Nem sokat javított Ancel őrnagy baráti kapcsolatain az intézményen belül, hogy a francia hadsereg átszervezését irányította. “Azóta például nem hívnak meg az alakulatok báljára” – jegyezte meg a katonatiszt tréfásan az átszervezésről beszámoló budapesti francia delegáció tagjaként. A változással szemben tanúsított természetes szervezeti ellenállás dacára a francia hadsereg átalakítása sikeres volt, a hatéves program már a vége felé jár.
A francia köztársasági elnök 1996-ban hirdette ki, hogy a sorozásos szárazföldi honvédséget felváltja a hivatásos katonákból álló hadsereg. A nyolcvanas évek végére ugyanis a francia haderő olyan kihívások elé került, amelyeknek a sorozásos rendszerben nehezen lehetett megfelelni. Egyre többször kellett közreműködnie nemzetközi hadműveletekben az ország területén kívül, ilyenkor a sorozott katonákat csak külön parlamenti szavazással lehetett bevetni.
Francia újoncok. A többség érdekes munkát, világos hierarchiát és karrierlehetőségeket vár el a seregtől.
ÚJ HADSEREG. A hivatásossá alakulás első feladata a célok meghatározása volt. A hadsereg és a parlament között létrejött operatív szerződés számszerűen meghatározta, hány embert képes Franciaország évente bevetni bel-, illetve külföldi színtereken. A hadsereg ennek fejében részesül az állami támogatásban, s a feladatok határozzák meg a szükséges új szervezetet és emberi erőforrásigényt.
A feladatokat hat évre osztották el. Az első két év programja volt a meglévő erők átcsoportosítása, esetenként feloszlatása. A következő két esztendőben került sor a parancsnokság átszervezésére, az utolsó kettőben pedig a képzés átalakítására. “Mindez több volt egyszerű átalakításnál: valójában egy teljesen új sereg létrehozását jelentette, ami nem lett volna lehetséges a parlamenti pártok és a lakosság teljes egyetértése, valamint a folyamatos biztonságot adó törvényi keret nélkül” – hangsúlyozza de Boutellier vezérőrnagy.
Egyszerre volt szükség a reálvagyon, azaz az épületek és az infrastruktúra átalakítására és a szervezet, illetve az emberierőforrás-gazdálkodás reformjára. A szervezeti átalakítás alapelve a decentralizáció volt, ami nem ment könnyen a hagyományosan centralizált Franciaországban. A modularitás jegyében arra törekedtek, hogy az egységek egymáshoz hasonlóak, “csereszabatosak” legyenek. Keresztezett vagy kettős parancsnoksági rendet vezettek be, azaz minden ezred kettős függelmi viszonyban van: egyrészt a területi, másrészt a funkcionális vezetésnek van alárendelve.
Létrehoztak egy külön részleget, amely az átszervezés során koordinálta az intézkedéseket, s a végén gondoskodni kellett a feloszlatásáról. Az átmenet folyamatos kommunikációt igényelt a társadalom, de a hadsereg tagjai felé is, hogy pozitívan fogják fel a változásokat.
Hazai kilátások
Magyarországon a kormányprogram szerint 2006 végére szűnik meg a sorkatonai kötelezettség békeidőben. “Több más ország – Spanyolország, Franciaország, Belgium – példáját tanulmányozzuk, ahol lezajlott az áttérés a hivatásos hadseregre, hogy elkerülhessük az ott felmerült problémákat” – nyilatkozta a Figyelőnek Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikai főosztályvezetője. Az átállás számos szakterület – infrastruktúra, kiképzés, hadkiegészítés, személyügy, toborzás – átalakítását kívánja meg. A sorozottak kiváltására 2005 végéig 12-13 ezer új katonára van szükség, ezek döntő többsége szerződéssel szolgálna. (Jelenleg 7 ezer szerződéses katonát alkalmaz a magyar haderő.) A nagymértékű felvétel új, komplex toborzórendszert kíván, amely a modern marketing – hirdetések, állásbörzék, pr-eszközök, rendezvények – eszközeivel is felhívja a fiatalok figyelmét a hadseregre mint lehetséges munkaadóra. Ez részben már működik is, az utóbbi másfél évben 12-13 ezer jelentkező jött el felvételi interjúra, közülük 3800 főt vettek fel. Eddig általában katonákat toboroztak, a jövőben azonban konkrét foglalkozásokat hirdetnek majd meg. “A magyar hadsereg jelenleg jó munkaerő-piaci pozícióban van, a szervezeten belül szükséges tudati átalakulás azonban várhatóan pár évig el fog tartani. A francia tanulságok alapján arra is ügyelni kell, hogy a katonaság ne szakadjon el a társadalomtól, ha megszűnik az a kapocs, amelyet az évenkénti sorozás jelent” – véli Erdélyi Lajos.
Öt év alatt 40 százalékkal sikerült csökkenteni a szárazföldi haderő létszámát; a sorállomány megszűnésén kívül a civil állomány és a tisztek, tiszthelyettesek körében is voltak leépítések. A hadsereg tagjai természetesen ódzkodtak a változásoktól, különösen a feloszlatásra kerülő egységek. A megszüntetés előkészületei ezért teljes titokban zajlottak. “Az átalakulásnak rugalmasnak kell lennie, ugyanakkor bizonyos keménység is szükséges, különben a nehezen véghezvitt változtatásokat az érintettek megpróbálják visszavonatni” – magyarázza Ancel őrnagy, aki sikerként könyveli el, hogy az átszervezés során hozott 600 intézkedésből utólag mindössze kettőt változtattak meg.
Különösen érzékeny terület az átmeneti nehézségek kompenzálása. A sorozás nagy vesztese nyilván az utolsó évjárat, akiket még kötelezően besoroznak. Úgy próbálták kárpótolni őket, hogy a szokásos 10 hónapról 8 hónapra csökkentették a szolgálat idejét, aki pedig hajlandó volt letölteni a 10 hónapot, az havi 900 euró prémiumot kapott. A katonai állományt is extra juttatásokkal kárpótolták az átmenet nehézségeiért, ám ezután a juttatások leállítása okozott bánatot.
Az új szervezet az emberi erőforrással szemben is új igényeket támasztott. Pontosan meghatározták, milyen foglalkozásokra van igény a seregben, végül 30 szakmán belül 250 szakot és 2400 beosztást azonosítottak. Például a helikoptervezető mint beosztás a légi mobilitás szakmán belül a helikopter szakhoz tartozik. Minden beosztásnál írásban is dokumentálták a feladatokat, a betöltéséhez szükséges képzési formákat és készségeket, és a lehetséges karrierutakat. Az átalakulás lélektani problémát is felvet, hiszen például a tiszthelyettesek korábban vezetők voltak, ám az új rendszerben szakemberek lettek.
Az új jelentkezők toborzása, illetve megtartása végett a hadseregnek folyamatosan vonzó munkát, munkafeltételeket, vezetési stílust és jövedelmet kell kínálnia. A több tízezer új önkéntes felvétele korszerű toborzószervezetet követelt. Franciaországban 98 toborzóközpont működik, ezek veszik fel a kapcsolatot a pályakezdő fiatalokkal. A toborzás szakmák szerint zajlik, tehát például villanyszerelőnek keresnek alkalmas jelentkezőt. “Nem szabad azonban elfeledkezni róla, hogy a katonai szakács katonai sisakban főz, azaz elsősorban katonák lesznek a felvettek” – mutat rá Vuillaume őrnagy. Az első interjún a jelentkező online betekinthet az éppen üres beosztásokba, s egy órán belül értesül, hogy befogadták-e a jelentkezését. Ezután egy háromnapos kiválasztáson vesz részt, ahol orvosi és pszichológiai vizsgálaton esik át, tájékoztatják a hadseregen belül rá váró lehetőségekről, és karrier-tanácsadást is kap. Végül egy utolsó interjún terjesztik elő a munkakörre. Tizenkét férfijelentkezőből három megy el a kiválasztási központba, és egy kerül be a seregbe, nőknél harminc érdeklődőből lesz egy katona. A francia haderőben a hölgyek aránya egyébként 14 százalékos.
ELŐMENETEL. A jelentkezők többségét nem a hazaszeretet vezérli, hanem érdekes munkát, aktív életet, világos hierarchiát és karrierlehetőségeket, bajtársi légkört várnak el a hadseregtől. Különösen a hátrányos helyzetű fiataloknak nyújt társadalmi emelkedést a katonaság. Az újoncok féléves próbaidőre kerülnek be, ezalatt mindkét fél visszakozhat. Ha az újonc akar távozni, akkor egy felettes elbeszélget vele, és sokszor kiderül, hogy a problémája megoldható, például egy másik egységhez való áthelyezéssel. A gondos kiválasztásnak és bánásmódnak köszönhetően 2000-ben az újonnan bekerült 17,5 ezer katona 85 százaléka a próbaidő letelte után is a seregben maradt. A cél a minél hosszabb szolgálati idő: a hivatásos katonáknál legalább 8 év, a tiszthelyetteseknél 20 év az előirányzat. Ezalatt folyamatos képzéseket, tréningeket szerveznek tisztek és közkatonák számára is. A hadseregtől távozóknak pedig átképzést és elhelyezkedési segítséget nyújtanak, ennek köszönhetően az átszervezés során leépített katonák 85 százaléka fél éven belül talált állandó munkahelyet.
