Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a VTH megvásárlásáról tárgyaló angol–amerikai befektetőkkel lezajlott eszmecseréje után legalábbis években határozta meg a Matávval eredményesen versenyezni képes szolgáltatócsoport kialakulásának időszükségletét. A kisebbik kormánypárt, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) társadalmi megítélését is javítaná, ha a távközlési piacon kívánatosnak tartott konszolidáció megindulna végre a tervek szerint február végéig lezáruló cégfelvásárlással.
A vevők közelről
GMT COMMUNIC ATIONS P ARTNERS
A társaság Európa vezető magántőke-specialistájaként tartja számon magát a hírközlési ágazatban. A cég mintegy 365 millió eurót mozgat az ágazatban, amelynek döntő hányadát nyugdíjalapok, alapítványok, jótékonysági alapítványok és pénzintézetek adták össze. A többi befektető ipari vállalkozás, illetve jelentős hírközlési társaságok jelenlegi vagy korábbi tulajdonosai. A cég három alapja 13 országban 20-nál több befektetést hajtott végre.
AIG GLOB AL INVESTMENT (M AGY ARORSZÁG)
A cég az AIG Global Investment Group, Inc. magántőke-befektetői csoport tagja. Eszközállományának értéke megközelíti az 5 milliárd dollárt. A VTH megvásárlását a csoport AIG Emerging Europe Infrastructure Fund L.P. (EEIF) alapja hajtja végre. Alaptőkéje 550 millió dollár.
A befektetők szempontjából az öt évnek sokkal inkább a pénzügyi tervek valóra váltására kell elegendőnek lennie. Craig Butcher, az AIG EEIF mögött álló AIG Global Investment (Magyarország) igazgatója a maga számára megállapított terminus lejártával feltehetőleg szakmai vevőt keres majd befektetése továbbvitelére. Azt azonban a folyamatban lévő véglegesítő tárgyalásokra hivatkozva nem árulja el, mennyiért és milyen feltételek mellett vásárolják meg a magyar telefontársaságot.
Mindez azonban a szakértőket nem akadályozza a találgatásban. A telekom elemzők úgy vélik, a korábban 430 millió dollárra értékelt, emellett 315 millió eurós adósságot felhalmozó VTH a pénzügyi befektetők számára csak akkor számít vonzó befektetésnek, ha a korábbi tulajdonos Vivendi Universal (VU) hajlandó rendkívül olcsón megválni tőle. Amennyiben tehát az új tulajdonosok átvállalták a VTH adósságait is, a magyar cég ára nem haladhatta meg a 100 millió dollárt sem. Sőt egyesek 25–40 millió dolláros árról beszélnek.
REMÉNYEK. A politikusi és a befektetői reményektől függetlenül persze a Kovács Kálmán miniszternek legalább azt biztosan tudnia kell, hogy a telefonpiaci verseny pusztán egy adósságokkal jól kistafírozott szolgáltató új tulajdonoshoz kerülésétől nem pörög fel. Valódi versenyről pedig akkor sem beszélhetnénk teljes komolysággal, ha a cégvásárlások ma kevéssé valószínű sorozata nyomán esetleg kialakul a szaktárcánál gyakran emlegetett kétpólusú telekompiac. A dolgok mai állása szerint ugyanis az alternatív távközlési vállalkozások döntő hányadának egy kézbe kerülése sem eredményezne 20 százalékot meghaladó piaci koncentrációt. A duopol piac kisebbik – tegyük hozzá egyelőre csak a vágyálmok szintjén létező – szereplőjétől éppen ezért aligha lehetne elvárni, hogy minden területen eredményesen mérkőzzön a nála négyszer nagyobb, gyakran rossz szájízzel emlegetett Matáv Rt.-vel. Sokkal valószínűbb, hogy a két cégcsoport az élni és élni hagyni elv jegyében – a kormányzati reményekre és a fogyasztók érdekeire fittyet hányva – kiegyezne egymással.
A piaci elemzők mindezek fényében úgy vélik, a VTH eladása egyelőre nem hoz igazán látványos változást a magyarországi telefóniában. Egyetért ezekkel a vélekedésekkel Szathmári Géza, a már korábban speciális befektetőkhöz – az orosz Menatep-csoporthoz tartozó Antel Holding Ltd.-hez – került GTS–Datanet Távközlési Kft. ügyvezető igazgatója is. Általános vélekedés szerint, a pénzügyi befektetők a magyar telekom szektorban nem azon törik magukat, hogy minél erősebb konkurenciaként jelenjenek meg a Matáv számára. Ennél fontosabb, hogy vállalkozásaik a lehető legnagyobb profitot termeljék ki. Ehhez pedig nem feltétlenül a piacvezető szolgáltatóval szembeni fellépés vezet el.
Kovács Kálmán, a GMT és az AIG vezetőivel való találkozása után cáfolta, hogy a kormányzat bármilyen formában is beavatkozott volna a VTH eladásába. Azt viszont nem tagadta, hogy a szakminisztérium a rendelkezésére álló eszközökkel már hónapokkal ezelőtt is „bátorította” a pénzügyi befektetetők fellépését. A miniszteri állítás ellenére azonban az üzletági elemzők úgy tartják: elképzelhető, hogy a kormányzat a VTH eladásának segítése érdekében háttéralkut kötött a pénzügyi befektetőkkel. A szakértők szerint a szóba jöhető rövid távú ígéretek sorában a legvalószínűbb, hogy az illetékesek vállalták a VTH egyetemes szolgáltatási alappal kapcsolatos igényének teljesítését. Eszerint a legnagyobb alternatív szolgáltató az idén egymilliárd forintot kaphat az egyetemes szolgáltatások ellátásával járó veszteségek ellentételezésére létrehozott pénzalapból.
TERJESZKEDÉS. Nem zárják ki a szakértők azt sem, hogy az illetékes minisztérium hosszabb távon teljesíthető ígéreteket is tett a VTH új tulajdonosainak. Craig Butcher szerint ugyan a VTH fejlődését nem akadályozhatja a cég mobilpiaci jelenlétének hiánya, az elemzők viszont emlékeztetnek: a legnagyobb magyarországi alternatív telefontársaság korábban igyekezett módot találni a rádiótelefon-szolgáltatások ellátásába való bekapcsolódásra. Ezért a szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy előbb-utóbb ismét napirendre kerül a távközlési törvény előkészítése során a VTH által felvetett virtuális mobilszolgáltatások meghonosításának lehetősége. De ugyanígy elképzelhető az is, hogy az GMT–AIG páros a kormányzati ciklus végére ígért harmadik generációs (3G) mobilszolgáltatások beindításához szükséges UMTS-licencek egyikének elnyerésére kapott ígéretet.
Green a szaktárca vezetőjével folytatott megbeszélést követően egyértelművé tette, hogy a VTH „helyzetbe hozása” érdekében készek újabb invesztíciókra is. A korábban napvilágot látott hírek szerint a GMT és az AIG konzorciuma már ki is szemelte a következő „célpontját”. A bennfentes információk szerint a VTH új tulajdonosai hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek a holland KPN tulajdonában lévő PanTel Rt. megvásárlása érdekében. Craig Butcher viszont határozottan állítja, hogy „a PanTellel kapcsolatos spekulációk nem kerültek szóba a konzorciumi tagok között”.
Az, hogy a bennfentesek tévednek, vagy az AIG illetékese próbálja eltagadni cégük terjeszkedési elképzeléseit, néhány hónapon belül kiderül. Mindenesetre az már két éve nem titok, hogy a KPN kész megválni a PanTeltől. Még akkor is, ha számára nem a magyar távközlési társaság eladása lenne a legsürgetőbb. Az elemzők szerint a holland cég jelenleg bármelyik vállalkozásától szívesen megválik, így a korábban 30 milliárd forint értékűre taksált PanTeltől is. Ráadásul a hírek szerint a társaságot most rendkívül olcsón, hálózati befektetéseinek akár tizedéért is készek odaadni.
Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy a PanTel megvásárlásával és korábbi szerzeményéhez csatolásával a GMT–AIG konzorciuma valóban javítaná-e a VTH árfolyamát. Az alternatív szolgáltató nagy ügyfelei – például a Mol, a Magyar Posta vagy a MÁV Rt. – kétségtelenül jól mutatnának a VTH tulajdonosainál is. A PanTel országos optikai hálózata megfelelő tulajdonos számára szintén értékes lehet. Igaz, optikai kábelek terén a VTH egymagában is igen jól áll. Emellett azonban nem elhanyagolható az sem, hogy a PanTel januárban bekebelezi a Novacom Távközlési Rt.-t is.
