Változó vonzerő

Bérlakás-avató Nyíregyházán. Gyorsul-e a tempó?

Jóllehet, nem volt erre irányuló szándék, a felfokozott indulatok miatt elképzelhető, hogy a minapi jegybanki kamatcsökkentések nyomán mérséklődik a jelzáloghitelek állami kiegészítő kamattámogatása – értesült kormányzati körökből a Figyelő. A nevének elhallgatását kérő politikus “felfokozott indulatokon” azt értette, hogy az elmúlt hónapokban lényegesen többen folyamodtak hitelért, mint amennyit a pénzügyi szakemberek prognosztizáltak. Ha folytatódik a vásárlási láz, gyorsan kimerül a kiegészítő kamattámogatásra elkülönített 20 milliárd forintos állami keret, miközben további, terven felüli 10 milliárdokkal finanszírozza az állam a lakásügyet az adójóváírás révén is. A használt lakások tömeges, spekulatív célú vétele, s az annak kapcsán igényelt jelzáloghitelek annyiban súlyosbítják a helyzetet, hogy bár a támogatás “kimegy”, mégsem élénkül a gazdaság.

KETTŐSSÉG. Becslések szerint több tízezren az állami adó- és kamatkedvezmények maximális igénybevétele érdekében fektetnek be ingatlanba, s vesznek fel kölcsönt, ezzel párhuzamosan azonban mintegy 780 ezer háztartásnak mindennapos küzdelmet jelent a lakásfenntartás. E kettősség feloldása, a társadalmi igazságosság és esélyegyenlőség megteremtése érdekében készül a lakástámogatási rendszer 2003. évi pályázataival kapcsolatos koncepció, amely kiszivárgott hírek szerint a jelenlegi tulajdonszerzés mellett a bérlakásépítést és a bérlést kívánja segíteni. A még nem publikus tervezet szerint – amelyet tavasszal hoznak nyilvánosságra – a jövőben a támogatásokat egyre nagyobb arányban igazítják a rászorultsági elvhez. Hivatalos szervek cáfolják, hogy mivel a költségvetési keret adott – 2003-ban összesen 145 milliárd forint -, csökkentik az Orbán-kabinet által bevezetett, elsősorban a középrétegek lakáshoz jutását segítő kiegészítő állami kamattámogatásokat, az adójóváírás lehetőségét, valamint azt, hogy limitálják a felvehető kölcsön nagyságát. Egy nevének elhallgatását kérő kormánypárti politikus ugyanakkor így fogalmazott: “Hozhatja úgy a szükség, hogy a használt lakások tekintetében módosulnak a kamatkedvezmények. Bár, ha Járai Zsigmond még kétszer csökkenti a kamatot, megoldja minden gondunkat.” A kamattámogatásra vonatkozó értesülésünket a Pénzügyminisztérium nem kívánta kommentálni.

Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott szerint folytatható az előző kabinet által elindított bérlakás-program és lakástámogatási rendszer, de korrekciókra azért szükség van. A koncepcióról annyit árult el, hogy a családok támogatásánál – megítélése szerint – a kiskorú gyermekek számának kell a fő szempontnak lennie. Az elkövetkező 15 évben összesen 200 ezer bérlakás épülne, amelyhez évente 50 milliárd forintot biztosítana a központi költségvetés.

KRITIKÁK. “A terv szép, mégis azt kell mondanom, hogy egy újabb be nem váltott kormányzati ígérettel állunk szemben. Az MSZP évente 5 ezer, 4 év alatt összesen 20 ezer szociális bérlakást hirdetett meg, ehhez képest a 2003-as költségvetésben csupán 10 milliárd forintot biztosított erre a célra, abból pedig legfeljebb 3 ezer építhető meg” – fogalmazott Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere. A somogyi megyeszékhely az elmúlt években élen járt a bérlakás-program megvalósításában, 2 milliárd forintos összköltséggel, 600 millió forintos önerővel 208 lakást létesített, s további 292 kivitelezését vette tervbe 2006-ig. A polgármester szerint a jelenlegi kabinet csak szavakban preferálja a bérlakásépítést, hiszen éppen a 2003-as évtől csökkent az önkormányzatok által megpályázható eddigi átlagosan 55-80 százalékos állami támogatás 25-30 százalékra.

“A 10 milliárd forintos keret a költségvetési törvény adta lehetőség, de későbbi évek büdzséjének a terhére feltornázható akár 15-17 milliárd forintra is, ha a 10 milliárd feletti részt ténylegesen csak később folyósítják” – értelmezte a büdzsé számait Juhász István, a Belügyminisztérium lakáspolitikai főosztályának vezetője. Érvelése szerint azért csökkent az állami támogatás mértéke, mert nem a pénz elköltése a cél, hanem az, hogy a 10 milliárdos összegből minél több lakás épüljön. Márpedig a felelősen gazdálkodó önkormányzatoknak még a relatíve kevesebb támogatásra is érdemes pályázniuk, mivel ezt a pénzt véglegesen, visszatérítési kötelezettség nélkül kapják. “Ha valóban gondoskodni kívánnak a területükön élő, önálló lakás vásárlására szociális helyzetük miatt nem képes családokról, akkor jól megfontolt érdekük, hogy pályázzanak, illetve hitelek segítségével is finanszírozzák a beruházásokat” – mondotta a főosztályvezető.

Szita Károly szerint ez aligha járható út, az önkormányzatok túlnyomó többségének ugyanis már az intézmények működtetése és a bérek kifizetése is gondot okoz, mivel a kormány nem biztosította a településeknek a közalkalmazotti béremelés teljes fedezetét. Éppen, hogy az lenne a felelőtlenség a részükről, ha a szűkös pénzügyi kondíciók mellett olyan hitelfelvételekbe hajszolnák magukat, amelyek még inkább tönkreteszik a városokat és a falvakat.

Az egyelőre titkosan kezelt koncepció komplexen közelít a hazai lakásgondokhoz. A fővárosi tömbrehabilitáció, a panelprogram és az újlakás-építés kiemelt támogatása mellett foglalkozik azzal a szakértői javaslattal is, amely szerint a bérlakás szektor bővítése érdekében kívánatos magánbefektetőket is bevonni a kivitelezésbe és az üzemeltetésbe. Utóbbi esetben azonban nyilvánvaló, hogy a piaci alapú bérleti díjakat (a lakbérekbe a tisztes profit mellett az amortizációt, a felújítási és karbantartási költségeket is beépítenék) aligha tudnák kifizetni a bérlésre kényszerülő szegényebb rétegek. Esetükben az állami lakbértámogatás lehetne a megoldás, amelyről egyelőre annyit lehet tudni, hogy kidolgozás alatt áll az erre irányuló szabályozás.

KOMPENZÁCIÓS KÉRDÉS. Szakértők szerint az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjait is indokolt előbb-utóbb piaci alapokra helyezni, mivel a lakbérek nem fedezik a házak állagmegóvási költségeit. A vita a konstrukció és a kompenzáció mikéntjéről zajlik, ám egy valóban jól működő rendszer kialakítása várhatóan 15-20 évet vesz igénybe. Körülbelül akkorra emelkedhet jelentősen az állami bérlakások jelenleg 8 százalékos aránya is, de még úgy sem közelíti majd meg a 30-40 százalékos uniós átlagot. A bérlakás szektort növelheti ugyan, ha az állam visszavásárolja azokat a privatizált egykori önkormányzati lakásokat, amelyek új tulajdonosai anyagi helyzetük miatt nem képesek eleget tenni karbantartási kötelezettségeiknek, ám az erről szóló szakértői javaslat elfogadásáról még nem született döntés.

Már most látható: a bérlakások számának bővülése, a díjak emelése és a kompenzációs rendszer kiépítése nem egyik napról a másikra megy végbe. Egyfelől azért, mert a fejlesztés erősen függ a költségvetéstől, másfelől, mert az önkormányzatokra sem lehet rákényszeríteni a költség alapú lakbéremeléseket. A kétharmados többséget igénylő önkormányzati törvény ugyanis elidegeníthetetlen jogukként deklarálja a díjak megállapítását, politikai konszenzus szükséges a módosításához. Kormányzati politikusok ennek ellenére optimisták, s azt remélik, 2004 januárjától már az új szisztéma szerint működik a lakástámogatási rendszer.