Intenzív kurzust végez Emery Jakab, az Arthur Andersen (AA) partnere. A gyorstalpalón az Ernst & Young (E&Y) könyvvizsgálói módszerét tanulja, a jövő héttől ugyanis már az egykori rivális cég kötelékében dolgozik. Átesik továbbá e tréningen az AA mindazon partnere és alkalmazottja, aki július elsejétől szintén az E&Y-nál folytatja, egy úgynevezett eszközátadási (assets-deal) megállapodásnak köszönhetően. E dátummal így véget ér a 90 esztendős világcég magyarországi pályafutása, jóllehet a neve még nem tűnik el teljesen. Az Andersen érdekeltségi körébe tartozó három magyarországi kft. közül, ha kiüresedve is, de egyelőre egy megmarad. Nem válhat köddé a cég már csak a Postabank-per miatt sem, hiszen egyike azon könyvvizsgálóknak, amelyek felelősségét firtatják a pénzintézet ügyében, de maradásra kötelezik korábbi könyvvizsgálatainak esetleges “garanciális” szolgáltatásai is. Az AA minden eddigi tevékenységéért tehát e kft. felel.
FELELŐSSÉG. Az E&Y céggel kötött megállapodás kulcskérdése is éppen a felelősség. Az Andersen már a “társkeresésének” legelején is arra akart megoldást találni, miképpen kerülhető el, hogy az Enron-ügy révén az Egyesült Államokban, az ottani Andersennel szemben felhozott vádak és várható kártérítési kötelezettségek az Andersen Worldwide cégeinek a fejére hulljanak (Figyelő, 2002/11. szám). A világcég jogi tanácsadója felvásárlást vagy fúziót semmiképpen nem javasolt, előállt viszont a tevékenységek kombinációjának javaslatával. Eszerint nem jogutódlásról, tőkék összeadódásáról szól a történet (a konkrét társaságokról lásd külön), csak éppen a partnerek és alkalmazottak masíroznák át egyik szervezetből a másikba, a munkájuk folytatásához szükséges berendezéseket pedig megveszi a régitől az új munkaadó.
Igaz, Magyarországon nem mindannyiuk számára jut hely a megújult E&Y szervezetben – és a szeptemberi összeköltözés után immár közös irodákban -, az E&Y ugyanis az Andersen megmaradt klientúrája arányában veszi át a kollégákat. Az ügyfélvesztésről valló számok egyébként nem csengenek egészen egybe: az E&Y szerint a korábbi megbízók 35 százaléka lett “hűtlen” a magyarországi AA-hoz, ez utóbbi viszont 15-20 százalék elpártolásáról beszél. Akárhogy is történt, a megmaradó ügyfelek eztán is az eredeti feltételek mentén jutnak a szolgáltatásokhoz, mi több, a velük foglalkozó személyek sem tűnnek el, legfeljebb újabbakkal egészülnek ki. Összességében az Andersen 13 partnere közül 10 költözik át a szomszédvárba, ahol eddig 16 szakember dolgozott ilyen státuszban. Az E&Y auditori létszáma mintegy a felével nő, 260 főre egészül ki, az adótanácsadók száma pedig a korábbi duplájára bővül, ők 100-an lesznek. Ugyanakkor az Andersentől távozók többsége maga döntött így, az üzleti tanácsadók például testületileg vonultak át a KPMG-be.
Szétválnak útjaikAz AA körébe tartozó három magyarországi vállalat közül, ha csak egy-két fővel is, de fennmarad az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft. E társaságnak nem lesz tevékenysége, viszont viszi a felelősséget az Andersen kifutó, esetlegesen problémás ügyeiért. A másik Andersen név alatt szereplő társaság, az Arthur Andersen Audit Könyvszakértő Kft.- alkalmazottaival, eszközeivel és ügyfeleivel, egyelőre nem pontosan tisztázott módon – csatlakozik az E&Y hálózatához. Az Andersen harmadik cégét, a Process Solutions névre hallgató könyvelő kft.-t az E&Y-ügyletbe nem vonták be, hanem eladták. Könyvelést egyébként sem végez az E&Y, mert ezt az üzletágát néhány éve leépítette.
Külön utakra indul egy negyedik társaság is, az AA jogi partnere, a Burai, Kovács és Partnerei Ügyvédi Iroda is. E vállalkozás szorosan együttműködött ugyan az Andersennel, a jogi cég az AA nevét is használhatta, de tulajdonosi kapcsolatban soha nem is álltak.
Az AA-t befogadó oldalon továbbra is az E&Y-hoz kapcsolódó két cég, az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. és az Ernst & Young Tanácsadó Kft. szerepel. Nem érintik a változások az E&Y-gal a jogi tanácsadásban eddig is együttműködő Szabó, Kővári, Tercsák és Társa ügyvédi irodát. Az E&Y tőkéje egyelőre változatlan, ám a regionális egyesülés – amelynek során holdingcégbe szerveződik a cseh, a horvát, a magyar, a szlovák és a szlovén működés – fél-egy éven belül ebben is bizonyára módosulást hoz.
Az Andersen Worldwide tagtársaságai közül az E&Y-gal mintegy félszáz állapodott meg, a Deloitte & Touche-nak 17 mondott igent, a KPMG-hez 6 szegődött, a PwC neve alatt 3 működik tovább (lásd a térképet). Bolíviában, Indonéziában és Marokkóban még nem született döntés, ugyanígy függőben van több tanácsadói és jogi cég sorsa.
NAGY UGRÁS. A tárgyalási szakasz bizonytalansága közepette a fejvadászok is megrohamozták a két társaságot. “Mint a zsizsikek!” – mondja Terták Ádám, az E&Y ügyvezető igazgatója, aki maga is kapott állásajánlatot, ellenállnia azonban bizonyára nem esett nehezére, hiszen a mostani helyzetben igen nagy ugrás küszöbén áll. Az E&Y magyarországi cége – amelyet bő tíz éve ő alapított, két további partnerrel – júliustól a könyvvizsgáló piac élére kerülhet. A társaságnál legalábbis arra számítanak, hogy erre hamarosan fény derülhet, amennyiben a mostani piacvezető PricewaterhouseCoopers (PwC) – mint azt ígéri – eladja tanácsadói ágát, és napvilágra kerülhet végre bevételeinek mindig is bizalmasan kezelt megoszlása. Maradásra bíró momentum lehet Terták Ádám számára az is, hogy az amúgy is túlkoncentrált könyvvizsgáló piacon ez a mostani minden bizonnyal a legutolsó “egyesülés”. A vezető előtt továbbá még egy szép feladat áll: ő a regionális társaság vezérhelyettesi posztjának várományosa, minthogy az E&Y a környező országokban lévő cégeit eggyé gyúrni készül. A majdani regionális vállalatot egyébként Paul Antrobus, az Andersen korábbi régiós vezetője irányítja majd. “A közös jövőt illetően ez a döntés jól mutatja, hogy az E&Y kész változni és az Andersent teljes mértékben befogadni” – értékeli Emery Jakab a vezetőpáros kiválasztását. Az Andersen ügyeit a kezdetektől menedzselő partner szerint a hasonlóan “barátságos” fogadtatás hiánya volt az egyik fő oka a KPMG-vel folytatott tárgyalások áprilisi, sikertelen lezárulásának (Figyelő, 2002/14. szám). De fontos szempont volt az is, hogy a munkák túlnyomó részét hozó német és francia Andersen-cégekkel mindenképpen egy hálózatban kívántak maradni, azok pedig az E&Y mellett döntöttek – igaz, méretük miatt e kombinációkat még az Európai Uniónak is jóvá kell hagynia. Mindezt tetézte, hogy míg az E&Y-gal jól összepasszol a pacientúra, a KPMG-vel néhány esetben kifejezett ellenérdekeltség rajzolódott ki. Pikáns helyzetet idézett elő például, hogy a már említett Postabank-perben a KPMG a felperes állam szakértője, és Csehországban is ellentétes oldalon állnak egy hasonló banki ügyben. Az E&Y céggel viszont például a pénzügyi és az energiaszektorban is remekül kiegészítik egymást, mindkét társaság nagy ügyféllel erősíti a másik portfólióját. Így az AA a Molt, az E&Y a Magyar Villamos Műveket hozza a házasságba.
A hírek szerint az E&Y az átmenet menedzselésében is gálánsabb ajánlatot tett. Az Andersen az új helyén ugyan továbbra is a saját ügyfeleivel dolgozik, ám mégiscsak nulláról indul. Idő kell ahhoz, hogy bevételt hozzon a tevékenysége, és e periódus “átvészeléséhez” az új gazda (világszerte) hitelfedezetet nyújt. A partneri struktúra összehangolását sem várják el egy csapásra. Szemben az E&Y gyakorlatával, az Andersennél egyaránt voltak tulajdonosi résszel bíró, illetve ilyennel nem rendelkező partnerek. E megkülönbözetést most felszámolják, ám nem kell a részesedést vásárló társaknak hirtelen nagy összegű befektetést tenniük, négy-öt év áll rendelkezésükre a milliók befizetésére.
ÖNERŐBŐL. Noha az eztán követendő könyvvizsgálói metodikát máris tanulják az érintettek, a két cég kultúrájának összehangolása nyilván eltart egy darabig. Terták Ádám szerint fél-egy év alatt valósul meg a szervezeti egység. Mindezt önerőből kívánják elérni, a lehető legkevesebb külső tanácsadói segítséggel. Mindenesetre elkél az a tapasztalat, amit Terták az Ernst Whinney és az Arthur Young cégek jó tíz évvel ezelőtti fúziójánál szerzett. Eszerint a szolgáltató szektorban a kulcs az emberi tényező, azaz a munkatársak problémáira, viszonyára igyekszik a figyelmét fordítani az első számú vezető. Ezzel együtt Emery Jakab szerint az egyesülés tulajdonképpen már július előtt lezajlott, többek között azzal, hogy egyéni szinten is tisztázódtak a szerepek. S mint hangsúlyozza, a versenytársak tévednek, ha azt hiszik, hogy a cég – ahelyett, hogy a piacra figyelne – most jó darabig a belső ügyeivel lesz elfoglalva.
