 |
Keresztülhúzta a részvénytulajdonosok számításait a háborús készülődés. Noha a szelvényvagdosók a tőzsdei cégek tavalyi eredményei alapján joggal vártak árfolyam-emelkedési hullámot, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) nem igazolta vissza elképzeléseiket. Dacára ugyanis a társaságok javuló fundamentumainak, a gyorsjelentési dömping utolsó napján, február 14-én, pénteken 148 pontot (1,97 százalékot) esett a BUX. A lejtmenet hétfőn sem állt meg, igaz akkor már 11 pontos csökkenéssel megúszták a befektetők. „A jelenlegi árszinten kifejezetten olcsónak mondható a magyar tőzsde, ám a küszöbön álló iraki támadás miatt az emberek inkább kivárnak a vásárlással, az árak további mérséklődésében reménykedve” – magyarázza a történteket Makray Péter, az Erste Befektetési Rt. elemzője.
A hazai tőzsdei cégek olyan jó eredményekkel rukkoltak elő, hogy 273,2 milliárd forintos összesített profitjuk megdöntötte az 1999-es 229,8 milliárdos eddigi rekordot. A tavalyi képet kissé árnyalja, hogy az eredmény mintegy háromnegyedét ismét a négy blue chip termelte. Mindazonáltal az elmúlt év egy-két kisebb meglepetésen kívül nem hozott drámai változásokat, a legtöbb cég az elemzői várakozásoknak megfelelően teljesített. A 47 társaság közül 24 rontott a korábbi eredményén, 13 pedig veszteséggel zárt. A cégek összevont árbevétele az inflációnál kisebb mértékben, 3,2 százalékkal bővült. A forinterősödés továbbra is meghatározta a tőzsdei szereplők életét, de míg egy évvel korábban ez – a devizában felvett hiteleknek köszönhetően – nyereséget okozott, addig tavaly az exportáló cégek már veszteségessé váltak.
| Matáv: vezetékszakadás |
 |
A legnagyobb hazai távközlési szolgáltató 2002-es eredményeivel Straub Elek elnök-vezérigazgató egyelőre akár elégedett is lehet, hiszen – mint mondja – terveiket sikeresen teljesítették. Ám minden bizonnyal még neki is szoknia kell a gondolatot, hogy cége legfőbb versenytársait ma már nem feltétlenül a vezetékes szolgáltatók között kell keresnie.
A Matáv Rt. a múlt héten tette közzé 2002-es eredményeit. Az előző évinél tavaly 7,8 százalékkal magasabb, 590,6 milliárd forintos árbevételt realizáló távközlési szolgáltató csoportszintű nettó eredménye 68,1 milliárd forint volt. A cég eredményeihez azonban a meghatározó szolgáltatási ágak eltérő mértékben járultak hozzá.
A nem végleges eredmények szerint a Matáv – 2001-ben még lassan, 2,3 százalékkal növekvő bevételű – vezetékes üzletágának tavaly lényegében már csak a stagnálásra futotta. Ennek ellenére a 336,3 milliárd forintos árbevételt produkáló üzletág még mindig stabil és meghatározó bevételi forrás a társaság számára.
A vállalat piaci szereplését azonban jelentős mértékben a mobiltelefon-üzletág, azaz a Westel Rt. tevékenysége határozta meg. Olyannyira, hogy a cég számára az eredményes mobiltelefon-piaci szereplés ma már legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a vezetékes versengés.
Megoldhatatlannak látszó nehézségekkel persze ezen a területen látszólag 2002-ben nem kellett szembenézniük a Matáv illetékeseinek. Még akkor sem, ha a mobil szegmens bevételeinek növekedése a 2001-es 24,9 százalék után tavaly csupán 16,9 százalék volt. Az ágazat árbevétele 2002-ben 87,8 milliárd forint, üzleti eredménye 52,4 milliárd forint volt, piaci részesedése elérte a 49,6 százalékot.
A Matáv jól szerepelt a nemzetközi porondon is. A Macedónia kizárólagos vezetékes és mobil szolgáltatóját, a Mak-Tel-t irányító Stonebridge Communications AD-ben többségi részesedéssel rendelkező társaság nemzetközi bevételei 12,5 százalékkal növekedtek 2002-ben, elérve a 67,6 milliárd forintot.
|
|
HÚZÓERŐK. A lokomotívok közül egyedül a Matáv nem tudta növelni nyereségét (lásd külön írásunkat), ezzel szemben a Mol az egy évvel korábbi 1,2 milliárd után tavaly 59,7 milliárdos profitot ért el. Az olajipari társaság jó eredményét elsősorban gázüzletágának köszönheti, amelynél a 2001-es 122 milliárdos bukás után tavaly nullszaldót könyvelhettek el, köszönhetően az alacsony olajáraknak. A teljesítményt javította emellett a gyengülő dollár és az erősödő forint is, mivel a vállalat a legtöbb alapanyagot import útján szerzi be. Ront viszont az összképen, hogy a korábban szépen teljesítő finomítói üzletág hatékonysága – az elemzők meglepetésére – visszaesett. Apasztotta a nyereséget a petrolkémiai szegmens is, amit a menedzsment a kedvezőtlen piaci viszonyokkal és a gyenge kereslettel magyaráz. A Slovnaft 5,6 milliárd forinttal gazdagította a Molt. A társaság a várható átszervezések miatt 15,1 milliárdos céltartalékot képezett.
A magyar bankóriás, az OTP – szokatlan módon – kissé elmaradt az elemzői várakozásoktól, de így is szép eredményt mutathat fel. A pénzintézet 2389 milliárdos mérlegfőösszegével a piac 22,1 százalékát ellenőrzi, s csaknem 20 százalékkal tudta növelni nyereségét, amelynek motorja továbbra is a lakossági üzletág volt. A bankcsoport többi hazai tagja is jó eredménnyel zárt, miközben a szlovák leányvállalat, az OTP Banka Slovensko veszteséges volt, döntően az ingatlanleértékelések miatt. Mindkét gyógyszergyár meglepetéssel szolgált a befektetőknek, ám míg a Richter kellemes hírrel – 30 milliárdos rekordprofittal – örvendeztette meg őket, addig az Egis részvényeseit kifejezetten lehangolta a mindössze 1,3 milliárdos eredmény (lásd külön írásunkat). A Richter eredményének egyébként közel egynegyedét a pénzügyi műveletek adták.
VESZTESEK. A múlt év két legnagyobb vesztese a Rába és az Antenna Hungária (AH) Rt. volt. Az árbevételének 60 százalékát műsorterjesztésből s 20 százalékát a távközlésből szerző utóbbi társaság tavaly 2,3 milliárd forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, 1,5 milliárddal „ráerősítve” a 2001. évi mínuszra. A bajok gyökere most is a cég résztulajdonában álló magyar Vodafone eredményének konszolidációjában keresendő: a mobilszolgáltató éves értékcsökkenési leírása 1,1 milliárddal rontotta az AH Rt. konszolidált eredményét. A Rába ezzel szemben csak saját magának köszönheti 2,5 milliárdos veszteségét. A menedzsment előrejelzései folyamatosan megbuknak, a javulásnak egyelőre jelét sem látni. A társaság árbevételének a harmadát veszítette el az előző évhez képest, ami csak részben magyarázható az iparág nehézségeivel, a nemzetközi versenytársaknál ugyanis nem látható ilyen óriási visszaesés. A cég vezetői ugyan folyamatosan faragnak a költségekből és racionalizálják a termelést, ám a számok tanúsága szerint nem eléggé. Helyzetüket csak súlyosbította 2002-ben a dollár gyengülése, illetve a forint erősödése.
 |
Az IT szektort képviselő Synergonnál viszont, úgy tűnik, bejöttek a menedzsment számításai. A Rábáéhoz hasonló árbevétel-zuhanás ellenére itt a költségcsökkentés meghozta a gyümölcsét, és a 2001-es veszteség után 2002-re szerény nyereséget tud felmutatni a társaság. Amennyiben az iparág helyzete az idén javul, az immáron hatékonyabbá vált cég tovább növelheti nyereségét. A Graphisoft szintén a szektor gyengélkedésétől szenved, és ez nála veszteséges évzárást is okozott. Noha az év végén az amerikai piacon már jól szerepelt a társaság vezértermékének számító ArchiCad, a cég fő felvevőpiacán, Németországban továbbra is igen szerények az eladások.
| Egis: orosz tél |
 |
Sok-sok negyedéven keresztül folyamatosan növekvő árbevételről és nyereségről adott számot az Egis gyógyszergyár, hozzászoktatva befektetőit a kellemes hírekhez. A meglepetés ezúttal sem maradt el, csak éppen negatív előjelű lett, noha itt is hasonló tendenciák jelentkeztek, mint a másik tőzsdei gyógyszertársaságnál, a kiemelkedő sikereket elkönyvelő Richternél, ám, úgy tűnik, az Egis esetében a negatív folyamatok bizonyultak erőteljesebbnek.
Némileg persze szerencsétlen a két gyógyszergyár teljesítményének mostani összevetése, hiszen a Richter egész múlt évi teljesítménye vizsgálható, míg az Egis – igazodva a francia anyacég szokásaihoz – októberben indítja üzleti évét, így a mostani jelentés az új üzleti év első negyedét taglalja.
A Richterhez hasonlóan az Egisnél is rekordot hozott a vizsgált periódusban a belföldi értékesítés árbevétele, amit a társaság gyorsjelentése részben a februári áremelés miatt előrehozott készletfelhalmozással, illetve az elmúlt években bevezetett új termékek sikerével magyaráz. Megjegyzendő: mindkét momentum igaz a Richter esetében is.
Az export azonban már nem sikerült ilyen fényesen, az Egis kivitele dollárban számolva 8 százalékkal, forintban pedig több mint 22 százalékkal visszaesett. Némiképp a Richternél is érzékelhető volt a korábban rendkívül jól teljesítő orosz piac beszűkülése, az Egis oroszországi szállításai azonban dollárban számolva igen nagy mértékben, 39 százalékkal csökkentek. A kelet- és nyugat-európai eladásokat mindazonáltal az Egis is tudta növelni 18, illetve 23 százalékkal, de ez nem ellensúlyozta az orosz piac zsugorodását.
Noha javít a mérlegen az a kedvező hír, hogy a bázisnak tekintett egy évvel korábbi negyedév milliárdos veszteségével szemben nyereséget hoztak a fedezeti ügyletek, az Egisnél a pénzügyi műveletek eredménye – a Richter milliárdos nagyságrendű profitjával szemben – „csupán” 165 millió forintot ért el, ami még mindig kevés volt a forgalomcsökkenésből adódó profitesés ellensúlyozásához. Az adózott eredmény így mintegy 15 százalékkal csökkent, ami azonban Marosffy László pénzügyi vezérigazgató-helyettes szerint csak átmenetinek tekinthető. Az Egis vezetése bízik benne, hogy az orosz piac és az Egis eredménye ebben az üzleti évben is újra dinamikusan bővülhet. |
|
FORINTOS SZTORIK. Katasztrofális évet zárt a Pannonplast, amely fennállása során először vált veszteségessé. A műanyagipari cég gazdálkodását sújtja az erős forint, illetve a korábbi profitjának jelentős részét adó beszállítói pozícióinak megromlása, miután több fontos megrendelője itteni érdekeltségének bezárásáról vagy termelési szerkezetének megváltoztatásáról határozott. Hasonlóképpen az erős forinton és a célpiacok recessziója miatt bukott a Fotex. A társaság koronaékszerének tartott Ajka Kristály árbevétele – hasonlóan a korábban nagy reménységnek számító Fotexnetéhez – mintegy 10 százalékkal zuhant. A Mezőgépnél viszont a 32 százalékkal gyarapodó árbevétel sem tudja feledtetni a közel felével zuhanó eredményt, ami nagyrészt szintén az erős forint számlájára írható. A Danubius új szerzeményének, szlovák szállodájának köszönheti viszonylag kedvező eredményét. A turizmus világszerte tapasztalható visszaesését tavaly csak tetézte a fővárosban rohamtempóban növekvő szállodai szobák száma, illetve a Közép-Európát tavaly megbénító óriási árvíz, ami a Danubius hazai és külföldi érdekeltségeit egyaránt érintette.
A BÉT szereplői közül a legstabilabb és legnagyobb eredménybővülést a legjobb osztalékfizetők hozták. A Démász 18 százalékkal, míg a Zwack 11 százalékkal növelte profitját. Éves árbevételi tervét ugyan nem teljesítette a szesziparban tevékenykedő társaság, adózás előtti eredménye megfelelt a prognózisnak. Hasonló „leg”-eket mondhat magáénak a szintén jó osztalékot fizető Globus, amely tavaly tovább növelte exportárbevételét. A cég agresszív külföldi akvizíciói meghozták az eredményüket, csakúgy, mint a stratégiaváltás, amelynek jegyében a korábbi konzervipari cég immáron a gyorsfagyasztott termékek és a zöldségalapú készítmények irányába fordult.
A tavalyi profitrekord és a tőzsdei árfolyamesés a BÉT-en szereplő társaságok átlagos P/E-mutatóját (árfolyam/egy részvényre jutó nyereség) alaposan lenyomta. A jelenlegi 9-10-es P/E jóval elmarad az uniós átlagtól, így összességében igen csak olcsónak mondhatók a magyar papírok. Elemzők szerint a háborús hangulat mellett az is rányomja a bélyegét az árfolyammozgásokra, hogy a cégek idei kilátásai egyelőre nem túl kedvezőek. Mindazonáltal az átlagos P/E-érték – a 2003-ra várt 10-15 százalékos BUX-emelkedés mellett – egy év múlva már magasabb lehet a mostaninál.
