Gazdaság

Egységes vállalkozási adó – Szimplán

Csökkenti a kis cégek adóterheit, de legfőképpen a kényszervállalkozók gondját oldja meg. Általa talán eltüntethető lesz a pénztárból a papíron halmozódó nyereség is.

Egységes vállalkozási adó – Szimplán 1Százezrek lennének megtakaríthatók, no és rengeteg idő. Például azok a kínos percek, amikor aprócikkek vásárlásánál is feltorlódik mögöttünk a sor a pénztárnál a számla kiállítása miatt. Az adminisztrációra akárcsak közepesen érett cégek esetleg lemondhatnának a könyvelő foglalkoztatásáról, ezzel is spórolva évi néhány 10 vagy 100 ezer forintot. Mindezt még vonzóbbá tenné, hogy az adóhivatal általános ellenőrzését is meg lehetne úszni, ha az általa és a Magyar Könyvvizsgáló Kamaránál elfogadott könyvvizsgáló a cég pénzügyi beszámolóira rábólint. A kormányzati szándékok szerint elvileg 2003 januárjáról élő, a négy adót egyben összegző, 15 százalékos egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) eddig napvilágot látott hírek mind e jóval kecsegtetnek (részleteiről lásd táblázatunkat).

MérlegenAMIT AZ EVA KIVÁLT…



• Társasági adót – 18 százalék

• Általános forgalmi adót – 12, illetve 25 százalék

• Cégautó adóját – 2 millió forintnál drágább autónál például havi 10 ezer forint az első négy évben, csak azután csökken

• Osztalékadót – 20, illetve 35 százalék

• Kettős könyvvitelt, helyette egyszeres is elegendő

• Az APEH általános ellenőrzést, elismert könyvvizsgáló is elegendő

…ÉS AMIT NEM

• A személyi jövedelemadót az alkalmazottak és önfoglalkoztatók után

• A társadalombiztosítási járulékot alkalmazottak és önfoglalkoztatók után

Az érintettek köre félmilliós: ennyi egyéni és társas vállalkozó éves bruttó árbevétele marad 10 millió forint alatt. A kiscégek e társadalma két csoportra biztosan jól elkülöníthető. Azokéra, akik a vállalkozó szellem jegyében valóban a saját lábukon próbálnak megállni és gyarapodni, valamint az olyan cégek tömegére, melyek felállítására korántsem az üzleti kedv hajtotta az alapítót. Azért lett természetesből jogi személy az illető, mert másképpen esetleg nem jutott volna munkához: vállalkozóként szívesebben szerződött vele a megbízó, mintsem hogy alkalmazásba vegye. S habár az eva mindkét csoport számára vonzónak tűnik, utóbbiak számára – a kezdeményezésről jelenleg rendelkezésre álló információk alapján – különösen előnyös lehet. Persze, csak ha az alapelvek ősszel sem változnak, amikor az országgyűlés elé kerül az új adó, és nem tűnik el belőle – vagy valamiképpen nem “ellensúlyozódik” – például az áfa kedvezménye.

VonzáskörzetAKIKNEK ELŐNYÖS…



• Általában a kis anyagköltséggel dolgozó vállalkozóknak, szellemi foglalkozásúaknak (tanácsadók, ügyvédek, tanárok, kutatók).

• Olyan cégeknek, ahol a bevétel nagyjából egybe is esik a jövedelemmel, tehát például azon – mondjuk úgy – kvázi cégeknél, amelyeket a munkabér számlázására alapított a munkavállaló.

• Számítások szerint azon cégeknek, ahol 100 forint bevételből legfeljebb 64 forint a költség.

• Az adminisztrációs terhekkel nehezen megküzdő vállalkozásoknak.

…ÉS AKIKNEK NEM

• Alacsony profittermelő képességű, kis árréssel dolgozó kereskedőknek, kiváltképp ha az értékesítés áfáját a beszerzéseké teljesen ellensúlyozza.

• A kedvezményes, például 12 százalékos áfa-kulcsú tevékenységet folytató cégeknek, ha a vásárlásaikat viszont 25 százalékos áfa mentén végzik.

• Nagy anyagköltségű termékek gyártóinak.

A mai, a cégek oldaláról “optimális” verzió szerint ugyanis, ha egy cég bevételének áfája nagyobb a költségei áfájánál, akkor az alacsony eva révén költségvetési támogatásban részesül majd. Meg is kerülték eddig a nyilatkozatok azt a sarkalatos kérdést, hogy vajon az áfa körbe tartozó cégek is választhatják-e majd az evát. Miként az sem egyértelmű, hogy a kft.-k adózhatnak-e majd az új adó szerint. A kft.-k és a bt.-k “evásítása” a gazdasági társaságokról szóló törvény fényében bajos lehet. A költségek számontartása nélkül nem készülhet vagyonkimutatás, ami pedig alkalomadtán a felelősségi mértékek tisztázásához alapvető volna – mondja Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke.

AGGÁLYOK. Az eva a jelenleg ismert feltételek mellett túlontúl vonzó is lehet. Félő, hogy a tízmilliós árbevételi korláton felüli cégek e lehetőséget elirigylik, és bevételük csökkentésén kezdenek fáradozni. Ezt persze nyilván nem a tevékenységük visszafogásával igyekeznek elérni, vagy ha igen, az adózás tisztaságát tekintve teljesen közömbös. Ártatlan megoldás volna az is, ha a limiten felüli bevételeket igyekeznének elodázni, a következő évre halasztani. Nem ezek a kísérletek okozhatnak főfájást a tervezet kidolgozóinak, illetve az adóhatóságnak. A veszélyes verzió az lehet, ha az idén a megadott limitnél nagyobb bevételt elszámoló cégek köré apró vállalkozások állnának fel, kifejezetten azért, hogy felszívják a bevétel “felesleget”.

Kérdés, van-e arra módja a jogszabályalkotónak, hogy előre kizárja e lehetőséget? Azzal mondjuk, hogy az új szabály hatályba lépését megelőző évben e felső határt meghaladó vállalkozások semmiképpen se választhassák ezt az eljárást. Az újonnan létrejövő apróhadat pedig nem kellene azonnal az eva közelébe engedni, hanem néhány átmeneti év során e cégeket is a jelenleg érvényes adószabályokkal és terhekkel kellene “edzeni”. Mindez ugyanakkor megkülönböztetést vinne a rendszerbe, hiszen a gyanakvás miatt eltérő megítélés alá esnének a meglévő s a születő cégek. Ez pedig – adójogászok szerint – alkotmányossági aggályokat vetne fel.

EVA-forintok1. példa



• 3 millió forint bruttó árbevételű cég, ahol az összes költség a bevétel felét teszi ki. A cég tevékenysége a 25 százalékos áfa-körbe esik, mint ahogy a költségeinek a 80 százaléka is.

Árbevétel: 2,4 millió forint + 600 ezer forint áfa.

JELENLEGI ADÓSZABÁLYOK ALAPJÁN:

Összes költség: 1,2 millió forint + 240 ezer forint áfa

Nyereség: 1,2 millió forint

Társasági adó: 216 ezer forint

Befizetendő áfa: 360 ezer forint

A cég összesen 576 ezer forint adót fizet. Az adózás utáni nyereség 984 ezer forint, tehát a cég kasszájában 984 ezer forint marad.

Ha feltételezzük, hogy költségeinek egyharmada fiktív számla eredménye, azaz 400 ezer forint + 100 ezer forint áfa helyett (a számla költségét áfa + 10 százalékos árfolyamon számolva) csak 140 ezer forintot költött rá, akkor az adózott nyereségen felül 360 ezer forintot már ki is nyert a cégből.

• Amennyiben a nyereséget a cégből a tulaj kivenné, osztalékadót kellene fizetnie. Hogy mennyi osztalékot fizethet a nyereségből, azt az osztalékkifizetési szabályok szabják meg. Annak kiszámításához, hogy az osztalék meddig adózik 20, és honnan 35 százalékon, több mindent, így saját tőkét, értékelési tartalékot, tulajdoni hányadot is ismernünk kellene. Ezért csupán feltételezzük, hogy mondjuk egymillió forintot szándékszik kivenni, és ennek felénél van az adókulcs váltópontja. Eszerint 275 ezer forint osztalékadót kellene befizetnie, azaz a tulajdonos zsebébe 725 ezer forint kerül.

EVA ALAPJÁN:

• A 3 milliós bruttó árbevételre az összes előbbi adófajta helyett az eva együttesen 450 ezer forintot tesz ki, azaz csak a társasági adón és az áfán 126 ezret nyer a társaság. Minthogy pedig a költségek gyarapítása az eva-val nem érdeke, lehet, hogy az 1,2 milliós költségből is meg tud takarítani. Ám maradva ennél az összegnél, a cég kasszájában 2,11 millió marad.

A tulajdonos zsebébe adófizetés nélkül bekerülhet a teljes osztalékként kivehető összeg.

2. példa

• A társaság az eva felső határán mozog, bruttó bevétele 10 millió forint. A cég minden száz forint bevételével szemben 64 forint költség áll (a számítások alapján ez az a költséghatár, ami alatt megéri eva-ra váltani). E példában számításaink szerint ez csak akkor igaz, ha közel egymilliós áfát fizet be az adózó, azaz 25 százalékos áfa a költségeinek bő 92 százalékát terheli.

Árbevétel: 8 millió forint + 2 millió forint áfa.

JELENLEGI ADÓSZABÁLYOK ALAPJÁN:

Összes költség: 5,12 millió + 1,18 millió forint áfa

Nyereség: 2,88 millió forint

Társasági adó: 518 ezer forint

Befizetendő áfa: 982 ezer forint

• A cég összesen 1,5 millió forint adót fizet be.

Adózás utáni nyeresége 2,2 millió forint, tehát a cég kasszájában 2,2 millió forint marad.

• Tegyük fel, hogy az optimálisan kivehető osztalék 1,5 millió forint, mely összeg fele után 20, a másik fele után 35 százalékkal kell adózni. A befizetendő osztalékadó: 412 500 forint, tehát a tulajdonos zsebében 1 087 500 forint marad.

EVA ALAPJÁN:

• 15 százalékkal kalkulálva a cég ugyanúgy 1,5 millió forintnyi adót fizet.

A cég kasszájában 2,2 millió forint, a tulajdonos zsebében 1,5 millió marad.

Az átmeneti idő alkalmas lehetne viszont az eva hatásait illető másik negatívum kiküszöbölésére. Az eva ötlete nyomán ugyanis felmerült, hogy ha már ilyen kedvező kisvállalkozónak lenni, nem tessékelnék-e a cégek a korábbinál is több alkalmazottjukat a munkabér helyett a számlaadás felé. E megoldással eddig is jelentős megtakarítást érhettek el – a személyi jövedelemadó-előleget és a társadalombiztosítási járulékot például egyszerűen megúszták. Most még tovább merészkedhetnének, s nagyobb fizetéssel kecsegtethetnék a bérért dolgozó alkalmazottat, ha az a továbbiakban egyéni vagy társas vállalkozóként ténykedik eddigi helyén. Ha számlásként kapja eztán a fizetését, nemcsak az szja- kulcsokhoz képest alacsonyabb az adóteher, hanem a korábbi vállalkozói adófajtáktól is megszabadul, tehát nyilvánvalóan több pénze lesz. Ezt a képzetet a minimálbér adóterheinek eltörléséről szóló felvetés csak tovább erősíti, hiszen a kecske is jóllakhat és a káposzta is megmaradhat: a cég alacsony terhű vállalkozóval szerződhet, aki viszont olcsón megúszhatná, ha mégis valamilyen legális jövedelemre, s vele társadalombiztosítási szolgáltatásra akarna szert tenni.

E “módszert” az Adó- és Pénzügyi ellenőrzési Hivatal (APEH) ugyanakkor már ma is rossznéven veszi. Mind több olyan esetről hallani, amikor a hivatal a vállalkozói szerződések tartalmára is kíváncsi – mondja Riszter Gergely ügyvéd, a Martonyi és Kajtár, Baker & McKenzie ügyvédi iroda munkatársa. Ha pedig úgy találja, hogy az túlságosan rímel egy munkaszerződésre – azaz túl részletes a hatáskört, a munkavégzés helyét, idejét illetően -, akkor joga van a szerződést átminősíteni. Ennek pedig adókövetkezményei vannak: a különbözetet, mintha csak hiány volna, be kell fizetni, és azt késedelmi pótlék és adóbírság is terhelheti. Még egyértelműbb a helyzet, ha egyszerre vállalkozói és minimálbéres munkaszerződés köti nagyjából ugyanazon feladat elvégzésére egy céghez a munkavállalót. Mindez főként az “alkalmazó” céget érinti, a hatóság az “aprómunkára”, a “munkavállalkozó” szja-bevallásában való kutakodásra már nemigen kerít sort.

TEHERMENTESÍTÉS. Ha éppen az “alkalmazás helyett vállalkozói szerződtetés” divatját nincs is szándékában a jogalkotónak erősíteni, az eva nagyon is alkalmasnak tűnik az eddig is így működtetett vállalkozások problémáinak megoldására. Legfőképpen arra a kérdésre, hogy miként is kerüljön ki ezentúl a vállalkozásból a pénz, kiváltképp pedig a nyereség. Az egységesített adózás ugyanis nemcsak a költségszámlák gyűjtögetése alól mentesít, hanem leveszi a vállalkozó válláról az osztalékadó 20, illetve 35 százalékos terhét, amit ma a nyereség után fizetnie kell. Ez egyébként jelenleg sem szokása a cégeknek. Miért is gondolnánk, hogy az? Ha egy társaságnál, amely csak kevés költséget tud felmutatni, és a profitot még ezzel az adóval is megterheli a tulaj, a végül kivehető pénz már egyáltalán nem versenyképes semmilyen fizetéssel, noha az utóbbit adó- és járulék terheli. Igazság szerint e fennmaradó összeg szinte a kezdetektől a pénztárban “hever”. Mármint papíron – azt a cégből többnyire rég kivették, sőt el is költötték. Most viszont olcsón juthatnának a pénzükhöz a vállalkozók, sőt, amikor az evára áttér egy cég, akkor a pénztárban addig halmozódó összegtől is meg lehetne így szabadulni. Egyes szakértői javaslatok szerint például úgy, hogy attól a pénztől vagy egyszerűen el kellene tekinteni, vagy 15 százalék kifizetése után tenni ugyanezt. A számviteli szabályok ugyanis tiltják, hogy az év végén többszázezres, milliós összegek ragadjanak a pénztárban.

Az eva előtt ezeket az összegeket mindenképpen “le kellene dolgozni”, ám ha ez a jelenlegi osztalékadó mellett volna csak lehetséges, akkor az új móditól bizonyára rengeteg cég inkább távol maradna. S habár az evának nem célja e problémát kezelni, ily módon mégis alkalmas volna rá. Mert ha ezzel nem kezd valamit a pénzügyi tárca, akkor a fejét homokba dugja.

Attól viszont óva int Zara László, hogy a kiadásokra többé ne gondoljon a vállalkozó. Habár e számlákra társasági adó és áfa-bevalláshoz nem lesz szüksége, az iparűzési adó kalkulációjához viszont igen. Egy cégvezetőnek pedig amúgy is érdemes tudnia, hogy megy az üzlet, a működés befejezéséhez, a felszámoláshoz pedig elemi érdeke, hogy a mérlegben terhelje valami a kiadási oldalt is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik