Soros Györgyöt, a nemzetközi hírű pénzembert, szülőhazájában jól ismerik és sokan becsülik, ámde mostanság jócskán akadnak, akik inkább szidják, becsmérlik.#<# Még azok is korholják az "idegenszívű" kapitalistát, akik annak idején elfogadták az alapítványaitól származó ösztöndíjakat, hogy az áhított nyugati egyetemeken gyarapítsák tudásukat. Némelyek azt kifogásolják, miért üti bele az orrát olyan ügyekbe, amelyekhez nincs köze, ahelyett, hogy ülne babérjain, a pénzeszsákokon.
KEMÉNY KRITIKA. Persze a sikert nehéz megbocsátani, hiszen Soros vagyona egy friss felmérés szerint közel 7 milliárd dollár, és már ezért is súlyosbító körülmény, hogy nem átallja keményen kritizálni a piacgazdaságot, a kapitalizmust, a globalizáció visszásságait. Mi több: világmegváltó eszméit konferenciákon terjeszti, cikkek, tanulmányok hosszú sorában hirdeti. Emellett alapítványokat szervez és komoly pénzeket fordít arra, hogy szándékait valóra váltsák azokban az országokban, ahol még tanulják a demokráciát.
Mindemellett elgondolásait, céljait s a világunkról alkotott véleményét figyelemre méltó vaskos könyvekben foglalja össze. Legutóbb nálunk is megjelent 2000-ben írt jelentős, A nyílt társadalom avagy a globális kapitalizmus megreformálása című műve, amin még diákként kezdett dolgozni, élete munkájának tekinti, de még most sem tartja befejezettnek. A félreértéseket elkerülendő, már a bevezetőben leszögezi: nem ellenzi a kapitalizmust, ámbár megreformálására és a piacgazdasággal összefüggő nyílt társadalom megteremtésére törekszik.
De hát mi is az a nyílt társadalom? A liberális demokráciához közelálló, ámbár azzal nem azonos fogalomra nincs rövid és egyértelmű definíció. Ezért Soros többféle megközelítést alkalmaz. Így például szembeállítja a totalitárius zárt társadalmakkal, mint a fasizmussal, kommunizmussal, ahol nem érvényesül a demokrácia, nem működnek a piacok. Következésképpen a nyílt társadalom alapelvének tartja a képviseleti demokráciát, a társadalmi, gazdasági szabadságjogokkal együtt járó, szélesen értelmezett emberi jogokat, a szabad választásokat, a jogállamiságot és mindennek intézményi rendszerét. Mivel pedig a céloknak, ideáknak maradéktalan érvényesítése valamiféle eszményi állapotot feltételez, egyelőre (?) be kell érnünk egy tökéletlen társadalommal. Az Egyesült Államok, az Európai Unió némely országa és a világ más részei már közel vannak ahhoz, hogy nyílt társadalomnak nevezzük őket – állítja a neves pénzember, talán némi túlzással.
Szerzőnk joggal hangsúlyozza, hogy a nyílt társadalom elengedhetetlen feltétele a piacgazdaság, amely az elmúlt évtized(ek)ben globálissá vált, és “alapelveit egy hittérítő buzgóságával népszerűsítik”. Mit is tudunk erről a globális piacgazdaságról? Soros nem fukarkodik a róla szóló kritikával. Mindenekelőtt a napjainkban is jelentős befolyású piaci fundamentalistákat ostorozza, akik szerint a közérdeket mindenekelőtt az önérdek minél teljesebb érvényesítése szolgálja.
Ezzel szemben a piaci folyamatokban nem jelennek meg társadalmi értékek, s háttérbe szorul a társadalmi igazságosság elve. A kapitalizmus diadala nem jelenti egyúttal a demokráciáét is. A pénzember azt is megjegyzi: a piacok szabadon engedése, “a piaci fundamentalizmus nagyobb veszélyt jelent a nyílt társadalomra, mint a kommunizmus, amely egyébként elvesztette hitelét, míg a piaci fundamentalizmus csillaga felmenőben van”. Továbbá: a piacközpontú politikák profitot termelnek, legalábbis a politika haszonélvezői számára. Ha pedig a közügyeket a pénz irányítja, ezeknek az embereknek mérhetetlen hatalom van a kezükben.
Nos, Soros mindezen fejtegetései után sem tartja reménytelennek a jövőt. Jóllehet, talán túl sokat vár Amerikától, amely “egyszerre vált egyedüli szuperhatalommá és a szabad világ vezérévé, e két szerepe azonban összekeveredett egymással, s identitásválsággal küzd, anélkül, hogy tudna róla”. Mégis, fő a bizalom a globális kapitalizmusnak megfelelő újfajta globális politikai világrend kialakításában. Hogy ennek mi a valószínűsége, nehéz megítélnünk. Az azonban bizonyos, hogy ha nem szokványos, egyúttal hiteles képet akarunk kapni zűrzavaros világunkról, olvassuk e nyughatatlan milliárdos hitelt érdemlő eszmefuttatásait.
EGYMÁS ELLEN. Végül, de nem utolsósorban, idézzük Soros György egy szerfelett időszerű észrevételét: “A nyílt társadalom győzelmét szülőhazámban, Magyarországon a saját szememmel is láthattam. Azok, akik szemben álltak a rezsimmel, mind az alapítványaim körül csoportosultak (…), de ahogy végbement a rendszerváltás, az irányzatok egymás ellen fordultak. (…) A baj csak az, hogy a különféle pártokat, amelyek annak idején egységesen léptek fel a zárt társadalommal szemben, egymás bírálatában már nem a nyílt társadalom eszméi vezérlik.” Fűzzük hozzá: valóban nagy baj.
