Ha a kormány megfojtja a gazdahiteleket, lehetetlenné válik a sikeres uniós csatlakozás – Orbán Viktor soproni kampánybeszédében néhány napja így védte meg tavaly indított agrárprogramjának “gerincét jelentő” gazdahitelt. E kölcsönök további folyósítása egyike ama négy feltételnek, amelyek nélkül Orbán akkori szavai szerint a “polgári oldal” nem szavazza meg az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást.
Az előző kormány még a választások előtt sebtében hozott februári határozatával március elejétől rendkívül kedvezményes hitelkonstrukcióval igyekezett megerősíteni a családi gazdaságokat. A Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) nyitott 100 milliárd forintos gazdahitel-keretből a megkülönböztetetten kezelt családi gazdaságok és a mezőgazdasági kisvállalkozások kamattámogatással juthattak kedvezményes kölcsönhöz – állami kezességvállalás mellett. Az MFB-tulajdonú Konzumbanktól a gazdák termőföldvásárlásra, mezőgazdasági fejlesztésre – azaz telephely-vásárlásra, korszerűsítésre, ültetvénytelepítésre, új mezőgazdasági gép beszerzésére – és forgóeszköz-bővítésre pályázhattak. A hosszú lejáratra igénybe vehető hitel összege 30 millió, de földvásárlás esetében akár 100 millió forint is lehetett. A kamatot az első öt évre 7,1 százalékban állapították meg, ám ha a hitelt 100 hektár föld vásárlására vette igénybe a gazdálkodó, akkor teljes kamatmentességet is lehetővé tettek.
Nem meglepő tehát, hogy a gazdák megrohanták a fiókokat és a keretet messze túljegyezték. Júliusra már 5,5 ezer jelentkezőtől 130 milliárd forint hiteligényt fogadott be a pénzintézet, ebből 64 milliárd forintra szóló pályázatot bírált el, és 34 milliárdot folyósított.
Az új agrárminiszter, Németh Imre júliusban azért függesztette fel az új igények befogadását, mert a Medgyessy-kormány már nem vállalt kezességet az újabb hitelekre, az Orbán-kormány pedig nem különített el fedezetet a teljes keretre. Németh ugyanakkor megígérte, hogy a már befogadott kérelmek elbírálását folytatják, és a gazdahitel-program jövőre is folytatódik.
Az MFB az új helyzetben szigorította a hitelelbírálást. Korábban ugyanis a pályázó vagyoni helyzetének megítélésénél elegendő volt a bank számára az önkormányzati jegyző nyilatkozata, e jelképes engedélyt ezentúl igazi banki hitelvizsgálat váltja fel. A fejlesztési bank – a változtatások mellett – folytatja a hitelek elbírálását, legalábbis a 100 milliárd forintos keretig. Októberre már több mint 74 milliárd forint értékű hitelt ítélt meg, és a múlt hétig 45 milliárd forint kölcsönt folyósított. (A pályázatok 88 százalékát hagyta jóvá a bank, s mindössze 12 százalékát utasította el.) A nyertesek a hitelek 14 százalékát termőföldvásárlásra, 30 százalékát fejlesztésekre, beruházásokra, 56 százalékát a termelés finanszírozására fordítják. A 100 milliárd forintos eredeti kereten felüli, további 30 milliárd forint értékben befogadott pályázat sorsa azon múlik, hogy a kormány tud-e rá forrást találni.
Információnk szerint részben ezt a célt szolgálja az MFB és egy kereskedelmi banki konzorciummal a múlt héten aláírt megállapodás – az utóbbinak három hazai és egy olasz pénzintézet a tagja -, amelynek értelmében a magyar pénzintézet 400 millió eurós, azaz mintegy 100 milliárd forintos forráshoz jut. Ennek egy részéből töltik fel a gazdahitelek folyósításához kimerülő félben lévő kasszát.
Az agrárminiszternek, a szűkös keret mellett is fenntartásai voltak a megkülönböztetetten a családi gazdaságok számára készített, szerinte közgazdaságilag sem hatékony hitelkonstrukcióval. Az utóellenőrzések Németh Imre szerint súlyos visszásságokat tártak fel, de a miniszter ennek ellenére nem akarta leállítani a programot, amely így szigorúbb ellenőrzés mellett folytatódik. Pásztohy András, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja – az ellenőrzési albizottság elnöke – szerint nem kizárt, hogy az előző időszak átgondolatlan hitelkihelyezése az MFB-nek és a Konzumbanknak 40 milliárd forint tőkevesztést okoz.
Az MSZP-s agrárirányítás jövőre nem akarja megszüntetni a családi gazdaságok kedvezményeit, de az agrártámogatás és -hitelezés nyújtotta előnyöket kiterjesztené a többi agrárvállalkozásra is.
