Hívj itt. Valton – ezzel a magyar mobiltelefonszámról küldött kissé titokzatos hangvételű sms-üzenettel válaszolt a www.hataridoskereskedes.hu nevű honlap néhány perccel azután, hogy ügyfélként bejelentkeztünk és elektronikus levelet küldtünk. A Valton név a Brit Virgin-szigeteken – az egyik offshore paradicsomban – bejegyzett vállalkozást takar, amely honlapján részben alapismereteket, technikai tudnivalókat és tanácsokat közöl az amerikai származékos árutőzsdei műveletekről, a piacok működéséről és sajátosságairól, részben pedig az interneten keresztül lehetőséget biztosít a magyar befektetők számára, hogy határidős ügyleteket kössenek különböző nemzetközi tőzsdéken. A potenciális kuncsaftok a honlap közvetítésével az Egyesült Államokban bejegyzett Alaron Trading Corporation nevű, főleg a chicagói árutőzsdén működő brókercég angol nyelvű kereskedési rendszerébe juthatnak be, postai úton akár még szerződést is köthetnek a céggel, számlát nyithatnak nála, amire a teljes devizaliberalizáció bevezetése óta meg is van minden jogosítványuk. A későbbiekben ez a cég kezeli a megbízásokat és az elszámolásokat.
A globális pénz- és tőkepiac bekukkant a magyar lakásokba – ezt az első látásra idilli képet zavarja azonban most meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amely a napokban határozatban tiltotta el a céget attól, hogy külföldi árutőzsdei szolgáltatásokról szóló hirdetéseket tegyen közzé. A hatóság az érintett cégeknek küldött felszólító levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy a tőkepiaci törvény szerint külföldi vállalkozás kizárólag fióktelepe útján végezhet Magyarországon árutőzsdei szolgáltatást, s ehhez felügyeleti engedély is szükségeltetik. Mivel pedig ilyen papírokkal a cégek nem rendelkeznek, a PSZÁF szerint “ki kellene húzni a dugót” a honlapot üzemeltető számítógépből.
Kérdés persze, hogy milyen foganatja lesz a felügyeleti intézkedésnek, a PSZÁF-nak ugyanis – a felszólításon kívül – se embere, se jogosítványa nincs arra, hogy saját kézzel iktassa ki a honlapot. A határozat furcsaságát mutatja az is, hogy a felügyelet még a brit virgin-szigeteki, valószínűleg nem túlzottan vaskezű partnerét is megkereste az ügyben. A Figyelő kérdésére a chicagói cég egyébként egyáltalán nem reagált a világ másik végéből érkező hangokra, de az offshore vállalkozás visszajelzéseiből az ijedelmet sem lehetett kiérezni.
VITA. A “valtonos” mobiltelefonszám mögött meghúzódó, neve elhallgatását kérő magyar magánszemély, aki egyben az offshore cég egyik tulajdonosa ugyanis – finoman szólva – kétségbe vonja a magyar hatóság intézkedésének megalapozottságát. Habár egyelőre még hivatalosan nem kapta kézhez a határozatot, annak tartalmát ismerve úgy véli: jogilag semmilyen lépésre nem kötelezi őket a dokumentum. Hirdetéseket más magyar honlapokon ugyanis a néhány korábbi próbálkozás után már nem kívánnak közzétenni, márpedig egyébként semmilyen jogi kapcsolatban nem állnak senkivel Magyarországon.
HatárkőA Valton honlapjához kísértetiesen hasonlóan működik a www.devisa-online.com, amelyet ráadásul nyíltan vállal egy magyarországi bejegyzésű cég, a Határkő-Forex Pénzügyi Tanácsadó Rt. Az idén májusban több magyar napilapban is beharangozott szolgáltatás lényege, hogy hazai magán- és intézményi befektetők számára teszik lehetővé – a honlap szerint – az Egyesült Államokban és Németországban működő Ibas AG, FXDirekt nevű devizakereskedési platform igénybevételét. A rendszer segítségével magyar nyelven lehet a nap 24 órájában 21 devizapárral kereskedni, az ügyfelek a kinti céggel állnak jogi kapcsolatban, a magyar társaság csak közvetít. A nagy nyilvánosság ellenére kissé lomhán mozgó PSZÁF-nak azonban május óta csak arra futotta, hogy kiderítse azt, amit a Határkő-Forex honlapja alapján bárki gyakorlatilag két perc alatt elintézhet, hogy a cégnek semmilyen felügyeleti engedélye nincs. A PSZÁF a Figyelő kérdésére azt a tájékoztatást adta, hogy “már a látókörébe került” a Határkő-Forex tevékenységének vizsgálata, a céget levélben szólították fel a nyilatkozattételre, hogy álláspontjuk szerint végeznek-e befektetési szolgáltatást, s ha igen, akkor annak mely típusait. Megkeresésünkre a társaság értékesítési vezetője, Oláh Gellért azt mondta, hogy jogászok már fogalmazzák a választ a felügyelet kérdéseire, de álláspontja szerint ők csak a honosítást végzik, továbbá reklámtevékenységet folytatnak kinti partnerük számára. A vállalkozás egyéb tevékenységére vonatkozó kérdéseink elől a vezető elzárkózott, majd a vonal megszakítása előtt annyit mondott: “Most szeretném befejezni a beszélgetést.” A cégbíróság adatai szerint a 21,4 millió forintos jegyzett tőkéjű Határkő-Forex Rt.-t 1999 áprilisában jegyezték be, vezérigazgatója a jegybank egykori bécsi leányvállalatát, a CW Bankot korábban igazgató Láng László, a felügyelőbizottságban pedig tag Strasser Tibor, az ismert ügyvéd is. Ők ketten, szabadságuk miatt, elérhetetlennek bizonyultak.
“Mindenképpen olajjal akartam üzletelni” – mondja a hangjából ítélve fiatal “virgin-szigeteki”, aki már 1999-ben nagy fantáziát látott, az akkor a mélyben tanyázó kőolajárakban, de hazai brókercéget nem talált, amely a spekulációban segített volna. Számításai szerint a szolgáltatásuk az árfolyamok vagy a kőolajárak változásából eredő kockázataikat fedezni szándékozó kisebb, közepes hazai cégek számára lehet vonzó, hiszen magyar bróker kiiktatásával, magyar bejegyzésű partner díjazása nélkül olcsóbb lehet a bolt. Jogilag ráadásul szerinte minden rendben, hiszen egy korábbi felügyeleti állásfoglalás is azt mondja ki, hogy elektronikus faliújság üzemeltetésére, s akár online befektetési közvetítői szolgáltatások felajánlására nem kell engedély.
A PSZÁF ugyanerre az állásfoglalásra hivatkozva viszont úgy látja: ha az elektronikus szolgáltatást speciálisan magyar ügyfélkörnek kínálják – márpedig ez a honlap alapján számukra nyilvánvaló -, akkor szükség van hazai fióktelepre.
Az ügy tanulságaként piaci és jogi szakértők egyaránt azt vonják le, hogy két érdek, az üzleti és a jogi-fogyasztóvédelmi ütközik egymással.
Misur Gábor független devizapiaci és tőzsdei szakértő szerint a Valton vagy a Határkő-Forex Rt. (lásd külön írásunkat) pusztán a nemzetközi gyakorlatban “introducing broker” néven ismert tevékenységet, vagyis úgynevezett bevezető kereskedői feladatot vállalnak, amelynek során a cég – jutalék ellenében – ügyfeleket szerez és közvetít partnere számára, de a jogi kapcsolat a kuncsaft és az igazi brókercég között van. Miközben a teljes devizaliberalizáció bevezetése óta ilyen szerződések megkötésére bármely magyar állampolgárnak joga van, azt a szakértő is elismeri, hogy a gyakorlatban a hazai ügyfelek nagy része inkább vállalja a kissé drágább megoldást, s igényt tart itthoni brókercég közvetítésére. Az internetes brókerek és közvetítőik ugyanis kissé a senki földjén működnek: szorosan értelmezve például utóbbiak mégiscsak ügynöki tevékenységet folytatnak, de mivel ezek a vállalkozások többnyire csak az interneten léteznek, az általuk közvetített ügyfelek legfeljebb a külföldi hatóságokhoz fordulhatnak, ha ügyeleteik során bármilyen problémát tapasztalnak.
JOGOS SZIGOR. Szabó Gábor Zoltán, a Martonyi és Kajtár, Baker & McKenzie jogi iroda ügyvédje is úgy véli: a magyar tőkepiaci törvény egyik hiányossága, hogy a jogszabály alapján nehéz meghúzni a határt a hazai és a külföldi tevékenység között. A felügyelet gyakorlatában és állásfoglalásában – a nemzetközi példákat felhasználva és a befektetők legnagyobb fokú védelmét szem előtt tartva – kiterjesztően értelmezi a törvényt. “Amerikában például a szigorú felügyelet már akkor belföldinek tekinti a tevékenységet, ha ottani postát vagy akár telefonvonalat is igénybe vesznek, és kíméletlenül megköveteli a helyi szabályok alkalmazását” – emlékeztet Szabó, aki szerint az idő fogja eldönteni, hogy melyik érdeknek kell majd a befektetői szokások változásával nagyobb teret engedni. A szélesebb értelemben vett befektetői érdek, a portfólió diverzifikálásának, a kockázatok mérséklésének szükségessége ugyanis azt kívánja, hogy a szofisztikált szereplők minél könnyebben és olcsóbban juthassanak hozzá bárhonnan, akár az internet segítségével is a nemzetközi szolgáltatásokhoz. Meg kell érteni azonban a brókerbukásokon edzett PSZÁF álláspontját is, amely a befektetők védelmére törekszik – mondja az ügyvéd. Ezek az internetes szolgáltatásokat kínáló honlapok persze valószínűleg nem váltanának ki tömeges kisbefektetői tiltakozást egy-egy bukás esetén: a Valton saját bevallása szerint összesen egy ügyféllel rendelkezik, s az is a tulajdonos. A Határkő-Forex honlapján az “óriási” érdeklődést jelzi, hogy a “heti kitekintő” nevet viselő elemzés legfrissebbje június 3-i keltezésű, a fórum aloldalon pedig alig három-négy ügyfél gyér hozzászólása olvasható. Az utolsó kissé kétségbeesett bejegyzés is kéthetes és így szól: “Mindenki szabadságon van?”
