Az Európai Unió nemrég elfogadta azt az ajánlást, mely szerint három éven belül jelölni kell a különböző termékek csomagolásán, ha azok genetikailag módosított alapanyagokból készültek. Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek 0,5 százaléknyi, a takarmányok pedig 0,9 százaléknyi transzgén eredetű összetevőt tartalmazhatnak a címkézés nélkül. Egy cambridge-i találmány megkönnyítheti a módosított termékek megjelölését és azonosítását: kidolgozói egyedi összetételű DNS-t juttatnának minden módosított génállományú élőlénybe, amelyet aztán egyszerű, standardizált teszttel, akár a boltokban ki lehetne mutatni.
A brit szakemberek szerint jelenleg azért nehézkes a genetikailag módosított organizmusok azonosítása, mert sokszor nem tudható, mit is keresnek, mely baktériumból, vagy egyéb élőlényből származik az esetlegesen beültetett génszakasz. Az azonosításához szükséges technológiákat – a lényeges információkat titokban tartva – ma még a biotechnológiai vállalatok bocsátják a hatóságok rendelkezése, még abban a fázisban, amikor engedélyezik az adott módosított fajta termesztését, vagy az abból készült élelmiszer, illetve takarmány forgalmazását. Ám ha a vállalatok egy egyezményes, nem működő, csupán jelzésként szolgáló DNS-szakaszt a paradicsomtól a kukoricán át a burgonyáig az összes terménybe beültetnének, akkor azt bármikor, külön kalauz nélkül is könnyen ki lehetne mutatni. Ez a DNS a tervek szerint semmilyen genetikai információt nem hordozna, csupán egyfajta vonalkódként szolgálna, azért nem befolyásolná az élelmiszerek minőségét.
