Pénteken, sőt, az augusztus 10-i, szombati munkanapon is folytak a tárgyalások a Matáv és a szakszervezet között. A hírek szerint ugyanis a legnagyobb adózott eredményt felmutató hazai vállalat 1200 fő elbocsátására készül. A leépítés hátterében az anyacég, a Deutsche Telekom költséglefaragó programja áll, annak keretében a Matáv átszervezésére, sőt akár eladására is sor kerülhet. A magyar társaság úgy nyilatkozott, hogy a leépítésről helyben, az anyavállalattól függetlenül döntenek, s egyelőre cáfolta a 9200 fős dolgozói létszám 13 százalékos megnyirbálásáról szóló hírt. Lapzártakor még folytak az egyeztetések, hivatalos eredményt augusztus 21-én, a féléves eredmények ismertetésekor közölnek.
Ezen a nyáron egyébként nem ez az egyetlen nagyobb csoportos leépítés.
Az IBM székesfehérvári gyára ezer embertől válik meg. Közülük csak 150-en az IBM dolgozói, 850 fő a Videoton állományába tartozik. “A Videotontól kölcsönszerződéssel foglalkoztatottak sorsáról még folynak a tárgyalások a Videotonnal és a megyei munkaügyi központtal” – nyilatkozta Horváth Balázs, az IBM Storage Products Kft. kommunikációs igazgatója. Az elbocsátás oka az információtechnológiai válság begyűrűzése az elektronikai alkatrészek piacára.
A leépítések leggyakoribb indokai• a kereslet visszaesése
• átszervezés
• a tulajdonos(ok) döntése
• végelszámolás
• a szerződéses partner felmondta a gyártást
EGYÜTTÉRZÉS. Hasonlóképpen az IT-szektor recessziójával indokolja a Siemens a hazai létszámlefaragásokat. Az év végéig folyamatosan összesen mintegy száz főtől válik meg a cég, kereskedelmi és gyártási területről egyaránt. “A magyar leányvállalat az anyacégnél zajló leépítésektől függetlenül hozta meg a döntést, s más megoldásokat is bevetettünk a hatékonyság növelésére, mint szervezeti átalakítások és munkakörök összevonása” – mondta Bíró Péter, a Siemens Rt. stratégiai és kommunikációs igazgatója.
“A leépítést végrehajtó cégek odafigyelnek a dolgozóikra, ahol tudnak, igyekeznek többet nyújtani a törvényben megszabott minimumnál. A gondoskodó létszámleépítés keretében a munkaügyi központ közreműködésével csoportos tájékoztatót tartanak a további lehetőségekről vagy álláskeresési tréninget szerveznek az elbocsátott dolgozóknak” – számol be Fürge Edit, a Fővárosi Munkaügyi Központ létszám-leépítési szakreferense. Az elhelyezkedést azonban nehéz mérni, hiszen aki talál állást, az be sem jelentkezik a munkaügyi központban.
KICSELEZIK. Fürge Edit szerint elsősorban a kisebb cégek hajtanak végre leépítéseket, de ez többnyire nem érint annyi dolgozót, hogy a bejelentési kötelezettséggel bíró csoportos leépítés kategóriájába sorolják (lásd a keretben). Az idén amúgy is módosult a Munka Törvénykönyve: a több telephelylyel rendelkező cégeknek csak a telephely megyéjéhez tartozó munkaügyi központban kell bejelenteni a csoportos leépítést. Így “megúszhatja” a bejelentési kötelezettséget az a cég, amely több telephelyre osztja el a kisebb leépítéseket.
“A leépítés mindig a gyártóvállalatoknál a leglátványosabb, hiszen ott nagy létszámok mozognak. A megbízásra dolgozó cégeknél a megrendelések ingadozása amúgy is gyakori létszámváltozást idéz elő, ezeknél természetes, hogy egy éven belül többször van felvétel és elbocsátás is” – véli Sághy András, a Kienbaum Vezetői Tanácsadó irodavezetője. A gyártóvállalatok számára Magyarország már nem az olcsó munkaerő miatt vonzó, az alacsony képzettséget igénylő összeszerelő tevékenység helyett előtérbe kerülnek a magas hozzáadott értéket termelő, tudásintenzív iparágak. A Flextronics például Kínába telepítette át az Xbox-üzemet, a TDK is az olcsóbb Ukrajnába viszi át a gyártás egy részét.
OLCSÓBB KELETEN. A munkabérek emelkedésén kívül az EU-csatlakozás miatt a nagyvállalati adókedvezmények megszűnése is generálhat elvándorlást, de a tanácsadó nem tart attól, hogy ez tömeges lesz. “A játékkonzol- vagy chipgyártást át lehet akár Ázsiába is költöztetni, az autógyártást viszont már nem mindig, hiszen aztán vissza kell szállítani a terméket” – jegyzi meg. A csatlakozás után viszont a kis- és középvállalkozások újbóli belépésére számít, ami ismét munkaerő-keresletet fog gerjeszteni. “A múlt év óta érezhető recessziónak kedvező hatása is van a vállalatok számára: megnövekedett a munkaerő kínálata, azaz egy állás betöltésénél több tapasztalt szakemberből válogathatnak” – teszi hozzá. Az állásban lévők pedig érezhetően jobban ragaszkodnak munkahelyükhöz, megfontolják a váltást.
Csoportosnak minősül a leépítés, ha…• egy 20-100 főt foglalkoztató cég 10 fő feletti
• egy 100-300 főt foglalkoztató cég 10 százalék feletti
• egy több mint 300 főt foglalkoztató cég 30 fő feletti létszámleépítést hajt végre egy hónapban és egy megyében.
“A munkanélküliség robbanásszerű növekedése nem várható. A munkaerőpiac kiegyenlített, bár nem tudni, hogy meddig tart még a recesszió. Emiatt azonban az augusztusban szokásos álláspiaci pangás már júliusban elkezdődött. Mindenképpen hosszabb álláskeresésre kell számítani még a jó szakmai tapasztalatokkal rendelkezőknek is” – foglalja össze Sághy András.
“A munkaerőpiac nyáron amúgy is mindig halott, az átlagosnak tekinthető 4-5 hónapos keresési idő ilyenkor fél évre is felmehet” – erősíti meg Juhos Andrea, a Drake Beam Morin (DBM) karriertanácsadó ügyvezetője. Tapasztalatai szerint pénzügy, kontrolling és könyvelési területen könnyebb elhelyezkedni, közepes a mérnökök helyzete, túlkínálat van viszont marketingesekből. Mindig érinti a leépítés az adminisztratív területen dolgozókat, ők viszont könnyen léphetnek át egyik ágazatból a másikba. A fizikai munkáknál problémát okoz, hogy a cégek – mint az IBM is – zömmel betanított munkásoktól válnak meg, keletje viszont a szakmunkásoknak van.
SZÉNA VAGY SZALMA. S hogy mire számíthatnak a válságban levő ágazatok dolgozói? Bíró Péter az IT-szektor jelenlegi nehézségei ellenére is optimista, szerinte a gyors növekedés okozta egyensúlyzavarok belátható időn belül helyre fognak állni. Cservenyák Tamás, a DBM partnere borúlátóbb. “Az IT és telekom cégek világszerte nagy költségcsökkentéseket jelentettek be, ezekből Magyarországra eddig kevés gyűrűzött be, úgyhogy további elbocsátásokra lehet számítani” – mondja. Szerinte a távközlés válsága inkább a termelőbázisokat érinti, a szolgáltatók még növekedésre számíthatnak hazánkban, kivételnek csak a Matáv számít. A Matáv dolgozói azonban könnyebb helyzetben vannak, a társaság ugyanis a tavalyi nagy leépítésnél is az elhelyezkedést segítő outplacement programot szervezett az elbocsátottaknak (Figyelő, 2001/9. szám), így, ha a mendemondák igaznak bizonyulnak, akkor az idén is számíthatnak erre a segítségre a feleslegessé vált alkalmazottak.