Az árfolyamnyereség-adó eltörlése, a biztosítási díjak nagyobb kedvezménye, az osztalékadó számítási szabályainak megváltozása – röviden ezek a módosítások sorolhatók azon intézkedések közé, amelyektől az állam a személyi jövedelemadó szabályainak megváltoztatásával az eddiginél nagyobb megtakarítási és befektetési hajlandóságot remél a 2003-as évben. Míg ezek a lépések a magánszemélyek kedvét hozhatják meg a hosszabb távú tőkepiaci megtakarításokhoz, a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulás 6-ról 7 százalékra emelése leginkább az intézményi befektetőket célozza, amelyek így – a magasabb befizetéseken keresztül – a több pénzből, remélhetőleg többet visznek majd a plusztőkére szomjazó magyar tőzsdére is. „Az szja-törvény számos kedvező intézkedést hoz a befektetők számára, akiknek mielőbb át kell gondolniuk, hogy ezek alapján jövőre hogyan osztják meg a megtakarításaikat” – mutatott rá a Figyelőnek nyilatkozva Pálóczi Mónika, a KPMG adószakértője, aki a legjelentősebb változásnak az árfolyamnyereség-adó eltörlését tekinti.
KÖNNYÍTÉS. A tőzsdei ügyletek árfolyamnyereségére a 2002-es adóévben vezették be a 20 százalékos adókulcsot, amit a befektetők – leginkább a hazai spekulánsok – amolyan „büntetőintézkedésnek” tekintettek, s válaszul csapatostul hagyták el a tőzsdei parkettet. Jövőre mind az azonnali, mind az összetett és származtatott tőzsdei ügyleten elért árfolyamnyereség kamatnak minősül, és 0 százalékos kulccsal adózik. Lényeges kitétel, hogy ez a könnyebbség csak a belföldi értékpapír- és árutőzsdén realizált bevételekre érvényes – a külföldi börzéken folytatott ügyletekre eddig is más szabályok vonatkoztak -, Magyarország uniós csatlakozása után azonban a közösség bármely tagállamának bármely tőzsdéjén megkötött ügyletre ugyanezek a szabályok lesznek érvényesek.
Bezáruló kiskapuk
„Alig egy hónapjuk van a munkaadóknak, hogy átalakítsák a széles körben használt bónusz-konstrukcióikat, amelyben természetbeni juttatásként állampapírt adtak jutalmul a dolgozóiknak” – figyelmeztet Nink Gabriella. A KPMG szakértője azt hangsúlyozza, hogy ez a fajta értékpapír alapú jutalmazás az idei törvények szerint még kedvezően adózik, jövőre azonban természetbeni juttatásnak minősülvén hasonló elvonások terhelik, mint bármely, munkavégzésből származó jövedelmet. Ez a változás széles kört érint, s a vállalatok nagy részénél az idei évre szóló jutalmakat, szokás szerint, jövőre készültek kifizetni. A természetbeni juttatásnál pedig a kifizetés napja a mérvadó az adózás szempontjából, így a pénzügyi osztályok most lázas munkában égve próbálják meg kitalálni, hogy ezt a munkáltatóknak és a munkaadóknak is oly kellemes lehetőséget mivel helyettesíthetnék.
Noha a jövő évi adójogszabály a jutalmazás rendszerére felajánl egy úgynevezett „elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programot”, ennek használatára egyben felettébb szigorú rendelkezéseket is bevezet. A programot ugyanis a Pénzügyminisztérium ismeri el – miután a rendkívül szigorú feltételek betartatásáról meggyőződött – és tartja nyilván, keretében csak és kizárólag annak szervezője, vagy az anyavállalat által a tőkepiaci törvényben meghatározott, elfogadott országban forgalomba hozott, névre szóló részvényt lehet megszerezni. Az elismert program haszonélvezőiként azonban a dolgozók ezeket a részvényeket rendkívül kedvező adózási feltételek mellett szerezhetik meg: 500 ezer forintig például teljesen adómentesen, igaz ehhez hároméves elidegenítési moratóriumot kell vállalniuk.
Pálóczi Mónika szerint ezeket a szabályokat látva a börzei befektetők számára most az a legjobb tanács, hogy az év végéig – ha tehetik – ne adják el a részvényeiket, január elsejével ugyanis sokkal kedvezőbben adózhatnak. Emellett érdemes áttanulmányozniuk a változásokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket. Az árfolyamnyereség-adó bevezetése után ugyanis a jogszabály lehetővé tette, hogy mind a börzei, mind pedig az azon kívüli értékpapírok eladásából származó nyereséget a befektetők csökkentsék a tőzsdei ügyeleteken elszenvedett árfolyamveszteséggel. Ezek az átmeneti rendelkezések most azt részletezik, miként vihető át jövőre az a veszteség, amelyet az idén nem lehetett elszámolni. Szintén az árfolyamnyereség-adó eltörlésének következménye, hogy megszűnik a befektetési szolgáltatókra vonatkozó negyedéves szabály, vagyis az, hogy a brókercégeknek háromhavonta, befektetőre lebontva kellett összesíteniük az árfolyamnyereséget és -veszteséget. Most a szolgáltatók visszatérhetnek az éves elszámolásra, tavalyi szoftverfejlesztéseiket pedig – így visszatekintve – amolyan „luxusberuházásnak” tekinthetik. Annyi előnye a tőkepiacnak mindenesetre származik ezekből a fejlesztésekből, hogy a számlák és nyilvántartások most kénytelen-kelletlen naprakészebbek, mint egy évvel ezelőtt.
Cégek, tőzsdézzetek!
Atársasági adótörvény jövőre a cégek számára kifejezetten kedvező lehetőségeket tartalmaz az általuk lebonyolított tőzsdei ügyletek elszámolására, hiszen azokat az adóalapot csökkentő jogcímek közé sorolja. Igaz, ez a könnyebbség – érthető módon – nem érvényes az intézményi befektetőkre, a „mezei vállalatok” és szövetkezetek treasury vezetői viszont valószínűleg azonnal meglátják benne a felcsillanó lehetőséget. Jövőre ugyanis a törvény szerint a tőzsdén megkötött ügylet alapján, az adóévben kimutatott ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel, vagyis gyakorlatilag az árfolyamnyereség 50 százalékával az adózás előtti eredményt lehet csökkenteni. Az egyetlen megszorítás, hogy a más címeken elszámolt adóalap-csökkentésekkel együtt a levonás nem haladhatja meg az adóalap 50 százalékát.
A kedvezmény nemcsak a Budapesti Értéktőzsdén, hanem lényegében bármelyik fejlett ország piacán megkötött, azonnali, származékos, vagy fedezeti ügylet nyereségére egyaránt vonatkozik és gyakorlatilag azt jelenti, hogy 18 százalék helyett az árfolyamnyereség 9 százalékkal adózik. A piacon most azt várják, hogy ettől a módosítástól megélénkülhet a tőzsdei határidős és származékos piac, továbbá meglódulhat a brókercégek forgalma is.
A megtakarítóknak jó hír, hogy kedvezően változik a biztosítási díjakhoz kapcsolódó adókedvezmény. Habár a díjra továbbra is 20 százalékos kedvezmény vehető igénybe, de ha a belföldi biztosítóval megkötött élet- vagy nyugdíjbiztosítás adóévben befizetett díja meghaladja az előző évi összeget, akkor a növekményre már 30 százalékos kedvezményt lehet elszámolni, ráadásul a maximálisan felvehető kedvezmény megduplázódik, az eddigi 50 ezer forintról 100 ezerre.
