Már évek óta folyik az amerikai Nasdaq nemzetközi terjeszkedése, ennek jegyében hozták létre például a japán Nasdaqot, amely Oszakában működik. Az európai nyitás helyszíne sokáig kérdéses volt, és a sajtó megszellőztetett híreket a londoni tőzsdével való egyesülésről is. Ma már azonban bizonyosnak tűnik, hogy a technotőzsde európai bázisa Németország lesz: a cég legfrissebb hivatalos közleménye szerint 2003 márciusában indulnak, Nasdaq Deutschland néven.
AKADÁLYOK. Az új technológiai részvénypiac megnyitása persze nem megy simán. Már a projekt egyik kezdeményezője, a Berliner Börse igazgatótanácsa sem áll oly támogatólag az ötlet mögött, mint ahogy azt eredetileg remélték. Az igazgatótanács mindössze egyetlen szavazattöbbséggel fogadta el az új tervet, amely szerint a brémai tőzsdével való egyesüléssel hozzák majd létre az új intézmény alapjait. A hezitálás és az eredetileg januárra tervezett nyitás elcsúszásának hátterében az igen bonyolult engedélyezési eljárás áll, de technikai problémák is felmerültek az új elektronikai rendszer üzembe helyezése körül. Mindez azonban nem szegte kedvét a szereplőknek, nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy tőkeerős és elszánt vállalat áll a kezdeményezés hátterében.
Az új börze ötletét bankok is felkarolták, így jelentős támogatás érkezett az ország két legnagyobb pénzintézetétől, a Commerzbanktól és a Dresdner Banktól. A két társaság nemcsak szavakban, de tőkével is hozzájárult a vállalkozás sikeréhez, sőt üzletrészt is vettek az új börzében. Ennek megfelelően a Nasdaq Deutschland 50 százalékban megmaradt az amerikai tőzsde birtokában, a másik 50-ből pedig 15 százalék esik a Dresdner Bankra, 10-10 a Berliner Börsére és a Bremen Börsére, 7,5-7,5 pedig a Commerzbankra és a Comdirectre. “A tulajdonosi struktúra változatlanul nyitott” – hangoztatja Michael Sanderson, a Nasdaq Europe vezérigazgatója, aki további befektetőkre számít a tech-börzében. Nem titkolja azonban, hogy a Nasdaq nem mond le 50 százalékos üzletrészéről, hiszen az új cég az amerikai központ nemzetközi terveinek része.
A Nasdaq Deutschland részvénypiacán a DAX 100, a Nemax 50, a Nasdaq 100, az Eurostoxx 50 és a Dow Jones részvényeivel folyik majd az elektronikus kereskedés. A 300 papírral induló parkett középtávon mintegy 3 ezerre tervezi bővíteni a kereskedésbe bevont részvények számát. “Optimista számításaink szerint 2005-re akár 15-18 százalékos piaci részesedést is elérhet a Nasdaq Deutschland” – állítja Jörg Walter, a Berliner Börse jelenlegi vezetője, aki várhatóan az új tőzsde élére áll majd márciustól. A siker alapja pedig a versenyképes ár lesz, ezzel igyekeznek majd meghódítani a brókereket és a bankokat.
Az új tőzsdét teljesen érthető módon nem mindenki fogadja kitörő örömmel, különösen nem a Deutsche Börse, hiszen a rendszer nem titkoltan a német piacon jelenleg monopolhelyzetben lévő cég közvetlen vetélytársa lesz. Ez pedig megakaszthatja a Deutsche Börse átalakítási terveit. A cég ugyanis nemrégiben döntött arról, hogy az 1997-ben – az amerikai Nasdaq sikerére adott válaszként – Németországban létrehozott és “növekedési piacnak” szánt Neuer Marktot 2003 végéig bezárja a német tech-börze folyamatos árfolyamzuhanása miatt. A Neuer Markt helyére pedig egy új kereskedési rendszert terveznek bevezetni legkésőbb a jövő év végéig, és az értékpapír-kereskedést két kategóriába sorolnák majd. Az első kategórián belül a külföldi befektetők érdeklődésére is számot tartó elsődleges vállalati részvények forognának, a másikba a német szabványnak megfelelő papírok kerülnének. A Neuer Markt elértéktelenedett részvényű technológiai vállalatai nagy valószínűséggel a második piacon kötnek majd ki, az elsődleges piacon való megjelenéshez szigorú nemzetközi átláthatósági feltételeknek is meg kell majd felelni.
ÚJ HELYZET. A német tőzsde eredetileg ettől a lépéstől várta, hogy a befektetői bizalom megnövekedjen a megszigorított feltételeket teljesíteni képes német technológiai részvények iránt, amelyekre most a Neuer Markt körüli botrányok és a piac kedvezőtlen híre nyomják rá a bélyegüket. Kérdéses azonban, hogy a Nasdaq európai nyitása miképpen befolyásolja majd a Deutsche Börse technológiai részvényekre vonatkozó terveit, illetve az új rendszer felállása esetén mennyire lesz képes majd felvenni a versenyt a most indító, de tőkeerős háttérrel rendelkező multinacionális konkurensekkel.
