Megakadályozhatja-e a magyar állam, hogy külföldi kézbe kerüljenek olyan stratégiai jelentőségűnek tekintett hazai vállalatok, mint a Paksi Atomerőmű, a szegedi Pick vagy a Hollóházi Porcelángyár?
A kérdés feltevése egyelőre ugyan nem aktuális, de hazánk uniós csatlakozását követően hamar azzá válhat. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság ugyanis a közelmúltban az “aranyrészvények” ügyében olyan precedens értékű ítéleteket hozott, amelyek a jövőben megnehezíthetik a kormányok számára, hogy köz- vagy biztonsági érdekekre hivatkozva meghiúsítsák nemzeti kincsnek tekintett vállalataik külföldi tulajdonba kerülését.
Magyar módiMagyarországon az 1997-ben elfogadott, új gazdasági társaságokról szóló törvény (Gtv.) szabályozza az úgynevezett szavazatelsőbbségi részvény e speciális fajtáját. Eszerint, ha már egyetlen ilyen értékpapír (aranyrészvény) van egy cégben, akkor a közgyűlési határozat csak e részvény tulajdonosának igenlő szavazatával hozható meg. Ezzel a vétójoggal legutóbb a Pick esetében élt az ÁPV Rt., amivel az állami holdingnak sikerült megakadályoznia a társaság tőzsdéről való kivezetését. Egyébként 1992-ben éppen a Pick volt az első cég, amelynél megjelent az aranyrészvény intézménye.
A jelképes aranyrészvény ugyan az esetek túlnyomó részében nem enged közvetlen beleszólást az államnak egykor tulajdonában lévő, de azóta részben vagy teljesen privatizált nagyvállalatok döntéseibe, arra viszont igen, hogy köz- vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva megakadályozzák a cég eladását. Az Európai Bizottság szerint ugyanakkor az aranyrészvény intézménye ellentétes a közösségi joggal, mert korlátozza a tőke szabad áramlását. Brüsszel ezért még 1998 és 1999-ben az Európai Bírósághoz fordult, hogy az semmisítse meg az állam fontos vállalatok eladásában élvezett vétójogát. Három évvel később az unió legfőbb jogi testülete nem helyezte ugyan hatályon kívül az aranyrészvény intézményét, de ítéleteivel jelentős mértékben leszűkítette annak alkalmazási lehetőségét.
A bíróság a brüsszeli bizottság által elé vitt egyik konkrét ügyben a közösségi joggal összeegyeztethetetlennek találta az Elf francia olajipari cégben birtokolt állami aranyrészvényt, elfogadhatatlannak tartva azt, hogy a külföldiek tulajdonszerzését az olajellátás zavartalan fenntartásának szempontjára hivatkozva korlátozzák. A luxemburgi testület ugyanakkor világossá tette, hogy indokolt esetben jogszerűnek tartja az aranyrészvény gyakorlatát. Elfogadta, hogy a belga állam egyik nagy gázszolgáltató vállalatban birtokolt aranyrészvénye a gázellátás minimális szintjének biztosítása miatt közérdeket véd, és mint ilyen, nem áll szemben a közösségi joggal. Az Európai Bizottság a Luxemburgi Bíróság döntéseiben igazolva látta azt az álláspontját, hogy a kormányok intézményes vétójoga akadályozza a tőke szabad áramlását.
Néhány cég, amelyben a magyar államnak aranyrészvénye van• Mol
• OTP
• Pick
• MVM
• Paksi Atomerőmű
• Matáv*
• Dédász**
• Dédász**
• Elmű**
• Édász**
• Émász**
• Titász**
• Hollóházi Porcelángyár
* A Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában; ** A Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium tulajdonában. Forrás: Figyelő-gyűjtés
Az Európai Bíróság ítéletei mostantól a közösségi vívmányok részét képezik, és jogi referenciaként szolgálnak majd minden hasonló ügy megítélésekor. A Bíróság jogértelmezői szerepe mindig megnő azokon a területeken, amelyeket az EU-szerződések külön nem szabályoznak. Brüsszelnek a 3 tagállam törvény elé citálása során csupán egyetlen szilárd kapaszkodója volt. Az EU-szerződésnek arról a passzusáról van szó, amely tiltja a tőke szabad mozgásának korlátozását. Egy másik cikkely ugyanakkor speciális esetekben lehetőséget ad az államnak a tőkemozgás akadályozására. Ilyen vis major helyzetnek számít a köz- vagy a nemzetbiztonsági érdek.
Az aranyrészvényekről szóló bírósági ítélet jelentősége, hogy megkönnyítheti a határokon átnyúló cégfúziókat és vállalatfelvásárlásokat, amelyek előtt ma még számos akadály tornyosul, és amelyek megléte gátat szab az egységes európai tőkepiac létrejöttének. Az aranyrészvényekről szóló döntés megfelelő muníciót adhat az Európai Bizottságnak a cégek határokon átnyúló adásvételét szabályozó irányelv tervezetének átdolgozása során. Az eredeti javaslatot a tagállamok ugyan egyszer már jóváhagyták, de az Európai Parlament elsősorban a hazai gyáripari lobbi által megdolgozott német képviselők közbenjárására az utolsó pillanatban megvétózta. Frits Bolkestein EU-biztos nem is titkolja, hogy a bírósági ítélet nyomán nagy kő esett le a szívéről.
