Gazdaság

Az Aranypók Rt. vezérigazgatója – Pesti pókember

Bartha András, a húsiparosból lett fehérneműkirály, aki megmutatta, miként lehet alacsony tőkével előrébb jutni, ma is ügyel a részletekre.

Tanga bugyiba bújtatott női fenék hirdette a kilencvenes évek közepén az Aranypók aktuális szlogenjét, miszerint a fehérneműt forgalmazó cég mindig “ügyel a részletekre”. A reklám szokatlanul merész, polgárpukkasztó volta ellen a fél ország felhördült, ugyanis a konzervatívnak hitt Aranypóktól nem várták, hogy ily módon kerül majd a figyelem középpontjába. Bartha Andrásban, a vállalat vezérigazgatójában azonban volt annyi kurázsi, hogy dacolva az álszentséggel, piacra dobta saját ötletén alapuló hirdetését. Merhette, hiszen tudta, nem tesz rossz lóra.


Az Aranypók Rt. vezérigazgatója – Pesti pókember 1

Annak idején, amikor az Astoria Szállóban amolyan szegénysorból származó pincértanulóként dolgozott, még időben felmérte: ha ennél a beosztásnál többre akarja vinni, jobb, ha tanulni kezd. Szállodaigazgatói, de minimum üzletvezetői babérokra vágyott. Arra is gyorsan rá kellett azonban jönnie, hogy a vendéglátóipar bizony “hétvége-gyilkos” elfoglaltság, ezért más irányultságot keresett. Így kötött ki 1968-ban a közgazdasági egyetemen, ahol a szigorú tervgazdálkodásból kifelé araszoló szocializmus idején abban az évben indult az első marketing évfolyam. Kispénzű, gyors-és gépíró édesanyja a Jugoszláviában élő rokonságtól koldult össze egy öltönyt, hogy fia legalább a vizsgákon tisztességes ruhában jelenhessen meg. “Ilyesfajta szegénységben végeztem 1972-ben egy olyan iskolában, ahol a tanárok hittek a gazdaság reformjában, s nyugati szemléletű, korszerű, mai is helytálló marketingre oktatták az első évfolyam hallgatóit, amelynek tagjai ma az üzleti élet frontvonalában találhatók” – idézi fel Bartha András az egyetemi éveket.

A HÚSIPARTÓL A FEHÉRNEMŰKIG. A diplomázást követően az Állatforgalmi-és Húsipari Trösztnél (ÁHT) helyezkedett el marketing-előadóként. A vállalathoz kötődő 20 évi pályafutása alatt előbb osztályvezetői, főosztályvezetői, kereskedelmi igazgatói, majd vezérigazgató-helyettesi posztig vitte. E cégnél derült ki, hogy jó érzéke van a reklámkészítéshez. Kreatív ötleteit az ihlette, hogy az országban akkoriban keretgazdálkodás folyt, s a lakosság számára a hús csak korlátozott mennyiségben volt hozzáférhető. Így Bartha azokat az árukat reklámozta, amelyek az állatvágás melléktermékeiből készültek, s amelyekből viszonylag több állt rendelkezésre. Hurkából, disznósajtból hozott létre kínálatot, s e “nem keretes áruk” forgalmának növelését ösztönözte például az “Ezt nem adom, ez disznósajt” szövegű spottal, amellyel egy Cannes-ban rendezett reklámfilm-fesztiválon aranyérmet is nyert.

Miután a rendszerváltás idején sorra kezdtek megszűnni a trösztök, Bartha András néhány köztes munkahely után privatizációs biztosként került az Aranypókhoz, hogy – szemben a vállalat előző vezetőjével – maradéktalanul eleget tegyen a privatizációs előírásoknak.

 BARTHA ANDRÁS

 54 éves, kecskeméti születésű vállalkozó. 1972-ben a közgazdasági egyetem belkereskedelem-marketing szakán diplomázott, utóbbi tárgyból doktori címet is szerzett. 1991-től a 250 főt foglalkoztató Aranypók Rt. vezérigazgatója.

Nős, két nagykorú gyermeke van. Hobbija a lovaglás – saját lovai hátán -, a lóversenyek figyelemmel követése egy francia műholdas csatornán, és a minőségi borok fogyasztása.

Az Aranypók Rt. 75 százaléka a dolgozók és a menedzsment, 25 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. A cég 2001-es forgalma bruttó 3,34 milliárd forint volt, adózás előtti nyeresége pedig elérte a 61 millió forintot. Bartha részesedése 15 százalék körüli.

Az előprivatizációs törvény értelmében a kereskedelmi vállalatoknak árverésen kellett eladni saját üzleteiket. Bartha színre lépésekor, 1991-ben azonban a vállalat 85 boltjából már csak 33 üzlet maradt. “Mikor munkába állásom első napján végigjártam a szétvert Aranypók megmaradt üzleteit, a dolgozók részéről olyan szimpátiát, lojalitást éreztem a vállalat iránt, hogy arra a következtetésre jutottam, nem biztos, hogy darabjaira kell törni a céget. Fegyelmezett emberként persze eladtam a boltokat, de amelyek nem tartoztak a törvény hatálya alá – az előírás értelmében csak bizonyos dolgozó szám alatt kellett eladni az üzleteket -, azon egységekkel, kihasználva a munkavállalói résztulajdonosi program lehetőségeit, részvénytársaságot alapítottam.” Bartha András eladta a vállalat székhelyét, majd kiköltöztek egy régi gyárépületbe, értékesítette továbbá az üdülőket, és a befolyt pénzekből további üzleteket vásárolt.

Kilenc bolttal kezdte meg működését az Aranypók Rt., a tőzsdére is lépő első MRP-s cég; az üzletek száma azóta 38-ra növekedett. Az árukínálatot Bartha még a kezdet kezdetén letisztította. A kalapot és a konfekcióruházatot törölte a kollekcióból, de – a pulóverrel együtt – mindent megtartott, ami a ruházat alatt található, s nem nyúlt a táska és bőrdíszmű kínálathoz sem. Noha Bartha tudta, hogy a kisebb boltok, piacozó, szabadtéri árusok pár száz forintos fehérneműikkel konkurenciát támasztanak nekik, tisztában volt azzal is, hogy a magyar nő a világ legtudatosabb, legrafináltabb vásárlója: ismeri az árakat, a divatot, a fazonokat, összehasonlít, kalkulál, oszt és szoroz. “Be lehet csapni ugyan egyszer-kétszer, de amikor rájön, hogy a százforintos bugyi hetek alatt elfeslik, a felpróbálás lehetősége nélkül megvett melltartó nem igazán passzol rá, legközelebb hozzánk jön, hiszen itt felpróbálhatja az árut, szakszerű eladók segítenek neki a választásban, s tudja, a drágább, de márkás termékek megvásárlásával hosszú távon nem csinál rossz boltot” – mondja a vezérigazgató.

E spekuláción túl a kor változásait élénken figyelő Bartha abban látja további sikerének titkát, hogy még idejében felismerte, Budapest értékesítési szerkezete rendkívül gyorsan változik. Hat éve, amikor megjelentek a bevásárlóközpontok és a hipermarketek, jó érzékkel választott üzleteket ezekben a mára sikeressé vált létesítményekben. Ma azonban tudja, már nagyon nehéz jó helyet találni a plazák számára, ezért prognózisa szerint a nők hamarosan visszakapják a körutat és a Rákóczi utat. Ha ez beigazolódik, az Aranypók helyzeti előnyben lesz, hiszen a városban is a legforgalmasabb helyeken találhatók üzletei. Bartha, aki szerint a kereskedelemben csak az élvonalban érdemes szerepelni, az Aranypókban is kamatoztatta kreativitását. Leghíresebb marketingakciója, az időről időre újra jelentkező “kukaprogram” – mely szerint, ha egy nő kidobja elaggott melltartóját, olcsóbban juthat másikhoz – jó ötletnek bizonyult. “Nem csupán azért, mert az akciós hónapokban közel 30 ezer melltartót adunk el havonta, hanem, mert így az Aranypókba szoktatjuk a hölgyeket, akiknek körében ma ismét a színes és csipkés darabok hódítanak” – meséli a női nem nagy tisztelője, az 1988-es évben legnagyobb példányszámban eladott bestseller írója, aki “Kézikönyv a nők elsárkányosodásáról” című művében behatóbban is foglalkozott a gyengébbik nem esendőségével.

ÚTMUTATÁS. Bartha András elnyerte a kereskedelmi szakmában kapható legnagyobb hazai elismerést, a Klauzál Gábor-díjat is. Az őt erre jelölő Házi Zoltán, a Kereskedelmi Szövetség elnöke azt állítja, ezt azzal érdemelte ki, hogy utat mutatott a kisvállalkozóknak, miként lehet alacsony tőkével előrébb jutni, a hazai kiskereskedelmi láncokat megerősíteni, okosan szakosodni, s a mostani trendek figyelembevételével piacvezető szerepet betölteni. A kiskereskedők érdekvédelmében is aktív szerepet vállaló Bartha az uniós csatlakozásig hátralévő pár száz napot bolthálózata modernizálásának szenteli, bár tudja, a legnagyobb felelősség az ebbéli előkészítő munkálatok tekintetében a kormányzaton van, hisz annak programot kell találni a kis- és középvállalkozások segítésére. “Ha ez nem sikerül, sokan kihullanak e körből – mondja Bartha -, ezért a legfontosabb feladatunk, hogy mi semmiképpen se legyünk a vesztesek között.”

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.