Egy-egy társaság értékelését jellemzően az eredménytermelő képesség vizsgálatával, s a P/E mutatók kiszámításával kezdik a befektetők. Egy alaposabb értékelés itt azonban nem állhat meg, nem kerülhető meg ugyanis a szóban forgó vállalat cash-flow generáló potenciáljának felmérése sem.
KÖNYVELÉS ÉS PÉNZMOZGÁS. A tőzsdei társaságok számvitele kettős könyvvitel, amelynek alapvető jellemzője, hogy a kimutatott árbevétel és profit nem a pénz beérkezéséhez, hanem a számla kibocsátásához kapcsolódik. Emiatt előfordulhat, hogy egy profitot kimutató társaság pénzállománya fogyni kezd, s a cég külső finanszírozásra szorul. A legfőbb tényezők, amelyek a cash-flow alakulását és a profit alakulását egymástól elválaszthatják: vevőkövetelések, szállítói állomány, készletszint változás, beruházások.
TÖBBRÉTEGŰ MUTATÓ. Nem minden esetben tekinthető azonban kedvezőtlen jelnek a negatív cash-flow. Erre lehet példa, hogy egy bizonyos évben a jövőbeli növekedés bázisának megteremtéséhez kapacitásbővítő beruházásokat eszközöl a társaság. A cash-flow-t így – akárcsak a profitot – több szinten érdemes mérni: működésből származó cash-flow, beruházási cash-flow, finanszírozási cash-flow.
ÉRTÉKELÉSI ESZKÖZ. A befektetések értékelésénél a diszkontált cash-flow modellek (előrejelzések) és a P/E mutatóhoz hasonlóan működő P/CF (egy részvényre jutó cash-flow az árfolyam arányában kifejezve) alkalmazhatók. Az első esetben a tulajdonosok számára szabadon felhasználható, a jövőbeli működés biztosításához szükséges beruházások és hiteltörlesztés után fennmaradó cash-flow, míg másodikhoz a működési cash-flow használatos.
