Hatvani György a tűzoltással már végzett, de a gőzt még hónapokig nem engedheti ki. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) energiapiacért felelős helyettes államtitkára az előző kabinet idején elfogadott, bevallottan messze nem tökéletes villamosenergia-törvény működőképessé tételét szolgáló rendeletekkel immár hiánytalanul el tud számolni. Mindez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a következő hónapokban kizárólag a 2004 januárjára beígért földgáz-liberalizáció feltételeit megteremtő gáztörvény kidolgozásának szentelheti a figyelmét.
ENGEDÉLYRE VÁRVA. “A január elsején megnyíló árampiacra való kilépés iránt már van érdeklődés, de konkrét megállapodások eddig nem születhettek” – foglalja össze az energetikai cégek és a fogyasztók között zajló tapogatózó tárgyalásokról szerzett tapasztalatait Hatvani György. Ezzel együtt a helyettes államtitkár várakozásai nem változtak a szabad áramvásárlásra feljogosított fogyasztók piacra lépési hajlandóságával kapcsolatban. Korábban úgy tartotta (Figyelő 2002/39. szám), hogy a fogyasztók kezdetben valószínűleg a lehetségesnél szerényebb mennyiségű áramot vásárolnak majd a liberalizált piacon. A kormányzat januártól hazánk villamosenergia-felhasználásának 33-35 százalékáig nyitja meg az árampiacot a 6,5 gigawattóránál több áramot használó mintegy 200 feljogosított nagyfogyasztó számára. Hatvani szerint azonban már azt is jó eredményként kell elkönyvelni, ha a piacnyitás tényleges mértéke eléri a 15-20 százalékot.
Egyelőre persze a piaci szereplők ha akarnák se köthetnék meg az első piaci áramvásárlási szerződéseket. A hírek szerint ugyanis a Magyar Energiahivatal január elseje előtt nem adja ki az áramszolgáltatók módosított működési engedélyeit. Így a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. novemberi nagyfogyasztói konferenciáján is csak az igényeket tudta felmérni. A rendezvényen részt vevő, hozzávetőleg 120 cég közül mintegy félszáz kért és kapott “személyre szabott” ajánlatot a MVM kereskedő vállalkozásától, az MVM Partnertől.
Az MVM illetékeseinek tapasztalatai szerint a gyors liberalizációt akadályozhatja, hogy a szabad piacra történő kilépésre jogosultak közül csupán kevesen ismerik a piacnyitás feltételeit és csak néhányan tudják, miként is kellene ajánlatot kérniük az áramszolgáltatóktól. Számos érdeklődőt például teljesen készületlenül ér, hogy az áramvásárlási tárgyalások megkezdéséhez fel kellene térképeznie saját fogyasztási szokásait.
A feljogosított fogyasztókon kívül egyelőre csak az áramszolgáltatók érzik majd meg a liberalizáció hatását. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója a következő hónapokban nem számít komoly piaci átrendeződésre, illetve árváltozásokra a villamosenergia-szektorban. Az energiaárának csökkenése ellen szóló egyik elsődleges ok, hogy a piacivá váló energia volumene kicsi, s csak a termelő szférában jelenik meg. Emellett az ágazatban a költségek és az árak viszonya jelenleg nem teszi lehetővé, hogy felhalmozódjanak az elkerülhetetlen korszerűsítésekhez szükséges források. Azt pedig nehéz elképzelni, hogy a szolgáltatók nemcsak idényjelleggel, hanem valóban tartósan olcsó importot találnak.
A szakértő ugyanakkor jelentős áremeléseket sem tart valószínűnek, legalábbis rövid távon. A hazai villamosenergia-termelésben a kapacitásfelesleg aránya jelenleg 20-25 százalékos. Az árak emelését hosszabb távon legfeljebb az ösztönözheti, hogy az előrejelzések 2007-2008-ra a ma még meglévő többletkapacitás lassú kimerülését, kisebb ellátási nehézségek megjelenését valószínűsítik. Ez pedig fejlesztéseket tesz szükségessé, amelyek költségeit előbb-utóbb be kell építeni az árakba.
Az ügyvezető-igazgató mindehhez hozzáteszi azt is: a villamos energia árának alakulásába a politika is komolyan beleszól. Ennek következtében az elmúlt két-három évben hazánkban a tarifák elszakadtak a világpiaci trendektől. A politikai érdekekre visszavezethető, igaz szerény elmaradás ledolgozását szolgáló legvalószínűbb fogyasztói áremelés 2003-ra – átlagosan 5,2 százalékos inflációt feltételezve – 7-8 százalék lehet.
FÖLDGÁZ. A legintenzívebb politikai beavatkozás persze az utóbbi időszakban a teljes magyarországi energia-felhasználás 42 százalékát biztosító földgázágazatban volt érzékelhető. A viszonylag jelentős hazai földgáztermeléssel a háttérben, az árak a kilencvenes évek második felében még nagyrészt fedezték az ágazat költségeit. A világpiaci árak 1999-2000-től meginduló intenzív és jelentős emelkedése nyomán azonban a hazai tarifák 30-50 százalékkal elmaradtak az átlagos beszerzési költségektől. A világpiaciaktól függetlenített, a hazai termelő vállalatok számára látszólagos versenyelőnyt, a lakosság számára megtakarítást biztosító gázárak alkalmazásának azonban súlyos következményei vannak. A GKI Energiakutató Kft. hozzávetőleges számításai szerint a földgáz ágazatban csupán 2000-2001-ben mintegy 240 milliárd forintos veszteség halmozódott fel.
Többek szerint az ebbéli elmaradások ledolgozására jelenleg kedvezőek a körülmények. A viszonylag alacsony világpiaci árak miatt ugyanis az indokolható kiegyenlítés nem jelentene elviselhetetlen, vagy legalábbis kezelhetetlen terheket sem a lakosság, sem a termelő szféra számára. Az importárakat követő árképzés azonban, a világpiaci árak kilengései miatt időszakosan jókora tehernövekedést okozna a lakossági fogyasztók számára. Ennek csökkentésére a Magyar Energiahivatal kompenzációs rendszert dolgozott ki, amelynek fedezetét a hazai földgáztermelés bányajáradéka jelenti.
A mesterségesen alacsonyan tartott lakossági földgázáraknak végső soron a legmagasabb jövedelmű és legtöbb energiát használó háztartások voltak a fő haszonélvezői. Ezt jelzi, hogy a kialakult fogyasztási szokások mellett a teljes lakossági földgázfelhasználásból a háztartások közel fele csupán 17-18 százalékkal részesedik.
KOMPENZÁCIÓ. A kormányzatnak kell eldöntenie, hogy az eddig szőnyeg alá söpört problémákból mennyit vállal. A kutatók szerint mindenesetre jövőre 9 és 17 százalék közötti gázáremelés valószínűsíthető. Számításaik alapján a lakossági gázárak 10 százalékos emelése 1 százalékpont körüli többletinflációt generálna. Ekkora gázáremelés a villamos energia árának 1,5-2,0 százalékos emelkedésével, a melegvíz-szolgáltatás 5-6 százalékos drágulásával járna.
A következő években persze az árkiegyenlítéstől függetlenül is számottevő változások várhatók a földgázszektorban. Hatvani György az ágazat liberalizációjával kapcsolatban bizakodó. Mint mondja, a földgázpiac megnyitásának feltételeit megteremtő gáztörvény 2003 első felében megszülethet. Így előreláthatólag nem lesz akadálya, hogy a kormány a vállalásoknak megfelelően 2004 januárjában megnyissa a földgázpiacot is.
