Csak az utazási irodák járhatnak rosszul a magyarországi viszonyokat sokáig uraló buta konkurenciaharc közepette – véli Bottyán Éva, az Atlasz World Travel ügyvezetője. Talán ennek tudható be, hogy egyre több utazási cég él a jogi-etikai bizottság adta lehetőségekkel, s kéri ki véleményét, amikor valamilyen probléma felmerül, akár üzleti téren, akár a felügyeleti szervekkel vagy éppen magával az idegenforgalmi törvénnyel kapcsolatban. “Besegítve a turisztikai államtitkárságnak, remélhetőleg jó néhány, a szakmát sújtó kormányrendelet módosítását el tudjuk érni” – vall bizottsági munkája hatékonyságáról. Meggyőződése szerint, minden látszat ellenére, “kialakulóban van egy rend” a szakmában.
MERCEDEST TRABANT-ÁRON? Mondhatnánk persze, hogy a nehézségek általában összefogásra serkentik a piaci szereplőket. A New York-i, bali, kenyai terrorista merényletek, illetve az iraki konfliktus, vagy az ismétlődő természeti csapások mind-mind az utazási kedv megcsappanását okozták Magyarországon is, ezzel szemben az itteni utasbiztosítók extraprofithoz jutottak. “Miközben a fizetőképes kereslet 2003-ra prognosztizálható csökkenése a piac diktálta struktúraváltásra kényszeríti az irodákat, a biztosítók tavaly 8,1 milliárd forintot kasszíroztak, mely összegből a tényleges kárkifizetés mindössze 120-150 millió forintra rúgott” – állítja az egzotikus utak specialistájaként számon tartott Atlasz World Travel első embere. Mint mondja, most jó lesz utasnak lenni, bár a magyarok utazási kultúrája kevéssé fejlődött az utóbbi években. Ami körülbelül annyit tesz, hogy legtöbbször továbbra is Mercedest szeretnének vásárolni egy Trabant áráért. Ugyanakkor az üzletágban lassan harminc éve tevékenykedő szakember rendületlenül hisz abban, hogy egyszer világos vonalak mentén kialakul egy olyan gazdaság, amely képes lesz jól működtetni az idegenforgalmat.
Látja persze azt is, hogy a közelgő uniós csatlakozás, bár nagy lehetőség a szakma számára, nem fogja egy csapásra megváltoztatni a mélyen rögzült beidegződéseket. “Bármennyire is meglepő, az uniós tagállamokban jóval lazábbak a turisztikai üzletágat irányító szabályok, viszont a cégek önmérséklete a konkurenciaharc eszköztárát illetően sokkal jobban működik, mint az agresszív magyar piacon” – elemzi a helyzetet Bottyán Éva, aki szerint az idegenforgalomban az utazók bizalmáért folyik a verseny, és ezzel a bizalommal a zavarosban halászó cégek szoktak elsősorban visszaélni. A dömpingáron értékesített, gyanúsan olcsó utak szervezői nem feltétlenül ígérnek valótlant, de sokszor az információ elhallgatásának eszközével tévesztik meg az áraktól megrészegült, figyelmetlen magyar utazót.
VÁLTÁS. Egyebek mellett éppen az motiválta az 1991-es cégalapításkor is, hogy korábbi vállalatánál szerény minőségű utazásokat kellett értékesítenie. A született optimista hölgy egyébként kisiskolásként vegyészmérnök szeretett volna lenni, mégis közgazdasági technikumot végzett. Amikor viszont dönteni kellett a továbbtanulásról, a jogi egyetem mellett voksolt. “Már javában végeztem az egyetemet, amikor meghirdettek egy idegenvezetői tanfolyamot” – emlékezik az indulásra.
BOTTYÁN ÉVA 1953-ban született Mezőhegyesen, ahol iskolás gyerekként a vegyészmérnöki pályát célozta meg. A határozott elképzelést még határozottabb irányváltás követte, amikor beiratkozott a jogi egyetemre. Tanulmányai közben csábult el egy idegenvezetői tanfolyam révén olyannyira, hogy 1971-ben már az Expressz Utazási Iroda csapatát erősítette. Az Atlaszt 1991-ben alapította meg két társával és 1 millió forintos alaptőkével; a World Travel néhány évvel később jött létre.
A közepes méretű irodák toplistájának éllovasai között számon tartott Atlasz első embere folyamatosan részt vesz a szakember-utánpótlás képzésében, és a Magyar Utazási Irodák Szövetsége jogi-etikai bizottságának vezetőjeként egy-egy jogszabály-módosítás előkészítésén is munkálkodik.
A hivatásos világutazó üzletasszony ma már sokkal több időt tölt családja körében, mint a céggründolás idején, szívesen gondozza virágait, s a kemény tárgyalások fáradalmait zenehallgatás közben piheni ki. Igazi kikapcsolódás számára, ha más szakterületeken dolgozó barátai társaságában játszhat vagy beszélgethet. Hajdanvolt ügyvédi ambíciói, úgy tűnik, egyetemista lányában élnek tovább.
Az Atlasz World Travel tavalyi forgalmáról a cégvezető annyit árul el, hogy 4-5 ezer ember utaztatásáról gondoskodtak. A cég profilját ismerve ez milliárdos nagyságrendet jelenthet.
Alapelve, hogy a katalógusban leírtak és a valóság tökéletes szinkronban legyenek, igazolva azt a régi igazságot, miszerint így lesz a drágább végül is olcsóbb. Tagadhatatlan, hogy ezzel a mentalitással nem mindig könnyű boldogulni a hazai üzleti világban. Az egyébként ízig-vérig nőt a tárgyalások során meglehetősen kemény partnernek tartják, aki ki nem állhatja a slendriánságot és a megbízhatatlan partnereket. Mindenben a harmóniát és az egyensúlyt keresi a konfrontáció helyett, ám ha szükséges, a cél érdekében bátran érvényesíti akaratát: ez a stratégia a külföldi partnereknél is ismertté és elismertté teszi őt.
Az 1991-ben még az akkor szokásos 1 millió forintos alaptőkével induló utazási iroda azóta több átalakuláson esett át, például 1994-ben Bottyán Éva kivásárolta társait, majd 1998-ban teljesen új alapokra helyezve indította el útján az Atlasz World Travelt. “Eleinte a munkatársak kiválasztása, az úgynevezett humánpolitikai rész volt számomra a legnehezebb – emlékezik a korai buktatókra -, e téren kevés gyakorlattal rendelkeztem, úgyhogy szó szerint a saját káromon tanultam.” Mára viszont annyira megedződött, hogy bátran meri önállóságra nevelni a munkatársait. Idegenforgalmi karrierje elején még jóval többet utazott – már csak hivatalból is: ma már “saját nevelésű” munkatársai szintén helytállnak e téren. Rendületlenül hisz abban, hogy minden emberben ott csírázik a jó, csak felszínre kell hozni. Talán ezért foglalkozik előszeretettel a szakma iránt érdeklődő fiatalokkal. Főként olyan gyakorlati ismereteket próbál átadni, amelyeket állami oktatási intézményekben manapság még nem lehet elsajátítani, viszont éppen e szakmai fogások révén tanulják meg az újoncok felelősséggel szeretni azt, amivel foglalkoznak.
BIZTOS HÁTTÉR. Talán nem véletlen, hogy magánemberként a mosolygós Távol-Kelet a kedvenc úti célja, ahol a természet, a csönd, a halk szavú ázsiai emberek jelentik számára a kikapcsolódást. Legalább ennyire kedveli az ottani konyhaművészetet is, amelyből időnként reprodukál valamit a családjának. Akikről egyébként meglehetősen szűkszavúan mesél a munkája folytán sokszor távollévő üzletasszony, bár azt nyíltan vállalja, hogy nélkülük sok minden nehezebben ment volna az önállósulás idején. “A kezdet kezdetén, amikor a kislányom még kicsi volt, előfordultak izgalmak, amikor remegve vártam, hogy időben leszálljon a gépem, nehogy elkéssek az anyák napi ünnepségről” – vall a korábbi nehézségekről. Szerencsére az üzlet és a magánélet kívánatos harmóniája nem borult fel a sok távollét miatt.
