Új lendületet kaphatnak a nukleáris fúzió megvalósítását célzó kutatások, mert az Egyesült Államok ismét csatlakozik az ITER nevű nemzetközi projekthez. A washingtoni energiaügyi minisztérium 2014-ig a költségek 10 százalékával száll be a számítások szerint 5 milliárd dollárba kerülő környezetbarát erőmű fejlesztésébe. A japán, kínai, orosz, kanadai és részben európai kutatók részvételével zajló ITER célja, hogy a fejlesztők demonstrálják: az atommagok fúziója gazdaságos energiatermelésre használható. (A hidrogén atommagok egyesülése szolgáltatja a Nap energiáját is).
Néhány évvel ezelőtt, a Bush-adminisztráció hivatalba lépésének idején az illetékes amerikai minisztérium úgy döntött, nem pénzeli tovább az ITER-t. A fúziós kísérletekkel azonban saját műhelyei – például a Princeton Plasma Physics Laboratory – nem hagytak fel. A hivatal most több, az ITER megvalósíthatóságát elemző jelentés áttekintése után Bush elnök személyes javaslatára döntött az ITER ismételt támogatása mellett. A minisztérium sajtóközleménye szerint a “környezetbarát és biztonságos fúziós energia kulcsszerepet tölt be az Egyesült Államok hosszú távú energiapolitikájában”, a fúziós erőművek fejlesztéséhez pedig az ITER megkerülhetetlen.
Bár az atommagok egyesülését több különböző technológiával el lehet érni, az ITER az orosz fejlesztésű “tokamak” megoldás segítségével próbál energiát nyerni az elemi részecskékből. Ennek lényege, hogy a fúzióhoz szükséges plazmaállapotot – mivel annak magas hőmérsékletét semmiféle tartály nem képes elviselni – óriási elektromágnesek által keltett mágneses mezőben hozzák létre. Ha minden jól megy, az ITER erőművének építkezései 2006-ban kezdődnek meg, a működő fúziós reaktor pedig 2014-re készül el a fejlesztésekben részt vevő országok valamelyikében – hogy pontosan hol, arról még nem döntöttek a projekt vezetői.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
