Tömegével visszakozhatnak azok a cégtulajdonosok, akik szunnyadó vállalkozásaik eladásából reméltek hasznot. Habár az utóbbi hónapokban jó néhány potenciális vevő és eladó tűnt fel, s az alvó cégek mozgalmas piaca kezdett kirajzolódni, az országgyűlés egy félmondattal elejét vette a gyors profittal kecsegtető üzletnek. Kizárta ugyanis az eva-körből azokat a cégeket, amelyeknek sem az idén, sem tavaly nem származott a tevékenységükből bevételük, azaz feltehetően nem is működnek. Így egyfelől nem szabadulhatnak haszontalan cégeiktől a tulajdonosok, hiába kínálkozott jó alkalom búcsút mondani a bevallási kötelezettségeknek és egyéb, a vállalkozással járó fix feladatoknak, valamint az esetleges felelősségeknek. Másfelől nem juthat kisvállalkozáshoz az, aki az eva áldásait vállalkozói múlt nélkül akarta jövőre élvezni – csak legalább kétéves cégek válthatnak az új adóra -, vagy éppen túl nagy, a 15 milliós bruttó bevételi határt meghaladó méretük miatt esnek el az adóelőnyöktől. Ugyanilyen célból még egy szabályt elfogadott a parlament; e szerint olyan cég, amelyben az idén vagy tavaly új tag 50 százalékot meghaladó tulajdonrészt szerzett, szintén nem választhatja az evázást.
ÁTMENETI HATÁS. A törvény szellemével nem egyező tevékenység megakadályozása nemes szándék, ám félő, hogy az alvó vállalkozásoknak utat nyitó kiskaput nem sikerült örökre belakatolnia. A törvény kizárja ugyan a hosszan és mélyen szunnyadó, tehát bevételt több éve nem termelő cégeket, ám egyetlen esztendő múltán ezek is alkalmassá válhatnak az evára. Az idén ugyanis még van idejük valamekkora árbevételre szert tenni, és így egy évet az előfeltételként szabott kettőből máris ledolgoztak. Amennyiben jövőre is tevékenykednek valamicskét, 2003-ban indulhat is az alvóvállalkozás-piac.
Mindehhez pedig nem is kell megfeszített munka. Minthogy az országgyűlés elvetette a bevételi minimumról szóló félmillió forintos javaslatot, tulajdonképpen egyetlen forintnyi bevétellel is megfelel egy cég az előírásoknak.
6 kérdés, amit érdemes feltenni az eva-döntés előtt
1. Mit mutatnak az új és az eddigi adók mentén a vállalkozásra vonatkozó számítások? Mindenekelőtt a bevételekkel szembeállított költségek, valamint a hagyományos adókkal (társasági és osztalékadó, áfa, szja) szembeállított eva kerülnek terítékre annak kiszámításához, hogy egyáltalán megéri-e áttérni.
2. Történt-e szeptember 30-a után nagyobb tárgyieszköz-beszerzés? Ez nagyon is alkalmas a házipénztár, és így a következő három évben utána befizetendő 20 százalékos adó apasztására, hiszen az evára áttérőknél egy az egyben idei költségnek számolandó el, fittyet hányva a leírási szabályoknak. A beszerzések áfa-tartalmát viszont nem kapja teljes egészében vissza a vállalkozó. Minthogy kilép az áfa-körből, az illető beszerzés teljes egészében levont áfájának a négyötödét (ha ingatlan, akkor nyolckilencedét) vissza kell fizetnie.
3. Van-e a vállalkozásnak végrehajtható köztartozása? Föl kell deríteni, hogy adósa-e a cég bármely intézménynek az alábbiak közül: adóhatóság, vámhatóság, helyi önkormányzat, illetékhivatal. Ha igen, az kizáró ok, így az evázni szándékozónak megállapodásra kell jutnia e tartozások törlesztéséről – annak üteméről, határidejéről. Mindez nem jelenti azt, hogy az elkövetkező bő egy hónapban – a köztartozást illetően is december 20-ig kell nyilatkozni – az érintett öszszegeket valóban be is kellene fizetni.
4. Került-e új többségi tulajdonos 2001-2002 során a vállalkozásba? Ha igen, éspedig öröklés révén, akkor evázhat a vállalkozás, ha viszont másmilyen módon jutott tulajdonrészhez, az kizáró ok. Ha tehát új, az eddigi tulajdonosok között nem szereplő tag jutott 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonrészhez, a társaság nem jelentkezhet be az eva-körbe.
5. Szabott-e az adóhatóság jogerősen mulasztási bírságot a vállalkozóra vagy vállalkozásra számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztás miatt? Egy ilyen büntetés mellé még az evázás tilalma is társul.
6. Végelszámolás, vagy bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt áll, illetve állt-e a cég az elmúlt két évben? Ha igen, nincs helye az evázók között. 6 kérdés, amit érdemes feltenni az eva-döntés előtt
A nem éppen erkölcsös ötletet a törvény tehát nem zárja ki, csak halasztja. Sőt, a csupán az idén elszunnyadt cégeket még csak ki sem szorítja. Ennek ellenére vélhetően nem indul be nagyüzemben a következő hónapokban az üzlet. A tempóra azonban leghamarabb jövő év elején derülhet fény: az adóhivatal, mivel a tulajdonosváltást ott jelenteni kell, észlelheti, ha a cégek száma e körben gyarapodna. Igaz, e teendőről a vállalkozások gyakran megfeledkeznek, s a tapasztalatok szerint ezt az adóhivatal nem nagyon torolja meg. Mindeddig ez legfeljebb adategyeztetést vont maga után, bírságot ilyenért a hivatal még nem vetett ki. Kérdés persze, hogy ennek az ügynek mekkora figyelmet szentel a hatóság; végső soron azt is megteheti, hogy jövőre az ellenőrizendő adóalanyok kiválasztásánál szempontként teszi meg a 2002. végi tulajdonosváltást.
VÁSÁRLÁSI IZGALMAK. A cégvásárlás buktatókkal jár. Kiváltképpen a bt.-k esetében, ahol egy korábban keletkezett, ám már az új tulaj idejében felfedezett adóhiányra akár a beltag magánvagyona is rámehet. Pedig éppen betéti társaságokból lehet sok az alvó cégek kínálatában. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke úgy tartja: főleg olyanokból, amelyek egyetlen szerződés érdekében, egyetlen üzletre jöttek létre. S ezek között nem egyet éppen azért nem zártak be, mert az a bizonyos ügy simlis volt, áfa-visszaélés volt a cél, s nem kockáztattak egy lezáráskori ellenőrzést. Ilyet nyilvánvalóan nem érdemes venni, a kérdés az, hogy miként lehet minderre rájönni. Zara László mindenképp elkérné a legutóbbi éves beszámolót és főkönyvi kivonatot, már csak azért is, mert ebből állapítható meg, hogy volt-e egyáltalán bevétel. A vásárlás így is rizikós, hiszen hiába látja a könyvelést a vevő, a szerződéses háttérről – például a szóbeli szerződések tartalmáról – mit sem tud. Ráadásul nyilatkozhat az eladó úgy, hogy minden tranzakció szerepel a könyvekben, ám mi van, ha egy vizsgálat során az adóhivatal mégis rábukkan olyanra, ami ott nem jelent meg. Természetesen kérhet a vevő garanciát: olyan biztosítékot, ami behajtható, nem kell alkalmasint perelni. Nehezen képzelhető azonban el, hogy az eladó szívesen adna például jognyilatkozatot arról, hogy utólag kiderült könyvelési probléma miatt a vevő kárainak fedezetéül ingatlan tulajdonjogot ad át.
„Mindez vélhetően nem tántorítja el a nyerészkedni vágyókat; az eva kecsegtető haszna elhomályosítja a kockázatokat” – véli Zara. Ha mégsem, érdemes tanácsot kérni, a cég átvizsgálásához könyvelőt, adószakértőt, könyvvizsgálót igénybe venni. Ha a piac beindul, ezen vizsgálatok, véleményezések ára is felmehet. Most egy nagyon kis céget – egysíkú tevékenységet folytató, alkalmazottakat nem tartó, kevés bizonylatot „termelő” vállalkozás – és hozzá egy szakértő 1-6 óráját feltételezve, a vizsgálat 30-200 ezer forintba kerül.
Ez az összeg legalább becsülhető, az alvó cégek árfolyama már jóval kevésbé. Mindenesetre érdemes szem előtt tartani, hogy egy ilyen adásvétel – eltekintve attól, hogy nem mondható éppen erkölcsös tranzakciónak – mindkét fél számára hasznot hajt. Minthogy az eladó egy fölösleges holmitól, sőt tehertől és felelősségtől válik meg, számára akármilyen alacsony vételár is vonzó lehet.
