Így, választások előtt, szinte elnémult a humor, az emberekbe belesült a csipkelődés, elbutultak a viccek és a terepet átvette az olykor vérfagyasztó acsarkodás.#<# A hatalom milyenségét pedig, mint tudjuk, az jellemzi a legjobban, ha az úgymond köznépi szóbeszéd sikeresen jelenik meg a publikus műfajokban is. Éppen ezért tűnik nagyon jól időzítettnek, hogy az immár hatodik alkalommal megrendezésre kerülő Magyar Karikatúra Művészeti Fesztivált a március 25-e és április 15-e közötti időszakra hirdette meg a szervező Magyar Kultúra Alapítvány.
Talán nem véletlen, hogy a fesztivál mottójaként felfogható bevezető Kárpáti Aurél 1930-ban leírt néhány mondatát idézi, mely szerint a karikatúra nagyon is számító, sőt kiszámított, tudatos játék eredménye, jellemző formák, jellemző túlhangsúlyozása, gyenge pontok támadó kihasználása, szándékos eltépése annak a hajszálnak, amely a fenségest a nevetségestől elválasztja. A megszívlelendő sorok manapság mintha csak a művészek számára jelentenének példát, a közszereplők egy része, úgy tűnik, kikéri magának. A közhangulatra telepedő humortalanság idején is dolgoznak azonban azok az “udvari bolondok”, akiknek karikatúráival egyebek közt a napilapok hasábjain találkozhatunk.
Mint azt Bajnai Zsolt, a fesztivál sajtófőnöke a Figyelő Plusznak elmondta, több mint másfél száz itthon és külföldön élő magyar karikatúristát és szatirikus művészt kértek fel a bemutatkozásra. Az idei fesztivál témája ezúttal “A pénz beszél, a karikatúra ugrat” gondolatkörrel jellemezhető, amelyből értelemszerűen nem hiányozhat a politika sem. A beérkezett képekből a Magyar Kultúra Alapítvány budavári épületében látható kiállítás, amelyhez április 12-én egy szakmai fórum is kapcsolódik. A Fesztivál résztvevői és rendezői emellett külön kamara-kiállítással tisztelegnek Réber László grafikus emléke előtt.
