Hiába álltak a könyvviteli botrányok az Egyesült Államokban hónapokon át a figyelem középpontjában, és marasztalták el mindenfelől a felpumpált vállalati eredményeket, egyes cégekhez a jelek szerint mégsem jutott el az üzenet. Sok társával egyetemben például a Citigroup, a Northrop Grumman vagy a BellSouth is szemrebbenés nélkül kozmetikázta tetszetősebbre kreatív – igaz, törvényes – módszerekkel harmadik negyedévi adatait. „Továbbra is gyakorlat, hogy a sajtóközleményeket teletömik számviteli csűrés-csavarásokkal” – mond ítéletet Philip Livingston, a pénzügyi vezetőket és számviteli ellenőröket tömörítő Financial Executives International szakmai szövetség elnöke.
Protestáló kisrészvényes. A botrányok dacára a cégek tovább feszítik a húrt.
ÍZELÍTŐ. Az amerikai tőzsdefelügyeletnek (SEC) a washingtoni törvényhozás utasítása értelmében februárig kell „kigyomlálnia” a szabálytalan beszámolót készítőket, és szigorú szabályok közé szorítania a vállalati profitjelentéseket. Az érintettek október 30-án már kaptak is ebből némi ízelítőt. A SEC ekkor ismertette azokat a szabálytervezeteket, amelyek alapján megkövetelik majd a vállalatoktól, hogy tüntessék fel, miben különböznek a számaik az általánosan elfogadott könyvelési elvektől (GAAP). A felügyelet egyidejűleg azt is célul tűzte maga elé, hogy kiirtsa a „lényeges kérdéseket érintő tévedéseket és mulasztásokat” a cégjelentésekből.
Csakhogy a reformlendület még nem szüntette meg teljes mértékben a vállalatokra leselkedő kísértést, hogy a lehető legkedvezőbb színben tüntessék fel számaikat. Vegyük példának a Citigroup október 15-én közzétett, harmadik negyedévi profitbeszámolóját. A pénzügyi óriás a New York-i Park
Avenue-n lévő központi épülete eladásából befolyó 1 milliárd dolláros összeget az úgynevezett „elsődleges profit” rovatban tüntette fel a könyvelésében, mely rubrika a folyamatban lévő ügyletek számára van fenntartva. A Citigroup 19 százalékos elsődlegesprofit-növekedése felét az egyszeri ügyletből származó 323 millió dolláros adózott nyereségnek köszönheti.
„A számviteli szabályok követelték meg, hogy ekként regisztráljuk a szóban forgó bevételt” – állítja Todd S. Thomson, a Citigroup pénzügyi igazgatója. Az eljárás szerinte már csak azért is tisztességes volt, mert a bankcsoport tevékenységi körébe az ingatlanbefektetés is beletartozik. Arról nem beszélve, hogy a székház értékesítéséből származó haszon javát az épületnek az a 60 százaléka adta, amelyet a banktól más vállalatok béreltek – a Citi által használt irodaszintek vételárát csak 15 évre elosztva vezetik majd be a könyvekbe. Tény, hogy a GAAP-szabályok csak rendkívüli esetekben teszik lehetővé, hogy egy veszteség- vagy nyereségtétel ne jelenjen meg a vállalati eredmények között. Ennek ellenére aligha erősíti a befektetői bizalmat az, ha egy effajta bevételt éppen a folyamatban lévő ügyletek „elsődleges profit” rovatában szerepeltetnek. „Ez a lépés a könyvviteli szabályok már-már vakmerően agresszív értelmezése. Mintha tudomást sem vennének arról, hogy mi történik körülöttük a világban” – állapítja meg Lawrence A. Cunningham, a Boston College üzletijog-professzora.
Bűvésztrükkök
Törvényes, de azért elgondolkodtató módszerekkel kozmetikázták tetszetősebbre egyes cégek a harmadik negyedévi profitadataikat.
CITIGROUP. Manhattani székháza eladásából 323 millió dolláros nyeresége származott, amit az „elsődleges profit” rovatban tüntetett fel. Ez az összeg adja harmadik negyedévi nyereségének 19 százalékát.
NORTHROP GRUMMAN. Visszaáramoltatott a könyvelésébe 60 millió dollárt, amit még tavaly helyezett tartalékba, amikor egy hajóépítést megrendelő ügyfele csődbe ment. Az igénybe nem vett tartalék újbóli felbukkanása 40 centtel járult hozzá a részvényenkénti 1,17 dolláros profithoz.
BELLSOUTH. Olyan „normalizált nyerség” adatokat tett közzé, amelyekből kihagyta a valutaátváltási veszteségeket. Ez a „feledékenység” 19 százalékkal növelte meg eddigi idei profitját.
IBM. Működési profitja a harmadik negyedévben 2 centtel nőtt a múlt év azonos időszakához képest, csakhogy ennek a növekedésnek a fele valójában ingatlaneladásokból származott.
BAGATELL ÜGY? „A szóban forgó nyereség csupán egy a számos egyéb tétel között” – hangsúlyozza Thomson. Így a Citi 215 millió dollárral csökkentette például elsődlegesprofit-adatát, miután ekkora összeget kellett bírságként befizetnie a kormánykasszába az általa 2000-ben megvásárolt Associates First Capital pénzintézet évekkel korábbi szabálytalan ügyletei miatt. Ez igaz, ám az is tény, hogy a Citigroup nagyvonalúan megfeledkezett egy alapvető mozzanatról, amikor az idei eredményeit összehasonlította a tavalyiakkal: elhallgatta, hogy az egyik könyvviteli szabály megváltozása miatt az előző esztendőtől eltérően immár nem kell negyedévenként 100 millió dollárral csökkentenie a vállalati goodwill amortizációja fejében a profitszámait. Mindezek után az összevetés olyanra sikeredett, mintha az almát mérné össze a banánnal, így nem csoda, hogy az idei eredmények kerek 3 százalékkal tűntek kedvezőbbeknek a tavalyiaknál. Thomson szerint bagatell ügyről van szó: „A mi esetünkben ezek nem jelentős tételek – szemben a kisebb vetélytársakkal”.
Egy éve a Citi még fontosnak tartotta ezeket a számokat. Akkor ugyanis arra használta ezt a tételsort, hogy kimutassa, mennyivel több bevételre tehetett volna szert, ha a tavaly elfogadott új szabályozás már 2001-ben is érvényes lett volna. A változtatást egyébiránt a könyvviteli szabályok betartása fölött őrködő Financial Accounting Standards Board rendelte el, ám az elképzeléseihez az is hozzátartozott, hogy a vállalatok kötelezően feltüntetik annak hatásait hivatalos negyedéves beszámolójukban, amelyet néhány héttel a profitjelentés közzététele után a SEC-nek megküldenek.
TARTALÉK PROFIT. Korántsem a Citigroup volt azonban az egyetlen társaság, amely ilyen szabadon értelmezte a „folyamatban lévő ügylet” meghatározást. A Northrop Grumman október 17-én bejelentett, részvényenkénti 1,17 dolláros profitjából nem kevesebb, mint 40 cent annak köszönhető, hogy a cég a „nyereség” rovatban tüntette fel azt a 60 millió dollárt, amelyet a múlt évben helyezett tartalékba, hogy így fedezze egy csődbe ment ügyfele által megrendelt két tengeri jacht építésének a leállítását. A Northrop azóta felhagyott a jachtok építésével. Ennek ellenére Frank Moore szóvivő szerint a cég mégis joggal könyvelte el az idei harmadik negyedévre a bevételt, hiszen akkor sikerült vevőt találni a két hajóra. „Frászkarikát – minősíti ezt a magyarázatot mindenfajta finomkodást mellőzve Robert E. Friedman, a Standard & Poor’s részvényelemző és könyvviteli szakértője -, mindez nem más, mint a legfrissebb nyereségadatok eltorzítása. Ez a tétel semmi szín alatt sem szerepelhetne a cég alaptevékenységéből származó profitszámai között.”
Dőlnek a dominók
Szinte még be sem zártak az Egyesült Államokban a választási szavazóhelyiségek, amikor Harvey Pitt, a szövetségi tőzsdefelügyelet, a SEC elnöke bejelentette lemondását. A távozása önmagában nem okozott meglepetést, hiszen elemzők már az időközi kongresszusi választások előtt megszellőztették ezt a lehetőséget. Pittet már az év első felében tetőző vállalatibotrány-sorozat idején is sokan támadták. Ám methetetlenné az elmúlt hetekben vált a helyzete, miután William Webster személyében olyasvalakit jelölt az újonnan létrehozott könyvviteli felügyelőbizottság élére, akinek korábbi cége, a US Technologies ellen éppen könyvelési visszaélések és részvényesi csalás miatt a minap indítottak eljárást. Webster – ő korábban az FBI-nak és a CIA-nek is volt igazgatója – minden bizonnyal a Fehér Ház kiszemeltje, az említett nyomozásról azonban Pittnek kellett volna értesítenie az elnöki adminisztrációt. Erről megfeledkezett.
A SEC hat év helyett alig 15 hónap után távozó első embere amúgy a legkézenfekvőbb pillanatban könnyítette meg a Fehér Ház dolgát. Az elnököknek ugyanis „jó szokásuk”, hogy a félidei kongresszusi választások után átalakítják a gazdaságot irányító csapatukat. George W. Bush esetében pedig különösen ajánlatos erre felkészülni. Eddig nem érte ugyan komoly bírálat a gazdaság bő két esztendeje tartó gyengélkedéséért, ám a további tétlenséggel már 2004-es újraválasztási esélyeit tenné kockára. Akárkit is jelöl Pitt utódjául, a republikánus többségű törvényhozás nyilván áldását adja rá. Miként nyilván azt is örömmel fogadja majd, ha a szakértői jóslatokat valóra váltva Bush a háttérbe tolja Lawrence Lindsey-t, a Fehér Ház gazdasági tanácsadóját. Lindsey a honatyák szerint túlságosan belefolyt a politikába. A kampány idején például azért javasolt befektetői adócsökkentést, mert úgy vélte, hogy az szavazatokat hozna az elnök pártjának – ezzel szemben a mérsékelt republikánusok szerint a lépés éppen a demokraták malmára hajtotta volna a vizet: azzal érveltek volna, hogy az ellentábor ismét a gazdagoknak kedvez.
Amennyiben Bush valóban végrehajtja a választások utáni nagytakarítást, akkor sokak szerint akár Paul O’Neill pénzügyminiszter széke is meginoghat. Az amerikai gazdaság elmúlt időszakának emblematikus figurája, a Fed élén 16 éve álló Alan Greenspan pozíciója viszont nem a Fehér Ház miatt válhat bizonytalanná. Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény elnökét az üzleti körök felől éri mind több bírálat. Véleményük szerint túlontúl optimista korábbi nyilatkozatai révén Greenspan bűne az Új Gazdaság-buborék mértéktelen túldagadása, miként a kipukkadása nyomán bekövetkező tartós hullámvölgy is.
Egyes vállalatok még mindig csak tanulják a szabályokat. Ez év elején az IBM-et mindenfelől tűz alá vették, amiért nem tüntette fel a jelentésében, hogy egy érdekeltsége eladása miatt mintegy 280 millió dollárral csökkent a vállalati rezsiköltsége. Válaszul a cég pótolta a mulasztást. Ám a legfrissebb profitadatok október 16-i közzétételekor az IBM váratlanul önként beszámolt arról, hogy a legutóbbi ingatlaneladások 29 millió dollárral, azaz részvényenként 1,7 centtel növelték meg az adózás előtti nyereséget – miközben ez az adat nem szerepelt a cég írott jelentésében. Első hallásra talán bagatell ügynek tűnik. Csakhogy ez a bevétel több mint a felét adta annak a részvényenként 2 centes profitnövekedésnek, amit az IBM a tavalyi harmadik negyedév nyereségéhez képest az idei esztendő azonos időszakában elért. A szóbeli beszámoló idején John Joyce pénzügyi igazgató maga is elismerte, hogy az IBM nincs jelen az ingatlanüzletben. Ám azzal érvelt, hogy a cég outsourcing-stratégiája egyre újabb és újabb tevékenységekre terjed ki, és ennek következtében folyamatosan értékesítik a felszabaduló ingatlanokat. „Mi igenis büszkék vagyunk arra, amilyen őszintén és nyíltan a befektetőink elé tárunk minden információt” – hangoztatja Carol Makovich szóvivő.
Esetenként azok a cégek is rejtenek el fontos információt, amelyek amúgy látszatra minden adatot a nyilvánosság elé tárnak. A BellSouth például kínosan ügyel arra, hogy az általa előszeretettel használt „normalizált nyereség” rovat számait összhangba hozza a GAAP előírásaival. Olyanynyira, hogy az eltérésekre külön táblázatokban hívja fel a figyelmet, semmint elbújtatná azokat a szövegben. A probléma éppen ebben rejlik: a befektetőknek 10 oszlopos kusza táblázatokon kell átrágniuk magukat, ha fel akarják mérni a GAAP-től való eltéréseket. Ám ha valaki veszi a fáradságot, és alaposabban szemügyre veszi a legutóbbi negyedévre vonatkozó adatsorokat, kiderül, hogy 2002-ben a részvényenkénti 1,59 dolláros normalizált nyereségből 30 cent, azaz 19 százalék annak köszönhető, hogy nem vonták le a valutaátváltásból származó veszteségeket. „Gyakorlatilag minden más vállalat számításba veszi az átváltási veszteségeket, amikor a profitjelentését összeállítja” – szögezi le Joseph W. Cooper, a Thomson First Call kutatási elemzője. Ezzel szemben Jeff Battcher, a BellSouth szóvivője azt állítja: „Cégünk olyannyira ki van téve a latin-amerikai valuták változásainak, hogy a mi módszerünkkel pontosabb képet adhatunk a befektetőinknek a tevékenységünkről.”
JAVULÓ HELYZET. Félreértés ne essék, az elmúlt hónapokban jelentősen javult a helyzet. Számtalan cég nyújt a profitjelentésében a korábbinál jóval több információt a befektetőknek. A National Investor Relations Institute amerikai befektetői szövetség 2400 tagja körében végzett felmérés szerint ma a vállalatok több mint négyötöde immár az aktuális mérlegszámait is csatolja a profitbeszámolójához. Sokan közülük cash-flow adataikat is mellékelik – amelyek segítségével egy szakértő pénzügyi elemző percek alatt átlátja, vajon alkalmaztak-e könyvelési trükköket, hogy így pumpálják föl a nyereségszámokat, vagy sem. A SEC új szabályai szintén hozzájárulnak majd ahhoz, hogy „megtisztuljanak” a cégkönyvek. Az összes vállalatvezetőt azonban aligha gátolják meg abban, hogy esetenként a könyvvitel szürke zónájában is kirándulást tegyenek. Márpedig ha a cégvezérek az új viszonyok közepette továbbra is készek kozmetikázni a számokat, akkor rendkívüli trükkökhöz kell folyamodniuk. Azaz a befektetők számára még az eddigieknél is nagyobb körültekintés javasolt.
