Sikertörténetnek is lehetne tekinteni, hiszen a Defend Kft. alig néhány év alatt a magyarországi biztonsági, őrzés-védelmi és pénzszállítói piac egyik legjelentősebb szereplőjévé nőtte ki magát. Az eredményeknek azért nem lehet maradéktalanul örülni, mert ugyanezen időszak alatt nem volt még egy olyan cég az országban, amely többször vívta volna ki a közvélemény megkülönböztetett figyelmét nem teljesen tisztázott megbízásokkal, tulajdonos- és vezetőváltásokkal, állami megrendelésekkel és politikai hátterű megfigyelési ügyekkel.
A Horn-kormány idején az úgynevezett “Nyírfa-ügyben” elhíresült Földi László titkosszolgálati ezredes által alapított és vezetett cég deklaráltan jó viszonyt ápolt a Fidesszel, s ez állami megrendelésekben kristályosodott ki. A Defend tulajdonosi köréhez csapódott Magyar Posta (MP) Rt. és az ugyancsak tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt., valamint leányvállalatai lukratív szerződésekkel egyengették a fiatal magyar cég útját a nemzetközi vállalatok által dominált piacon. Ez “szabad szemmel” is látható volt, hiszen egyre több helyen lehetett találkozni a Defend munkatársaival és pénzszállítói autóival.
MINDENEN TÚL. Azt azonban legfeljebb csak sejteni lehetett, hogy a támogatás a megrendeléseken és a tulajdonosi tőkeemeléseken túlment. Így például az MFB 2001 áprilisában két részletben 800 millió forintos, úgynevezett “tartós forgóeszköz-hitelt” nyújtott a saját védelmét is ellátó Defendnek. Már a kölcsön típusának megnevezése is meglepő, a hitelintézeti gyakorlatban tulajdonképpen ismeretlen az ilyen, leginkább szabad felhasználású hitelnek fordítható instrumentum. Ennél érdekesebb, hogy az MFB igazgatósága felmentést adott a kockázatkezelési előírás szabályzatai alól. E döntést azzal indokolták, hogy a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan a bank portfóliójához tartozó Bodrogköz Kft. birtokában van. Ez azonban kettős ellentmondás, mert egyfelől általában csak a kérelmező tulajdonában levő ingatlant szokás fedezetként elfogadni, másfelől a hitelnyújtó saját ingatlanját soha nem ajánlja fel a kérelmezőnek. Még abban az esetben sem, ha két leányvállalatáról van szó. Igaz, a Defend Kft. adásvételi szerződéstervezetet mutatott be, de az objektumot csak később akarta megvásárolni. Arról azonban nem nyilatkozott a Defend, hogy miből szándékozik kifizetni az ingatlant. Igaz, további fedezetként a Defend a Postával kötött szerződéséből eredő árbevételét is felajánlotta…
A történet itt akár be is fejeződhetett volna, ám a Defend a 2001. december 15-én esedékes első törlesztést nem teljesítette, sőt ezt az MFB átvilágításakor fellelt adatok szerint a mai napig nem tette meg. Az MFB erre azonban a banki gyakorlattól idegen módon reagált, mert március végén, alig két héttel a választások első fordulója előtt, 65/2002-es határozatával az igazgatóság az addigi hitelkeretet 1 milliárd forinttal megfejelte. Érdekes elem, hogy az addig sem fizető Defend esetében az MFB felmentést adott a bank belső fedezetértékelési szabályzata alól.
VÁLTÁS ELŐTT? Miután már tavaly sem vették túlságosan komolyan e szabályokat, és egy későbbiekben megvásárolandó ingatlant is elfogadtak fedezetként, felvetődik a kérdés: mi történt az ominózus ingatlannal. A megnevezett határozat erre is támpontot ad, hiszen az igazgatóság készségesen áldását adta arra is, hogy a Defend az időközben 1,8 milliárdra duzzadt hitelből fizethesse ki a Bodrogköz Kft.-nek a vételárat. Vagyis az eredetileg 800 milliós hitel fedezetéül szolgáló objektumot a két és félszeresére duzzadt kölcsönből vehette meg a Defend. Ráadásul csak: 464 millió forintért. Csintalan Sándor, a Defend újsütetű tulajdonos-ügyvezetője lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre. Értesüléseink szerint viszont e hét második felében vezetőváltásra van kilátás a Defendben. Tarjányi Péter, az MFB átvilágítását végző, eddig elsősorban számítástechnikai projektekben dolgozó Proware Kft. ügyvezetője elmondta: befejezték az iratok feldolgozását és a vezetők kikérdezését, s első jelentésüket már eljuttatták a bank új vezetőségéhez. “Ebben a jelentésben több mint egy tucat olyan esetről számolunk be, amelyek a bank alapszabályát, illetve a hatályos magyar törvényeket sértik, s jó néhány esetben személyi összefonodások sem zárhatóak ki” – állítja Tarjányi, akinek megygyőződése, hogy az ügyek egy része iránt érdeklődni fognak a bűnüldöző szervek is.
