TRENDEK, JELZÉSEK. A befektetők által igen kedvelt technikai elemzés eszköztárának egyik legnagyobb csoportját a statisztikai módszereken alapuló vizsgálatok képezik, közülük a legnépszerűbbek közé tartoznak a mozgóátlagok. Ezek segítségével meghatározható az adott papír (index) árfolyamának trendje, s megállapíthatók a vételi és eladási jelzések. A mozgóátlagok hiányosságaik miatt általában nem kizárólagos elemzési eszközként használatosak, hanem elsősorban más elemzési technikákkal egyidejűleg, más módszerek által adott jelzések igazolására, megerősítésére szolgálhatnak.
SÚLYOZÁS. A mozgóátlagolású trendszámítás lényege: az idősor egy eleméhez úgy rendelünk hozzá értéket, hogy az idősor megfelelő elemét és az előtte álló periódus elemeit átlagoljuk. A mozgóátlag három legismertebb fajtája az egyszerű, az exponenciális, valamint a súlyozott átlag. Ezen módszerek közötti különbség a súlyozásban van, az exponenciális és a súlyozott a frissebb adatokat nagyobb súllyal értékeli. Vételi jelzést akkor kapunk, amikor a részvény árfolyama a mozgóátlagot alulról átszeli, eladási jelzést pedig az ellenkező esetben. A módszer azonban nem alkalmas arra, hogy a vételi jelzést a legalacsonyabb, az eladásit pedig a legmagasabb árfolyamon mutassa.
IDŐTÁV. A periódus megválasztásakor a nagyobb trendek vizsgálatához nagyobb időtávot kell választanunk, és fordítva. Túl hosszú periódus használata azért nem vezet sikerre, mert teljesen kisimítja az idősort, a túl rövid időszakra számított pedig túl érzékeny.
