Immár a Westel a legismertebb és egyben a legnépszerűbb cég a végzős közgazdászok körében, a tavalyi ötödik helyről ugrott az élre – derül ki az AIESEC éves felméréséből, amelyben a szervezet elhelyezkedési szándékaikról faggatja az utolsó éves hallgatókat. A diákok meglehetősen konzervatívak a legismertebb, illetve a legkedveltebb vállalatok megnevezésében, a legtöbb cégnek évek óta “bérelt helye” van a lista első öt helyén. Ez a végzősök viszonylagos tájékozatlanságára utal: a legnagyobb hazai cégek mellett csak az intenzíven reklámozókat ismerik, amelyeknek maguk is fogyasztói. Holott egyáltalán nem biztos, hogy ezeknél lesz a legjobb dolgozni.
TÁJÉKOZÓDÁS. Ez is mutatja, hogy a hallgatók általában kevés hiteles információval rendelkeznek, ráadásul többnyire csak az utolsó tanév vége felé állnak neki megismerkedni a munkapiaci szereplőkkel. Ha egy vállalat a frissdiplomásokat szeretné megcélozni, fontos tudnia, hogy hol tájékozódnak a diákok az őket érdeklő cégekről, álláslehetőségekről. Az idei felmérésig úgy tűnt, a vállalatokról szóló információkat a hallgatók elsősorban az újságokból szerzik be. A nyomtatott média előnye behozhatatlannak tűnt, a 2000-es felmérésben még csaknem dupla annyi szavazattal rendelkezett, mint az utána következő szaklapok. Az idén azonban az újságok csupán néhány százalékponttal előzik meg az internetet, tehát egy céges honlapnak is nagy szerepe lehet az érdeklődő diákok tájékoztatásában. Ezzel párhuzamosan a szaklapok és a szakmai programok vesztettek a tájékoztatásban betöltött jelentőségükből. A szakmai programok hátrébb szorulása azonban elsősorban annak a következménye, hogy az idén első alkalommal nevesítették az állásbörzét külön “médiumként” a feltett kérdésben.
Az állásokról való információszerzés során már egy hajszálnyit konzervatívabbnak bizonyultak a hallgatók. Az újságok fölénye itt egyértelmű, ami fakadhat megszokásból, de sokkal valószínűbb, hogy közrejátszik az internettel szembeni bizalmatlanság, illetve a biztos elérés hiánya is. Az állásbörze itt is feljövőben van, de ez szintén inkább tudható be kérdéstechnikai, mint a szemléletbeli változásnak. A személyes kapcsolatok enyhe leértékelődését magyarázhatja, hogy a munkaerőpiac nyitottabb lett, és más forrásokból is lehet információhoz jutni.
Reálisak a végzősök fizetési elvárásai: átlagosan 159 ezer forint bruttó kezdő fizetésre számítanak, és 203 ezer forintra az első év végén. Volt persze olyan diák is, aki egymilliós kezdő fizetést szeretett volna, a másik véglet az a hallgató, aki 40 ezer bruttóval is beérné.
Az év nagy meglepetésének a munkahely-választási szempontok kettőssége bizonyult. Először faggatták ugyanis két megközelítésben arról a végzősöket, hogy milyen szempontok vezérelik őket az első munkahely kiválasztásakor. Az első módszernél 8 tényezőt kellett rangsorolni. Az eredmény ugyanaz volt, mint az előző években: legfontosabb a fizetés, aztán a jó munkakörülmények, majd az előrelépési lehetőség. A másik kérdésnél viszont a hallgatóknak meg kellett nevezniük azt az 5 céget, ahol a legszívesebben kezdenék el a karrierjüket, s indoklásul ugyanarra a 8 szempontra hivatkozhattak. Az eredmény módosult: a fizetés maradt ugyan az első helyen, de második a tanulási lehetőség, a harmadik pedig a cég, illetve a termék hírneve lett.
Mivel ennél a kérdésnél a választási szempontokat cégekhez rendelik a hallgatók, ezért ahol megvan a kellő mintanagyság, ott elkészíthető a cégre szabott elemzés is, hogy kiderüljön, miért is kedvelik az adott vállalatot hallgatók. A céges partnerek rendszeresen kérik is ezt az elemzést, bár néha kínos szembenézni a ténnyel, hogy a legkedveltebb cégek százas listáján előkelő helyen szereplő vállalatokat a végzősök elsősorban jó ugródeszkának tekintik.
FEKETELISTÁN. Fordított megközelítésben is elhangzott a kérdés: Mely iparágak azok, ahol nem akarnak elhelyezkedni a diákok? A negatív népszerűségi listát vezetik a környezetszenynyező iparágak, a politikai pártok és a dohánycégek, sőt mintha a diákok előítéletei növekedtek volna tavaly óta. Kérdés, a válaszolók a gyakorlatban is ennyire etikusak-e.
Problémás azoknak a végzősöknek a kiszűrése, akik csak azért mondanak nemet valamelyik területre, mert más céljaik vannak, például mindenképpen az építőiparban vagy egy tanácsadó cégnél szeretnének elhelyezkedni. Ennek ellenőrzésére került a kérdőívbe a munkavállalói szempontból egyáltalán nem problémás kávéipar, amelyre a hallgatók negyede-harmada szintén nemet mondott, az ő számuk tehát a többi terület válaszaiból is ki-vonandó.
