŐTÉNYEZŐ. A mindenki számára hozzáférhető, önmagában értéktelen információhalmazból tehát még a CIA számára is értékes tudás nyerhető. Különösen így van ez üzleti hírszerzők esetében, akik nem használhatnak titkosszolgálati eszközöket. Ők tehát a legálisan beszerezhető információt ellenőrzik, válogatják és elemzik. Például a román légitársaság publikus éves terveiben a magyar nemzeti légi fuvarozási vállalathoz nagyban hasonló, regionális vezető szerepet célzott meg. “Mivel a régión belül két vállalat nem szerezhet ugyanolyan vezető pozíciót, a tervek hátterének vizsgálata is szükséges lehet” – említi Jasenszky Nándor, a Malév vállalkozásbiztonsági vezetője. Fontos az időtényező is: nem mindegy, hogy a konkurens termék kifejlesztéséről a tervezési vagy a piacra dobást közvetlenül megelőző időszakban értesülünk.
Üzleti hírszerzési feladatok
OFFENZÍV MEGKÖZELÍTÉS
• A stratégiai és operatív tervezés támogatása
• Ágazat- és konkurenciaelemzés
• Környezeti elemzés
• Külső források gazdasági előrejelzéseinek értékelése
• A defenzív hírszerzéssel kapcsolatos külső tényezők vizsgálata
• A szervezett bűnözés fenyegetésének felderítése, majd veszélyelhárítás a hatóságok bevonásával
• Kapcsolattartás az állami hírszerző szolgálatokkal, illetve bizonyos esetekben a piaci szövetségesek üzleti hírszerzésével
DEFENZÍV MEGKÖZELÍTÉS
• A gazdasági tervezéshez kapcsolódó információvédelmi kérdések
• Ipari kémelhárítás
• Belső vállalati csalások és gazdasági bűncselekmények megelőzése és felderítése
• Válságmenedzsment
• A belső információs rendszer védelme
• Személyi ellenőrzési feladatok
• A terror és szervezett bűnözés fenyegetésének elhárítása
• Együttműködés a nemzeti biztonsági szolgálatokkal és törvényvégrehajtó szervekkel
Forrás: Posys Kft., Üzleti hírszerzés jegyzet, BME Mérnöktovábbképző Intézet, 2001.
Pénzintézetekre különösen jellemző, hogy saját üzleti hírszerzőket alkalmaznak. “Gyanús esetekben a vizsgálatokat többnyire maguk végzik el, a presztízsvédelem okán a hatóságokat csak a legritkább esetben vonják be” – mondja Hajós Sándor. Kivételek azért akadnak. Az egyik banknál például két ukrán állampolgár jelentkezett, s 200 millió dollárnyi készpénzt akartak elhelyezni. A bekért dokumentumok jónak látszottak, mégis felkértek az azonosításra egy külső hírszerző céget, amely végül nem talált egyértelműen megnyugtató hátteret a kérelmezők mögött. Így a bank elállt az üzlettől. “Bár a bankok leginkább szervezetükön belül oldják meg a hírszerzést, a versenytársak megfigyelését már szívesen bízzák külső cégre” – teszi hozzá Hajós Sándor.
A versenytárs-információ forrásai
• Kormányzati szervek információi (értékes, de gyakran várni kell rá)
• Online adatbázisok (gyorsabb, ám drágább, és csak publikus adatokat tartalmaz)
• Vállalati és befektetői források (előnye, hogy az információ közvetlenül az érintettektől származik)
• Felmérések és interjúk (nagy mennyiségű és mélységű adat nyerhető belőlük)
• Helyi megfigyelés (például parkolóhelyek, ügyfélszolgálatok, teherautók figyelése)
• Versenytárs-benchmarking (a cégműködések összehasonlítása)
• Defenzív versenytárs-figyelés (a saját tevékenység vizsgálata külső megfigyelő szemével)
• Visszatervezés (a termék vagy szolgáltatás előállítási folyamatának rekonstruálása)
Forrás: Yogesh Malhorta, Brint Institute
A megszerzett tudást védeni is kell a vállalat biztonsága érdekében. A helyzetet nehezíti, hogy a tudásáramlás serkentése (a tudásmenedzsment) fontos egy cég versenyképessége szempontjából. A szervezetek közötti együttműködés sem kedvez a titoktartásnak. A szervezeti pr is a környezettel kapcsolatos bizalom, átláthatóság megteremtésében érdekelt, ami információ-átadással jár. Érdemes tehát meghatározni, hogy mit, hogyan és mennyi ideig célszerű védeni, s az erőket a fontosabb területekre összpontosítani.
“Vannak cégek, amelyek inkább kifizetik az adatszolgáltatási kötelezettség megtagadásáért járó bírságot, minthogy mérlegadataikat közzétegyék” – említi Apró Antal vállalkozásbiztonsági tanácsadó. Ez azonban hibás magatartás; a titkolózás üzleti bizalmat aligha eredményez. S immár azzal is számot kell vetni, hogy az Európai Unió ajánlásai a mainál szigorúbb adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő.
