Döntő kihatással lehetnek a laboratóriumi állatok tartásának körülményei egyes gyógyszerkísérletek menetére – állítják a svéd Karolinska Intézet kutatói.#<# Szerintük a laboratóriumi rágcsálók ketrecének berendezése, a különböző, búvóhelyként használható tárgyak, vagy például egy mókuskerék minden olyan kutatás eredményét befolyásolhatják, amelyben szerep jut az állatok viselkedésének. Bár a laboratóriumi négylábúak nevelésére számos, már többé-kevésbé általánosan betartott nemzetközi szabály vonatkozik, ezek – mint például az Európai Bizottság előírásai – eddig jórészt állatvédelmi megfontolások alapján születtek. Most azonban a tudományos érvek is az „emberibb” bánás- és tartásmód mellett szólnak. Számos olyan emberi betegség létezik – például az epilepszia, vagy a Huntington-kór -, amelyek kutatása az alkalmazott hatóanyagok által kiváltott viselkedés mérésén alapul. A University of Oxford egy kutatócsoportja úgy találta, hogy e betegségek állati modelljeinek vizsgálatakor egyáltalán nem mindegy, változatosan, vagy siváran berendezett ketrecekben laknak-e az alanyok – nyulak, patkányok, egerek. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a különböző gyógyszerkísérleti és tenyésztési protokollok mellett sürgősen egységesíteni kell a laborállatok környezetére vonatkozó előírásokat is.
