| Az adórevízió előnyei… |
• Nincs kötelező következménye, az ügyfél mérlegelheti, hogy mit tesz.
• A cég a vizsgálat során megismeri azt, amitől tart – az adóvizsgálatot, annak folyamatát.
• Lélekben és gyakorlatilag is felkészül egy valódi APEH-ellenőrzésre: végigkövetheti az ellenőrzés logikáját, megtanulja, hogyan viselkedjen a revizor jelenlétében (például lehetőleg egy személy tartsa vele a kapcsolatot), és a felmerülő kérdések nyomán kigondolhatja, felépítheti saját érvelési logikáját.
• Van ideje végiggondolni a lehetőségeket, a feltárt problémákkal kapcsolatos teendőket. A revízió ugyanis nem önellenőrzés, mely utóbbi során a hiba felfedezése után 8 napon belül intézkedni is kell.
n Van módja büntetlenül kijavítani egyes hibákat – természetesen legális úton téve ezt.
• Olcsóbb eljárás, hiszen a díjazás és alkalmasint a befizetendő adóhiány, illetve önellenőrzési pótlék ellenére is összehasonlíthatatlanul kevesebbet fizet, mint ugyanarra a hiányra az APEH-szabta pótlékok és bírságok összessége.
• Megállapításaiért a revizor garanciát vállal. Ha az adóhatóság hibát talál ott, ahol a revizor nem, s ezt az APEH bíróság előtt is bizonyítja, a revizor anyagi felelősséget vállal.
• Jellemzően van felelősségbiztosítása, ilyet azonban nem kötelező kötnie. |
|
Tréning az adóhatósági vizsgálatra. Ez a lélektani előnye, ha az adózó privát adóellenőrzést vásárol. Ekkor ugyanis jó előre belekóstolhat, mi vár rá, ha hivatalból jön a revizor. Egyébként pedig akár tízmilliókban is mérhető az az összeg, amit a cég végső soron megtakaríthat. Jóval drágább ugyanis, ha a hiányra az adóhatóság bukkan rá, ráadásul egy előzetes vizsgálat nyomán talán a bajt – vagy legalább egy részét – ki is lehet küszöbölni.
SZŰK PIAC. Ennek ellenére e szolgáltatás nem terjedt el széles körben, amelyet a piaci szereplők főként a potenciális ügyfelek bizalmatlanságával és tájékozatlanságával magyaráznak. A vállalkozások nem szívesen mutogatják könyveiket idegen cégnek, ugyanakkor fel sem merül bennük, hogy a könyvvizsgálónak vagy az adótanácsadónak nem ez a munkája.
Eltérő az audit szerepe, hiszen az főként a számviteli szabályok alapján vizsgálódik. A könyvvizsgáló azt nézi, hogy a cég ezeknek megfelel-e. Foglalkozik ugyan társasági adóval, egyébként viszont csak abban az esetben törődik a cég adózásával, ha arról külön megállapodás szól. A többségi hiedelemmel ellentétben tehát adóügyeket nem vizsgál az auditor, így nem is írható a számlájára, ha az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) auditált cégnél adózási hibát talál. Ugyancsak mentesek e felelősség alól az adótanácsadók. E szolgáltatás többnyire egy-egy kiemelt problémára irányul, s még ha annak minden aspektusát igyekeznek is számba venni, a cég összes adózási lépését bizonyosan nem tekintik át.
| …és hátrányai |
• Pénzbe – százezrekbe, gyakran milliókba – kerül.
• Az adórevizor minden hiányt felkutat, miközben az adóhatóság esetleg néhány hiba feltárásával megelégedne.
• Egy ilyen egyszeri vizsgálat – még ha az átfogó, minden adónemre és esetleg több adóévre kiterjed is – nem zárja ki, hogy a cég később újra hibákat vét. Ezért esetleg érdemes folyamatos adózási kontrollingra is „előfizetni”.
• Az adószabályok komplexitása, néhol többértelműsége miatt előfordulhat, hogy ha az adóhatóság nagyon akar, akkor mégiscsak talál hiányosságokat. |
|
Ezzel együtt az adóátvilágítással foglalkozó mintegy féltucatnyi hazai cégnél többnyire csak olyan ügyfelek jelentkeznek, akik valamiért nagyon megijedtek, avagy az adóhatóságnál már megégették magukat. A legrégebbi hazai revizor a szolnoki Hozam Rt., amely több mint egy évtizede világítja át cégek adópapírjait. Az időközben szállodát és a környéki vállalkozóknak elit klubot is nyitó társaságnak főként állami cégek adóügyeibe volt alkalma bepillantani. Honlapján – évi 25-30 adóellenőrzéssel – magát abszolút piacvezetőnek jelöli meg, amit a vizsgált cégek mérete alapján is megalapozottnak tart: a Hozam ellenőrzi többek között a Mol, az MVM, a Paksi Atomerőmű, a BKV és a Szerencsejáték Rt. adózási folyamatát.
MÓDSZEREK. Adóátvilágítást vállal tevékenységei között a Dialog Plusz Audit Könyvvizsgáló Kft., a Soós és Kovács Consulting, a svájci-magyar ITAG-ÖKOLEX, s főtevékenységként végzi az adóellenőrzést immár harmadik éve a Kont-o-roll Kft. E társaságok módszere azonban korántsem azonos. Míg például a legutolsóként említett cég igyekszik pontosan úgy hozzáfogni, ahogyan azt az APEH tenné, és mindvégig az adóhatóság szisztémáját követi, az ITAG-ÖKOLEX a forró pontokat, a problémás területeket próbálja először megtalálni, s azokat tételesen ellenőrizni. Következésképpen a Kont-o-roll végső megállapításai a teljes ellenőrzött területre vonatkoznak. Célvizsgálat esetén lehet ez például valamelyik adónem, átfogó ellenőrzésnél pedig a teljes adóarzenál, s annak valamennyi érdemleges bizonylata egy adott időszakban, például adóévben. (A legkisebb számlákat nem tekintik át, előre megállapodnak, hogy mekkora az az összeghatár, amely felett a bizonylatokat egyenként is szemügyre veszik.) Az ITAG-ÖKOLEX végső jelentése ezzel szemben arról szól, hogy a részleteiben átvizsgált területen a cég mi kifogásolni valót talált, és rögzíti, hogy máshol minden valószínűség szerint rend van.
| Olyan cégnek ajánlják, amely: |
• Közepes, illetve nagy méretű, azaz több százmillió forintos, milliárdos árbevételű. (Kisebb cégeknél elég egy naprakész könyvelő, néhány egyedi adótanács, esetleg egy-egy szűkebb területen elvégzett célvizsgálat.)
• Sokrétű tevékenységgel, bonyolult, adózási szempontból is nehezen követhető struktúrával rendelkezik.
• Külföldi vállalati kapcsolatai vannak
• Felelős beosztású alkalmazottait szeretné megóvni az esetleges bajoktól |
|
Százszázalékos biztonsággal azonban semelyikük sem tudja kiszűrni az APEH által megcincálható összes lehetőséget. A kockázatot mindazonáltal a lehető legalacsonyabbra csökkentik. Az ITAG-ÖKOLEX történetében ugyan még nem akadt eset, ami mindezt igazolta volna – eddig nem ellenőrzött az APEH általuk átvizsgált társaságot -, a Kont-o-roll viszont több kedvező példát sorol. Egyik nagy ügyfelüknél csupán néhány százezer forintot vitatott az adóhatóság, egy másiknál pedig egyenesen nulla forintnyi adóhiányt tárt fel. „Ennek érdekében a revízió során rengeteget kekeckedünk” – avat be munkamódszerükbe Hajas Krisztina, a Kont-o-roll ügyvezetője, mely cég öt, adóhatósági múlttal rendelkező adóellenőrrel végzi megbízásait. Nagy Andrea, az ITAG-ÖKOLEX igazgatósági tagja szerint a jó ellenőrnek nem feltétlenül kell közvetlen APEH-es tapasztalattal rendelkeznie, ám nem árt, ha ismeri a hatóság érvelési rendszerét, illetve ha ismeri az adóellenőrzési folyamatot, még ha a másik oldalról is.
ÁR ÉS BEVÉTEL. Habár a hírek szerint vannak cégek, ahol a felkutatott adóhiányhoz arányítva sikerdíjat kap a revizor, általában annak alapján szabják díjaikat, hogy az ellenőrzött cég tevékenysége, illetve a megbízás mennyire összetett. A sikerdíjjal szemben ugyanis könnyen felmerülhet a kifogás, hogy az ellenőr a pénzszerzés érdekében szigorú. Ennek ellenére akad felkérés, amikor a magabiztos cég, azt gondolván, hogy nála minden rendben, kifejezetten sikerdíjon alapuló szerződést akar. Általában azonban a díj a szükséges munka mennyiségétől függ, s – minthogy többnyire több százmilliós, vagy még inkább milliárdos árbevételű cégek a jellemző ügyfelek – néhány százezer forinttól több millióig terjedhet.
Ugyanígy a feltárt adóhiány. Ilyenből a százmilliókra rúgó sem egyedi. A cég ilyenkor – de persze minden más mértéknél is – maga dönti el, hogy azt önellenőrzés keretében befizeti, s azzal együtt a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű önellenőrzési pótlékot is átutalja az adóhatóság megfelelő számlájára. Vagy éppen ellenkezőleg, nem fizet magától, remélvén, hogy az APEH nem vizsgálódik majd, vagy ha igen, nem bukkan rá a bajra, esetleg nem az összes hibát fedezi fel. Esetleg igyekeznek a cégnél kellő érvelést kifundálni, vagy pedig a problémát „házon belül” orvosolni: például elveszett szerződéseket megtalálni, pótolni.
Mindez persze már nem a felkért revizorra tartozik. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy bár mindegyik ellenőr végső célja, hogy az ügyfél adóügyeit tisztába tegye, van közöttük, aki azt hangsúlyozza, hogy az önellenőrzés elindításához nyújt a munkája segítséget, másoknál a befizetendő összeg minimalizálása a cél. Ez egyfelől valóban annyit jelenti, hogy az önellenőrzés olcsóbb, mintha az APEH találná meg ugyanazt a hiányt (azaz akár a hiány nagyságát is elérő mulasztási bírságot, továbbá a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő késedelmi pótlékot számít fel). Másfelől azonban az is benne foglaltatik, hogy a magánellenőrzéskor feltárt problémák egy része házilag kijavítható.
