A jog erejévelMagyarország uniós csatlakozása érdekében az alaptörvényt az alábbi pontokon kell módosítani:
• A Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéssel az Európai Unió és intézményei részére átengedi törvényhozói, végrehajtói és a bírói hatásköre egy részének gyakorlását, s azokat a jövőben a tagállamokkal közösen, viszonosság alapján gyakorolja
• A közösségi jog a tagállami jogba “tagállami aktus” nélkül kerül be, azt a jogalkalmazó szervek és bíróságok az Európai Bíróság ítéleteinek figyelembevételével kötelesek alkalmazni
• A közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti joghoz képest
• Az uniós jogszabállyal ellentétes hazai jogot a hazai bíró nem alkalmazhatja, azt a hazai jogalkotónak hatályon kívül kell helyeznie
• Bővül a köztársasági elnök jogköre, a csatlakozást követően az országgyűlési és a helyi önkormányzati választások mellett az európai parlamenti választások pontos időpontját is ő tűzi ki
• Az euróövezethez való csatlakozást követően változik a Magyar Nemzeti Bank hatásköre, megszűnik az önálló monetáris politika, a hazai jegybank tevékenysége így főleg a végrehajtásra korlátozódik; az MNB ugyanakkor rendeletalkotási jogot kap, aminek eddig nem volt birtokában
• A Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárok választóként és képviselőjelöltként is részt vehetnek az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, köztársasági elnökké, polgármesterré és megyei közgyűlés elnökévé azonban nem választhatóak
• A csatlakozást követően a magyar állampolgárokkal és a hazai vállalkozásokkal azonos módon terheli majd a közteherviselési kötelezettség a hazánkban jövedelmet szerző uniós állampolgárokat és az itt nem bejegyzett vállalkozásokat is
• Vita van a kormány és az ellenzék között arról, belefoglalják-e az alkotmánymódosításba, hogy a népszavazást 2003. március 15-én kell megtartani a következő kérdésről: “Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagja legyen?”
Vihar egy pohár vízben – így jellemezhető az alkotmánymódosítás kapcsán az ellenzék és a kormánypártok között az elmúlt napokban kialakult polémia. A “csatabárdot” Orbán Viktor ásta ki még szeptember elején, amikor közölte, az ellenzék feltételekhez köti az alaptörvénynek az uniós csatlakozáshoz szükséges módosításának támogatását (lásd külön), majd három nappal az önkormányzati választások előtt ő maga be is temette egy – a saját honlapján közzétett – interjúban, amelyben így nyilatkozott: “Nem hogy meg kell, de meg is fogunk állapodni, mert nincs más választása sem a kormánynak, sem nekünk, sem Magyarországnak”.
MAGAS LABDA. A két időpont között politikai elemzések sora taglalta, milyen következménye lehet annak, ha az alkotmánymódosításra nem kerül sor. A “legmeredekebb” következtetés az volt, hogy akár meg is hiúsulhat emiatt a csatlakozás. Ezen a ponton vetette be Medgyessy Péter kormányfő és Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke az előrehozott országgyűlési választások kiírásának ötletét. Arra hivatkoztak, hogy a kormány nem enged a zsarolásnak, s ha kell, így hárítja el az akadályt a csatlakozás útjából. Azt már egyikük sem fejtette ki bővebben, milyen tekintetben, s főleg kinek a számára szűnne meg az akadály egy esetleges jövő tavaszi választás nyomán. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője persze leütötte a magas labdát: “Örömmel állunk elébe az előrehozott választásoknak.”
EU-KONFORMITÁS. Az alaptörvény szövegén mindenesetre igazítani kell, mégpedig mihamarabb, mert az uniós tagság meghatározott alkotmányos hatáskörök gyakorlásának átengedését igényli Magyarország részéről. A 10 tagjelölt közül egyébként hét már módosította az alaptörvényét, azaz megnyitotta nemzeti jogát a közösségi szabályok előtt. A szuverenitásból fakadó, az alkotmány alapján hagyományosan az államot, illetve annak szerveit megillető jogalkotói, végrehajtói és bírói hatáskörök gyakorlásának átengedésére ugyanis csak az alaptörvényben foglaltaknak megfelelően kerülhet sor. Ezért még a csatlakozási szerződés aláírása előtt EU-konformmá kell tenni az alaptörvényt.
Ütköző nézetekORBÁN VIKTOR KÖVETELÉSEI
• Vállalkozások támogatása
• Agrárhitelek folyósítása
• Béremelés a versenyszférában
• A Széchenyi Terv életben tartása
• Földtörvény visszamódosítása
• Nagyberuházásoknál a hazai vállalkozások előnyben részesítése
• Infrastrukturális beruházások magyar kézben tartása
• A referendum ügyét ne a mostani alkotmánymódosításban rendezzék
KORMÁNYPÁRTI ÉRVEK
• Népszavazási többségi felhatalmazással a kormány valóban felelősen írhatná alá 2003 tavaszán a csatlakozási szerződést, mivel a tárgyalások decemberben befejeződnek, a pénzügyi feltételeket, s a dokumentum lényegét megismerhetik az állampolgárok március 15-ig
• Azért szükséges az alaptörvényben előre rögzíteni az integrációról történő referendum időpontját, mert több más népszavazási kezdeményezés is van az Alkotmánybíróság előtt, s ha azok “beelőznek”, veszélyeztetik a csatlakozási folyamatot
• Illúzió, hogy a 2003-as költségvetés révén számottevően befolyásolhatóak a csatlakozási feltételek
• Kevés lehetősége van, de nem is ildomos a kormánynak a versenyszférába beavatkoznia
• A Széchenyi Terv folytatódik, de nem a klientúra-építés szándékával
• Az agrárfejezetet éppen a Fidesz-kabinet zárta le az unióval
E sürgető feltételt, azaz a megegyezés kényszerét Orbán Viktor is elismerte, s ezzel világossá tette: azért, mert az ellenzék az uniós ügyeket (is) apropónak tekinti programja népszerűsítéséhez, attól még nem fordít hátat az integrációnak. Ezt valószínűleg a kormánypártok sem gondolták így, hiszen két fejezet kivételével az előző kormány ideje alatt fejeződtek be Brüsszellel a tárgyalások. “A Fidesznek sem ér annyit, hogy meggátolja az ország csatlakozását csak azért, hogy a jelenlegi kormánynak kellemetlenséget okozzon” – fogalmazott a Figyelőnek Vastagh Pál, a parlament alkotmányügyi bizottságának MSZP-s elnöke.
ARROGANCIA. A várható megegyezés esélyeiről egyelőre sem az ellenzék, sem a kormánypártok nem nyilatkoztak, arra hivatkozva, hogy a héten négy párti egyeztetésre kerül sor. Nevük elhallgatását kérő politikusok egybehangzó véleménye szerint azonban akár az év végéig is tető alá hozható a módosítás – feltéve, hogy a kabinet nem ragaszkodik a 2003. március 15-ére kiírandó népszavazáshoz. Az ellenzék nem csak presztízs okokból tiltakozik az ellen, hogy a referendum a nemzeti ünnepen legyen. A jobboldal szerint az “csupán” politikai arrogancia, ha érdemi egyeztetés nélkül kerül a parlament elé egy kétharmados többséget igénylő javaslat, de azzal már a jogállamiság kereteit feszegeti a hatalom, ha egy, a törvény által eredetileg nem engedélyezett napra (ünnepnapra) irányoz elő népszavazást, még ha jó érvet hoz is fel mellette.
Az ellenzék a jelek szerint nincs egyedül véleményével. “A jogállamiság lényege éppen az, hogy a mindenkori kormányt korlátozzák a törvények, s azokat tiszteletben kell tartania akkor is, ha olyan kiemelkedő fontosságú kérdésről van szó, mint az uniós csatlakozás” – érvelt egy neve elhallgatását kérő szabaddemokrata politikus.
Minthogy tehát e kérdésben a kormánypártok között sincs egyetértés, nagy valószínűséggel a kabinet nem fogja erőltetni ezt az időpontot.
