Skoda Superb – Elnöki különgép

A drága autók iránti kereslet az átlagosnál is meredekebben emelkedik világszerte a következő években.#
Az egy évvel ezelőtt a genfi autószalonon még Montreux “álnéven”, koncepcióautóként kiállított újdonságnak olyan jó volt a fogadtatása, hogy ősszel Frankfurtban már mint Superb mutatkozott be az Octaviánál is nagyobb, felső-középosztályú négykerekű. Az immár teljesen Volkswagen-tulajdonba került cseh cég “nagy” Skodájának megjelenésében, részleteiben is vállalja a német rokonságot. A szárnyas embléma “ellenére” letagadhatatlan a VW és Audi “vérvonal”, de a Superb a jelenlegi Passatnál is 10 centiméterrel hosszabb. Szakértők tudni vélik, hogy – mint az új VW Polo platformját először felhasználó Skoda Fabia – ez a 4,8 méter hosszú cseh limuzin is már a Passat és A6 következő generációjának padlólemezére épült.

A kivitel minőségében sem marad el, felszereltségében meg is haladja a “házi versenyben” a rokonságot. A bőrbevonat, a valódi fából készített díszítés, a tágas tér méltóvá teszi, hogy viselje a múlt század első felében gyártott legendás “ős” nevét. A Skoda profiljától ugyanis nem idegen a luxus. A hőskorban, az 1920-as és 1930-as években a Skoda 15 különböző felső kategóriájú autótípust gyártott, illően nagy, 1,8 literestől 6,6 literesig, zömmel 6 hengeres motorokkal. A csúcsot az elnöki Skoda 860 testesítette meg, majd következett 1934-1947 között a 8 hengeres Skoda Superb 4000.

Az újjáéledő Superb motorkínálata – az 1,8 literterestől a 2,8 literes, 142 kilowattosig – három benzinesből és két dízelből áll. A magyar piacra áprilisban érkező modell itthon is okoz majd némi meglepetést, egyebek között a VW Passathoz nagyon közeli áraival. Az embléma ellenére nem akar tömegautóvá válni, erre egyébként az évi mindöszsze 30 ezres induló sorozatnagyság miatt nem is lenne alkalmas.