Gazdaság

Egy csésze kávé Charles Simonyival

A Microsoft Corp. társalapítója, vezető programozója a közelmúltban elhagyta a szoftveróriást, saját start-up céget alapított. A munka jó része Magyarországon folyik majd.

Egy csésze kávé Charles Simonyival 1Milyen céllal alapították az Intentional Software Corporationt?

– Ezzel a vállalkozással egy új megközelítést szeretnénk adni a programozásnak, a szoftverek fejlesztésének. Mivel a programozás nagyon bonyolult, számos matematikai ismeretet feltételező folyamat, ezért az azt segítő eszközök nagy számban terjedtek el. A mi ötletünk azonban merőben új e téren, mert célunk az, hogy a programban érdekelt felhasználók által létrehozott programtervet – a programozók segítségével – a mi szoftverünk képes legyen a gép számára érthető nyelvre, a kódra lefordítani.

– Mindez kissé misztikusan hangzik, kérdés, miként lehet ebből profitot csinálni. Milyen piaci szegmenst céloznak meg ezzel a termékkel?

– Bár a cél az egyszerűsítés, azért először kizárólag a professzionális programozóknak szánjuk szoftverünket. Nem a sűrű fillér elvét követjük majd, hanem szerény példányszámban, de nem aprópénzért kínáljuk az Intentional Sotfware termékét, amely várakozásaim szerint két év múlva készül el.

– És mi lesz a feladatuk a magyar partnereknek?

– Terveim szerint Magyarországon programoznák a szoftvert, ami azt jelenti, hogy a munkának valamivel több mint a felét az itteni partnerek, az ELTE és a NETvisor Kft. végzik majd. Persze nem kell hatalmas csapatra gondolni, legfeljebb két tucat ember kell a fejlesztésekhez. Talán kevesen tudják, de a Word szövegszerkesztőt, vagy az Excelt is körülbelül tíz ember fejlesztette korábban. Magyarországra azonban nemcsak a származásom és a nyelvtudásom miatt esett a választás, hanem azért is, mert itt világklasszis tehetségeket lehet találni a mi szakmánkban.

– Azért e tekintetben más országok sem állnak rosszul; elég itt csak Indiát említeni. Mégis, mit gondol, milyen esélyei vannak hazánknak az IT világban?

– Magyarország, apró méreténél fogva, nincs kiemelkedően jó helyzetben a tudásalapú Új Gazdaságban, ám lehetőségei mégis ragyogóak. Elég ha csak az olyan zsenikre gondolunk, mint Neumann János, Szilárd Leó, vagy Teller Ede, s látjuk, hogy ők is absztrakt információval foglalkoztak, habár még komputer nélkül. Nagyon komoly hátrány azonban, hogy a magyarok általában nehezen ismerik fel, mi az, ami a piac számára értékes lehet. Bár szép számmal vannak az országban tehetséges feltalálók, hiába, ha elképzeléseik nem olyanok, amilyenek a piacnak kellenek.

– És merre halad ön szerint az információtechnológia? Mely területek ígéretesek üzletileg?

– Nem vagyok gazdasági szakember, de az biztos, hogy a hardvergyártásban már nincs üzlet. Az alkatrészek és a kellékek egyszerű közszükségleti cikkekké váltak, s óriási mennyiségben, igen olcsón gyártják azokat, főleg Ázsiában. Bár sokan szkeptikusak, én hiszek az internet jövőjében, s nagy üzletet látok az IT-hez kapcsolódó szolgáltatások, illetve természetesen a szoftvergyártás terén. Itt is elsősorban az élet minden területén, például autókban, orvosi műszerekben, vagy az ipari, a kereskedelmi, egészségügyi adminisztrációban is alkalmazott komputerek programozására gondolok.

– Nem tart attól, hogy az Irak ellen készülő háború a világgazdaság növekedési kilátásait is rontja?

– Nem. Jóllehet, a terrorizmus nagyon komoly probléma, én mégsem elsősorban ebben látom az okát a gyengén teljesítő gazdaságnak. Szerintem világszerte számtalan országot rosszul menedzselnek, néhol évtizedeken át folyik a káros gazdaságpolitikai gyakorlat. Elég, ha a dél-amerikai országok, Japán, vagy Nyugat-Európa régi és a jövőbeni problémáira gondolunk.

– Gondolom, a magyar ügyek is foglalkoztatják. Az unió friss országjelentése néhol elmarasztalt ugyan minket, ám a csatlakozás nem emiatt, hanem az ír “nem” miatt csúszhat.

– Szerintem Magyarországon az a legfőbb gond, hogy az okot és az okozatot felcserélik. A csatlakozás nem egy olyan ok, ami majd fellendülést, jólétet, erős gazdaságot hoz, hanem ezek a tényezők azok, ami miatt felveszik az országot az Európai Unióba. Az ideális gondolkodás az lenne, ha azt próbálnák elérni, hogy az unió könyörögjön a magyaroknak: lépjenek be.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik