 |
| Az ezüstfokozatú Budapesti erőmű egyik újpesti blokkja. A felújítás után a károsanyag-kibocsátás a felére csökkent |
Az Európai Unión kívül elsőként Magyarország lehetett az Európai Környezeti-díj átadásának színhelye, egyéb vonatkozásban azonban ez az esemény nem hozott hazai sikert. Két magyarországi induló próbált bejutni a kontinens élmezőnyébe, ám hiába: a TVK és az MVM számára itt nem termett babér.
Arattak azonban sikert más alkalomból. Ez a két cég szerezte meg ugyanis az Üzleti Élet a Környezetért-díj első helyezéseit és vele a természet egy darabkáját (megdermedt folyadékba, vagyis üvegbe zárt levegőt) szimbolizáló műalkotást. A Magyar Business Leaders Fórum által tavasszal immáron másodszor kiadott díj a viszonylag frissek közül való. Ilyen elismeréseket főként az utóbbi időben kezdeményeztek szervezetek, igaz, van közöttük olyan is, amelyet több mint tíz esztendeje ítél oda rendre az alapítója (lásd külön írásunkat). Ezen időszak alatt számos díj született, ilyeneket különböző szervezetek és a környezeti minisztérium hozott létre. Mennyiségüket maguk a kibocsátók is sokallják. Mint mondják, erősen elaprózott a magyar környezeti díjak piaca. Ennek ellenére ilyet kibocsátani marketingfogásnak is megteszi: általa publicitáshoz juthat a kiadó szervezet, vagyis a díjazottnak kijáró elismerésből némi dicsfény rá is visszahull. Még így sem minden díjátadást kísér hangos ceremónia: pályázók panasza, hogy sokszor meg sem tudják, mi lett az áhított díj sorsa.
|
Díjak vállalatoknak |
ALAPÍTVÁNYI DÍJ. Az Ipar a Környezetért Alapítvány és az Ipar a Műszaki Fejlesztésért Alapítvány adja ki, 1991-óta. Nyílt pályázaton hirdetik meg, az ipar környezetvédelmi érdekeit szolgáló kiemelkedő teljesítményért jár. Évente 5-10 vállalat kaphatja meg.
CENTRAL EUROPEAN ENVIRONMENTAL REPORTING AWARD. Kibocsátója a Deloitte & Touche, először 2001-ben ítélték oda. Nyílt pályázattal a legjobb közép- és kelet-európai környezeti jelentéssel lehet kiérdemelni; Eddig az Opel Hungary Powertrain Kft. és a Budapesti Erőmű Rt. kapta meg.
A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT-DÍJ. A Környezeti Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének két éve útjára indított díja, amelyre nyílt pályázat keretében cégek és személyek is aspirálhatnak. Célja, hogy kiemelkedő tevékenységet mutató cégnek ismertséget biztosítson; eddig a Biokom Környezetvédelmi Kft., a Qualitest Lab Kft., a Duparec Kft. és a Mátrai Erőmű Rt. nyerte el.
ÖKOPROFIT-DÍJ. A Gazdasági Minisztérium, illetve a Tisztább Termelés Magyarországi Központja indította 1998-ban. A pályázat benyújtásán túl az Ökoprofit képzés elvégzése is feltétele a részvételnek. Az elbírálás szempontjai között a cég környezeti feltérképezése és megelőző jellegű környezetvédelmi tevékenység indítása emelhető ki. Eddig 40 cég – köztük például az Audi Motor Hungária, a Balaton Volán, a Vértes Volán, a Dunaferr-csoport, a Herendi Porcelán Manufaktúra, a Kékkúti Ásványvíz és a Richter – kapta meg.
ÜZLETI ÉLET A KÖRNYEZETÉRT-DÍJ. A Magyar Business Leaders Fórum 2000-ben indított elismerése. A nyílt pályázat nyertesének írott környezeti politika, stratégia vagy filozófia vagy konkrét környezeti projekt terén kell bizonyítania, illetve a tevékenységéhez viszonyított kimagasló környezetvédelmi teljesítményt kell felmutatnia. Az idén a TVK kapta az első díjat, második az MVM, harmadik a Pécsi Vízmű, különdíjas az Alcoa-Köfém lett. Utóbbi cég tavaly az első helyen végzett, második a Henkel, harmadik pedig megosztva a Siemens és a Pécsi Vízmű lett, míg kisvállalkozás kategóriában a Bárczy Környezetvédelmi Kft. nyert.
VÁLLALATOK KÖRNYEZETI ÉRDEMRENDJE. A KÖVET-INEM Hungária tavaly alapított díja, amelyet a vállalat megrendelésére ítélnek oda. Hat besorolási szint létezik (lásd külön). Eddig csupán a Budapesti Erőmű Rt. és a Denso Magyarország vállalkozott a megmérettetésre, mindkét cég ezüst fokozatot érdemelt ki. |
|
Noha környezeti megtiszteltetésből ma már tucatnyi létezik, e díjak célközönsége közt nemigen van átfedés. Ennek ellenére néhány díjazó szervezet most valamiféle összefogáson gondolkodik: azt mérlegelik, hogy együtt kiadva egyetlen díjat, nem növelhetnék-e annak renoméját. Mindenestre óvatosan közelítenek egymáshoz, egyik sem vesztené el szívesen a díjpiacon már kiverekedett pozícióját.
Igaz, sok a díj, ám ezeket a kiválasztás komolyságát illetően érik bírálatok. Többnyire nyílt pályázaton, néhány oldalas saját írott anyaggal jelentkezhetnek a cégek. A pikszisbe így inkább csak a szemfülesek kerülhetnek be, a csendben tevékenykedőket ily módon biztosan nem fedezik fel. A rövid vállalati portrékat többnyire szakértő zsűri véleményezi, ám arra már nem nyílik módjuk, hogy a leírtakat ellenőrizzék, vagy éppen a felmerült kérdéseikre válaszokat kapjanak. Öszszességében elmondható, hogy a díjazottak neve – évente úgy 20 társaság részesül valamilyen környezeti elismerésben – gyakran ismétlődik.
TANÚSÍTÁS. Kevésbé díj, inkább tanúsítvány jellegű a Tisztább Termelés Magyarországi Központja (TTMK) és a Gazdasági Minisztérium közösen kiadott Ökoprofit-díja, valamint a KÖVET-INEM Hungáriánál kidolgozott besorolás, a Vállalatok Környezeti Érdemrendje. Az előbbi 11 éve Grazból indult és a megelőző jellegű környezetvédelmi tevékenységet díjazza. Az olyan működést tehát, ahol nem csupán a kibocsátott szennyező anyagot próbálják tisztítani, visszafogni, hanem ennél alapvetőbb változást kezdeményeznek: a szennyezés keletkezését szeretnék tisztább technológia révén megakadályozni és a felhasználandó anyag- és energiamennyiséget csökkenteni. Ausztriában immár több száz cég rendelkezik ezzel az elismeréssel, s már nálunk is több tucat díjazott vállalat működik. Az elsők között öt évvel ezelőtt a Vértes Volán Rt. szerezte meg az oklevelet; erről buszaikon ma is felirat tanúskodik. A díj magyar verziója az osztrák rendszerre rímel: a kibocsátó oktatást, műhelyfoglalkozást tart a cégnél, átvilágítja annak működését, tanácsadást nyújt, s ennek alapján a társaságnak be kell indítania egy megelőző környezetvédelmi projektet. A díjat eddig főleg nagyobb vállalkozások nyerték el. “Ennek részben az az oka, hogy a kisebb cégek nehezen nélkülözik egy-egy munkatársukat, akiknek a havi egy napot igénybe vevő műhelyfoglalkozásokon kell részt venni” – mondja Zilahy Gyula, a TTMK igazgatója. Mindenesetre a központ a képzés díjából adott kedvezménnyel igyekszik ezeket a cégeket is részvételre ösztönözni.
|
A Vállalatok Környezeti Érdemrendjének fokozatai |
ÓLOM. A KÖVET-INEM Hungária hatfokozatú skáláján a legalacsonyabb fokozat; olyan cégek kaphatják, amelyek még az előírásokat sem ismerik, s az ágazat többi társaságától környezeti szempontból messze elmaradnak.
VAS. Az előírásokat betartó (vagy azokat valamelyest megsértő, de büntetést fizető), csővégi technológiát, azaz például kéményre, szennyvízre szűrőket alkalmazó cégek, egyéb érdemek híján, csak ezt a fokozatot érdemelhetik ki.
BRONZ. Amennyiben környezetirányítási rendszerrel is rendelkezik a cég, azaz a partnerek, tulajdonosok elvárásainak, a piaci trendnek környezeti szempontból is igyekszik megfelelni, ilyenhez juthat.
EZÜST. A cégnél megelőző környezetvédelmi tevékenység folyik, aktív környezetirányítási rendszer (ISO 14001) működik és egyéb elemzési módszereket is alkalmaznak, kiemelkedve az ágazat átlagából.
ARANY. Környezetbarát termékeket, szolgáltatásokat nyújtva, azokat a cég stratégiájában központi helyre emelve.
GYÉMÁNT. A környezetvédelem mellett a társadalmi felelősség is megjelenik, és a fenntarthatóság érdekében a cég aktívan befolyásolja a gazdasági környezetét. A cég fő célja a helyi közösség szolgálata. |
|
BESOROLÁS. Ugyancsak a cég dönt arról, hogy szeretné-e magát a Vállalatok Környezeti Érdemrendjének feltételrendszere szerint megmérettetni. A besorolást ugyanis díjazás ellenében a vállalkozás kérésére végzi el a KÖVET-INEM Hungária non-profit egyesület szakértő gárdája. Eddig összesen két társaság vállalkozott erre. “A hazai vállalati szféra fenntarthatóságát nagymértékben segítené, ha e vizsgálat a cégeknek legalább egy bizonyos körében kötelezővé válna, még ha nem is mi végezzük el azt” – mondja Tóth Gergely, az egyesület igazgatója. Ennek külföldön számos példája akad, amelyek bizonyítják azt is, hogy az efféle besorolások a vállalatok környezeti minőségére ösztönzőleg hatnak. Tóth Gergely nem csak a fejlett országokat említi, indonéz példát citál, ott fekete, vörös, valamint a legjobb szintet mutató kék besorolást adnak a cégeknek környezeti teljesítményük szerint. A rossz minősítés szankcióval nem jár ugyan, ám az eredményt nyilvánosságra hozzák. A vizsgált közel 200 céget néhány év múlva újra elemezték, és az derült ki, hogy – többek között a besorolás hatására – szennyezőanyag-kibocsátásuk a felére csökkent, miközben a jogszabályoknak már nem csupán a cégek harmada, hanem több mint a fele felelt meg. A fekete csoportba tartozók aránya csökkent. Vörös besorolást a korábbi 60 helyett a cégeknek csupán 45 százaléka kapott, és egyharmadról közel 50 százalékra nőtt a kék vállalatok aránya.
|
Díjak személyeknek |
AZ ÉV KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI MENEDZSERE. A Magyar Minőség Társaság díja; az kaphatja, aki környezetirányítási rendszer létrehozásában, a vállalkozás helyszínén, környezetében, terméke környezeti jellemzőiben jelentős javulást idézett elő.
AZ ÉV KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI SZAKIRODALMI DÍJA. Ugyancsak a Magyar Minőség Társaság ítéli oda, jelentős környezetirányítási szakirodalom létrehozásáért, korszerűsítéséért, több környezeti elem védelme összehangolt megoldásának leírásáért.
KÖRNYEZETVÉDELMI DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZAT. Az Ipar a Környezetért Alapítvány és az Ipar a Műszaki Fejlesztésért Alapítvány hirdeti meg, végzős hallgatók kaphatják kiemelkedő minőségű diplomamunkáért.
ÖKOCENTRUM-DÍJ. Az Ökocentrum Rt., valamint a Közép- és Kelet-Európai Környezetfejlesztési Intézet az idén először kiadott elismerését kiemelkedő környezetvédelmi munkáért ítéli oda a neves, nyolcfős kuratórium. |
|
Hasonló kedvező tapasztalatok reményében a szervezet kezdeményezte a Környezeti és Vízügyi Minisztériumnál, hogy egy-két napos vizsgálattal megalapozva nagyobb fajsúlyú környezeti díjat alapítson. Ez a nemzeti díj vélhetően idővel a magasabb (ezüst, arany) fokozat felé hajtaná a mostani alacsony (ólom, vas) besorolású cégeket, részben a nyilvánosságra hozott információknak köszönhetően, részben pedig azért, mert az adott cég az átvilágítással legalább megtudná, milyen helyzetben van.
