Gazdaság

Kémrepülő – Nem ufó, de csészealj

Az Afganisztánban elért amerikai harci sikerek nem csekély mértékben a korszerű, legénység nélküli kémrepülőgépeknek köszönhetők.#<# Ezek képesek arra, hogy feltérképezzék a bombázandó területet, majd rádióvezérléssel visszarendelhetők a biztonságos bázisra. Kémrepülő – Nem ufó, de csészealj 1A kémrepülők hátránya viszont, hogy felszállásukhoz kifutópályára van szükség, nem képesek egy helyben lebegni és meglehetősen lassúak (emiatt is szednek le olykor-olykor egy-egy Predatort Irak fölött, Kínában, vagy mostanában az afganisztáni hegyekben). E problémákra megoldást jelentene, ha sikerülne olyan távvezérelhető helikoptert létrehozni, amely gyors manőverezésre képes. A trondheimi műszaki és természettudományi egyetem mérnökei most ilyen szerkezetet fejlesztettek ki; a prototípus leginkább a “repülő csészealjhoz” hasonlít.

A SiMiCon nevű, diszkosz formájú repülő szerkezet teleszkópos rotorokkal van felszerelve, amelyek függőleges irányú mozgást tesznek lehetővé. Amikor a csészealj felszáll, a rotorok visszahúzódnak a gép belsejébe és egy sugárhajtómű lendíti előre a szerkezetet. Leszállásnál, vagy lebegésnél pedig a rotorok ismét kinyúlnak, és működésbe lépnek.

A 4,5 méter átmérőjű SiMiCon egy helyből, akár egy teherautó platójáról is felszáll, míg a General Atomics által gyártott Predator ehhez például legalább 670 méteres, a Northrop Grumman cég Global Hawkja pedig egy kilométeres kifutópályát igényel.

A norvégok jelenleg nem az életnagyságú, hanem csupán másfél méteres modellekkel kísérleteznek. A mérnökök szerint ezek a kisméretű csészealjak polgári hasznosításra is alkalmasak lehetnek, például térfigyelésre, légszennyezés mérésére, vagy meteorológiai célokra. A kutatók azonban úgy vélik, hogy az első kereskedelmi forgalomban kapható SiMiConra még legalább öt évet kell várni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik