Van egy láthatatlan formája a külföldiek magyarországi tőkebefektetéseinek: az, amikor a külföldi tulajdonú vállalatok újra befektetik a nyereséget. Úgy tetszik, mintha ilyenkor a profit és az abból finanszírozott fejlesztés a határokon belül, mi több, a cég kapui mögött maradna. Ám valójában a fejlesztés és vele a tőke növekménye – a tulajdonosi részesedésnek megfelelően – a külföldi befektetőt illeti meg.
Igen jelentős fejlesztési forrásról van szó: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) “legfrissebb” becslése szerint 2000-ben több mint 550 milliárd forintot – a GDP 4 százalékánál is nagyobb összeget – fektettek be a részben vagy teljesen külföldi érdekeltségű cégek nyereségének visszaforgatásával. Mármint ez az az összeg, amely voltaképpen külföldi tulajdont testesít meg a társaságoknál maradó, föl nem osztott nyereségből.
SZÉPSÉGHIBA. A fizetésimérleg-kimutatásokban azonban rejtve marad ez a tétel, a hazai statisztika ebben (is) eltér az Európai Unió (EU) számbavételi rendszerétől. Brüsszel szemlélete szerint a külföldi érdekeltségű társaságokban újra befektetett nyereség nem más, mint külfölditől származó közvetlen tőkebefektetés. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikusai viszont csak a részvény- és tulajdonosi részesedésszerzést, valamint a külföldi tulajdonos által nyújtott hiteleket tüntetik föl működőtőke-befektetésként; e forrásokból tavaly 1,1, illetve 1,6 milliárd euró érkezett Magyarországra. Mindezt pedig mintegy 2 milliárd euróval fejelhetik meg a már itt működő vállalkozások nyereségéből finanszírozott fejlesztések. Váltani kellene, ám közbejön egy szépséghiba: látványosan “romlana” emiatt a kimutatott folyó fizetési mérleg. Az MNB információink szerint már 2000 végére fölkészült a “kedvezőtlen optikájú” lépésre, és kidolgozta a visszaforgatott nyereségek számbavételének módszerét.
Az Orbán-kormány azonban jobbnak látta 2003. január elsejére halasztani a fizetési mérleg harmonizációját. Az akkori – igen kedvező – adatok szerint a fizetési mérleg folyó tételeinek hiánya a GDP 2,8 százalékát tette ki, ám ez a külföldi tulajdonú cégek nyereségével együtt 7,0 százalékra ugrott volna – számíthatjuk ki a KSH utóbb megjelent becslései alapján. A múlt év őszén, immár Járai Zsigmond jegybankelnöksége alatt, a gazdasági kabinet egyik ülésén az MNB javasolta a 2002 eleji statisztikai váltást, ám ezt a parlamenti választás utánra – Mellár Tamás KSH-elnök úgy emlékszik: 2002 nyarára – halasztották. Az ülésen az MNB 1996-ig visszamenő számsort mutatott be a viszszaforgatott jövedelmek alakulásáról, amely Mellár szerint nagyjából egyezett a KSH számításaival.
Most, értesültünk több forrásból, a Pénzügyminisztérium (PM) újabb halasztást akar. Mivel az idén a folyómérleg deficitje amúgy is megugrik (a GDP-hez viszonyított mértékét a PM 3,5, az MNB pedig 4,4 százalékra teszi, a 2,1 százalékos tavalyi adat után), nem lehetne könnyen “eladni” a visszaforgatott tőkejövedelmek számbavételéből adódó további romlást – aggódnak értesüléseink szerint a pénzügyi tárcánál.
KELLEMETLEN KIMUTATÁSOK. Az uniós kimutatások azért kellemetlenek, mert nyomon követik azt a folyamatot, ahogyan a külföldi befektetők jövedelemre tesznek szert magyarországi érdekeltségeik nyeresége révén, és ezt újra befektetik. A külföldiek tőkejövedelme a mérlegben negatív előjellel szerepel, ám ugyanakkor megugrik a mai kimutatásokhoz képest a tőkebehozatal, így ez pozitív előjellel kerül be a mérlegbe. A teljes fizetési mérleg nem változik, mintha mi sem történt volna – csakhogy ezen belül “romlik” a folyó fizetési mérleg és “javul” a tőkemérleg (újabb, de szerencsétlenebb nevén “pénzügyi mérleg”). Ez nagyon kedvezőtlen, hiszen a piacok a folyómérleg alapján ítélnek.
Ismerős szindróma: az EU-ban honos államháztartási statisztika átvétele is rávilágít arra, hogy a valóság keserűbb, mint amennyire azt a hivatalos hazai statisztikák mutatják. Ám van két fontos különbség. Az egyik az, hogy büdzséügyekben László Csaba pénzügyminiszter már a választási kampány idején elkötelezte magát az uniós számbavételi módszer mellett. Így a piacok mára már megemészthették a föltárt költségvetési trükkökből eredő látszólagos deficitnövekedést. Másrészt az államháztartásban a további lépések sokkal inkább függnek a kormány politikájától, mint a fizetési mérleg jórészt kiszámíthatatlan vagy csak hosszabb távon befolyásolható ingadozásai.
A fizetési mérleg statisztika harmonizációjára egyébként készülnek az adatszolgáltatók, erről februárban közös munkatervet is kidolgoztak az MNB és a KSH vezetői. Az idei együttműködés fő területei: a nemzeti számla összeállítása, a külföldi működő tőke mérése, a vámstatisztikai adatok fizetési mérlegbe való beépítése és a szolgáltatások külkereskedelmének mérése.
A nemzeti számlák és a működőtőke-befektetések számbavétele nagyon is összefügg. Például a visszaforgatott tőkejövedelem az egyik komoly tétel, amely különbséget okoz a bruttó hazai termék (GDP) és a bruttó nemzeti jövedelem (GNI, régebbi nevén GNP) között. A külföldieket illető tetemes jövedelmek miatt a GDP mindig nagyobb, mint a GNI, azaz az itthon fölhasználható jövedelem. Közrejátszanak ebben a kivitt osztalékok is, ezek nagysága azonban kezd elmaradni a külföldi érdekeltségű cégek visszaforgatott nyereségétől (lásd a grafikont).
SZÉTTARTÓ SZÁMOK. Mellár Tamás szerint “a KSH-t érintő” kérdésekben mindenképpen változtatnak 2003. január elsején. Így ők “szállítják” majd a fizetési mérleg statisztikához a külkereskedelmi áruforgalom és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások adatait, továbbá – a már kidolgozott reprezentatív felmérési módszer alapján – az idegenforgalmi összesítéseket is. (Sándor György, a jegybank ügyvezető igazgatója ennek némileg ellentmondva 2004-re tette a reprezentatív felvételen alapuló idegenforgalmi statisztika bevezetését, addig is átmenetileg egy, az MNB által kidolgozott korrekciós eljárással pontosítják a turizmussal összefüggő valutaforgalom becslését.) Ma a legsúlyosabb gond persze, hogy a két hatóság egymástól merőben eltérő külkereskedelmi adatokat közöl. Az idei első félévi adatok is kaotikusak: vámstatisztikailag javult, a fizetésimérleg-kimutatások szerint viszont romlott az áruforgalmi mérleg .
“A feltételek megvannak, és reméljük, a jövő év elején sor kerülhet a fizetésimérleg-statisztika uniós követelményekhez igazítására” – fogalmazott érdeklődésünkre Missura Gábor, az MNB szóvivője. “Szakmai egyeztetést folytatunk, amiben a PM is részt vesz” – felelt a visszaforgatott nyereség számbavételére vonatkozó kérdésünkre Máté Dániel minisztériumi szóvivő. Vagyis a tárca szükségesnek látta, hogy beavatkozzék a jegybank és a statisztikai hivatal februári munkatervébe. Minden bizonnyal csak azért, hogy jegeljék még egy darabig a külföldi cégek újra befektetett nyereségének kimutatását.
