Néhány vállalatnál, ahol megkövetelik az öltöny és a nyakkendő viseletét, az informatikusok megtehetik, hogy farmerban és pólóban járnak. E szakma munkaerő-piaci helyzetéről készített felmérésében a Mimox Kft. annak illusztrálására hozza fel ezt a példát, hogy az informatikusok munkafeltételei a cégek több mint felénél kedvezőbbek a többi munkavállalóénál. Annak a tételnek a bizonyításától sem áll azonban távol az öltözködési kiváltság, hogy a megkérdezett humán erőforrás vezetők többsége úgy érzi: az informatikusok mások, mint a többiek. Van, aki ezt úgy fogalmazza meg, hogy “lazábbak”, mások pedig azt mondják “nehezen viselik el a kötöttségeket”, tehát például az öltönyt és a nyakkendőt.
KIRÁLYOK. A kívülállók hobbi jellegűnek is mondják ezt a munkát: pozitív megfogalmazásban “szeretik, amit csinálnak”, negatívban pedig “csak azt csinálják, ami érdekli őket”. Nem ritka vélekedés az sem, hogy e szakma művelői “nagyon tudnak dolgozni”, mások viszont nagyképűnek tartják őket: “tudatában vannak annak, hogy királyok”. S valóban királyok, ugyanis a jó informatikus keresett a munkaerőpiacon, alkalmazóik félnek elvesztésüktől, megszerzésük viszont nagy gondot jelent számukra. Nem véletlen, hogy a cégek 42 százalékánál az átlagnál jobban megfizetik őket. Bartha Krisztina, a Schneider Electric Hungária Rt. felvételi és oktatási felelőse azonban úgy véli, azért élnek előítéletek az informatikusokkal szemben, mert a kívülállók nem látnak bele a munkájukba. Ő nem ért egyet például azzal a megállapítással sem, hogy az informatikusok lazábbak másoknál. “Ez csak ezért van, mert sok közöttük a fiatal” – állítja. A Mimox szakértői szerint sincs a valóságban semmiféle speciális informatikusi személyiségjegy, ugyanazok a típusok találhatók meg közöttük, mint a többi szakember között. A megoldás tehát az, hogy mindenki hozzáillő feladatot kapjon: például aki ügyfelekkel tart kapcsolatot, annak empátiára van szüksége, aki pedig rendszerteszteléssel foglalkozik, annak precizitásra.
Azok a humán erőforrás vezetők, akik negatív előítélettel viseltetnek az informatikusok iránt, pénzéhesnek látják őket, s ezért a pénzt tartják a legfontosabb motiváló tényezőnek. Az így vélekedők azonban nincsenek többségben: a válaszolók 24 százaléka tette első helyre, s 40 százaléka említette meg egyáltalán a pénzt mint motivációs eszközt. Akkor azonban, amikor az érintetteket állásváltoztatásuk okairól kérdezik, csak egy kisebbség mondja azt, hogy anyagi okok játszották a főszerepet, míg a válaszolók csaknem fele szakmai okokra hivatkozott, vagyis ez képviseli a legmagasabb arányt (lásd ábránkat). Eszerint tehát tévhit, hogy az informatikusoknak az anyagiak a legfontosabbak, bár az is lehet: olyan jól meg vannak fizetve, hogy a pénz már másodlagos szemponttá vált.
“Az informatikusok csak annyira anyagiasak, mint mindenki más. Ha úgy érzik, hogy alul vannak fizetve más lehetőségekhez képest, hajlandóak mozdulni” – véli Gyenese Balázs, a Citibank Rt. emberi erőforrás igazgatója. Szerinte ugyanakkor e szakemberek számára mást jelent a lojalitás, mint mondjuk egy bankárnak: előbbieknek fontosabb a sikerélmény, a megbecsülés, a munka érdekessége, mint az, hogy melyik cégnél dolgoznak. Igaz, a lojalitás fogalma általában is megváltozott az elmúlt években.
“Az csak egy alap számukra, hogy jól fizessen a cég. Ha megvan a kívánt összeg, akkor már a változatos munka, a fejlődési lehetőség a fontos” – vélekedik Bartha Krisztina. Mint mondja, a Schneider Electric sok SAP szakembert foglalkoztat, s mivel az ilyen szakemberekért nagy a harc, jól meg is fizeti őket. Az igazi vonzerő azonban az, hogy a nemzetközi cégen belül Budapest lesz a regionális SAP központ, tehát a feladat emiatt különleges.
ÖSSZEGEK. A hierarchia legalján, beosztottként dolgozó informatikusok átlagfizetése havi bruttó 222 ezer forint – prémium, bónusz, 13. havi fizetés és hasonlók nélkül -, s amennyiért szívesen váltanának, az átlagosan 311 ezer forint. A legtöbbet a 4-6 éves munkatapasztalattal rendelkező, angolul beszélő munkavállalók keresik (lásd táblázatunkat), vagyis az évek számával nem nő arányosan a fizetés. “Fél évtized tapasztalat nagyon sok ezen a területen” – jegyzi meg Gyenese Balázs. Basa Veronika, a Mimox tanácsadója szerint ennyi idő után vezető pozícióba jutnak azok, akiknek van erre affinitásuk. Azokat azonban, akik megmaradnak programozónak vagy vezető fejlesztőnek, nem honorálja a piac. Van, hogy ez indokolt, mert a fiatalok jobban lépést tudnak tartani a fejlődéssel, de néha csak előítéletről van szó: más szakmákban sem értékelik azokat az idősebb munkatársakat, akik nem váltak vezetővé.
NYELVISMERET. Úgy tűnik, a szaktudás mellett a legfontosabb az angolnyelv-ismeret, ugyanis ha ez utóbbi nincs meg, diplomával sem lehet többet keresni, mint anélkül. Az angolul tudók körében ugyanakkor havi 50 ezer forint többletet jelent a diploma. A munkahelyeket tekintve a bankok fizetnek a legjobban, a legrosszabbul pedig az állami cégek és a közintéz-mények. Vidéken a fizetések átlagosan 20 százalékkal maradnak el a fővárosiaktól.
Az informatikai személyzeti tanácsadással foglalkozó Mimox Kft. szakemberei úgy látják, hiba kizárólag a pénzre alapozni az informatikusok megtartását a cégnél. Állásváltoztatásnál nem a fizetés a leggyakoribb válóok, ráadásul minél többet keres valaki, annál kisebb az a különbség, amelyért váltana, ha az egyéb feltételek vonzóak. A legnagyobb megtartó erőt a folyamatos szakmai fejlődés, az izgalmas munka, a kihívások és a jó hangulat jelentik.
