Gazdaság

Senki sem vezet a pártok versenyében

Három százalékkal nőtt a pártok közül választani tudó és akaró polgárok aránya, és a két nagy párt csaknem egyformán növelte támogatottságát az utóbbi hetekben - derül ki a Marketing Centrum és a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének legfrissebb felméréséből.



Módszertani megjegyzések

A Marketing Centrum munkatársai 2002. február 1. és 6. között összesen 1512 18 évnél idősebb polgárral készítettek személyes interjút, a megkérdezettek háztartásaiban. Munkatársaink 136 mintavételi körzetben véletlen sétás eljárással választották ki a felkeresett háztartásokat, és kvóta szempontok figyelembevételével döntöttek arról: kit kérdeznek meg a kiválasztott háztartásokban. A mintavételi pontok regionálisan és település szerkezet szerint jól tükrözik az országot, és az egyes mintavételi körzetekben az ott élők számával arányosan készültek interjúk. A véletlen kiválasztásból eredő kisebb mintatorzulásokat több szempontos súlyozással korrigáltuk. Az alapadatok becslési hibája általában (válaszok szóródásától, és a válaszadók számától függően) kisebb mint +/-3 százalék. Az adatfelvételre a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete adott megbízást. A kutatás részletes adatai a Marketing Centrum honlapján >>

Senki sem vezet a pártok versenyében 1Óriási csaták a pozíciók megőrzéséért

Január eleje óta mind a két nagy párt növelte egy kicsit a támogatottságát, így most a választásra jogosultak 60 százaléka voksolna valamelyikükre, ha elmenne szavazni. A polgárok 30 százalékának viszont továbbra sincs kedvenc pártja, azaz az összes többi párt a felnőtt lakosság tizedének rokonszenvén osztozkodik. A változás azonban csak az MSZP esetében nagyobb, mint a felmérések becslési hibája.

Az MSZP minimális 2 százalékos előnye az összes megkérdezett körében azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy biztosan megnyeri a választásokat. A választási végeredményt ugyanis döntő mértékben fogja befolyásolni a részvételi arány. Ez utóbbit azonban sokkal bizonytalanabbul tudjuk csak megbecsülni, mint a pártok támogatottságát.

Jelenleg az összes megkérdezett 58 százaléka ígéri biztosra választási részvételét április 7-én az 1. fordulóban, az így nyilatkozók közül azonban 12 százaléknak nincs kedvenc pártja. Ez azért lényeges, mert az eddigi választásoknál annak alapján lehetett a legpontosabban megbecsülni a tényleges részvételi arányt, hogy mekkora az úgynevezett biztos pártválasztók aránya. Ezek szerint jelenleg mindössze 46 százalékos részvételre számíthatnánk.



Mi történt a héten?
A Törésvonal Politikai Elemző Központ szerint

•A 5. hét kommunikációs párharcának vizsgálata ismét bizonyította, hogy megkezdődött a valódi kampány: a legjelentősebb ügyekben a két legnagyobb párt, a Fidesz és az MSZP összecsapását tapasztaltuk. A kormányzó párt részéről újdonság, hogy a korábbi “no comment” stratégia helyett számos ügyben azonnal reagál az ellenzéki pártok felvetésére. Az új stratégia előnye a Fidesz számára, hogy nem engedi önmagában állni az ellenzéki véleményeket, de hátránya, hogy a reakciók emelik a szocialista-szabaddemokrata megszólalások hírértékét, azaz segítik azok napirendre kerülését.
•A hét legfontosabb témáját az Európai Bizottság szerdán közzétett javaslata jelentette: az ügy öt napon keresztül napirenden maradt, a Fidesz öt, az MSZP pedig három alkalommal is ingerküszöböt átlépő megszólalással jelentkezett a téma kapcsán.
•A Fidesz-MPP (összes: 12, pozitív: 2, negatív: 4) az előző héthez hasonlóan sok ügyben szólalt meg, ám ezúttal a negatív témák (az MSZP vádjai a “kormánykampány” kapcsán, az italvásárlások-ügye, a kifli-ügy és a “mini-megfigyelési” ügy) voltak többségben a pozitív témákkal szemben (Orbán kitüntetése, Fidesz-MDF program).
•Az FKGP (0, 0, 0) a héten nem volt szereplője a napirendnek.
•Az MDF (2, 1, 1) – az előző héthez hasonlóan – a programegyeztetés kapcsán volt megszólaló, illetve a tamási ügy kapcsán egy negatív hírt is “elszenvedett”.
•Az MSZP (8, 1, 1) az átlagosnál (5,5) több megszólalással jelentkezett, ám mindössze egy pozitív (közös jelöltek) és egy negatív (Fidesz vádja a “negatív kampány” kapcsán) témája akadt. A párt miniszterelnök-jelöltje az unió javaslata kapcsán három alkalommal is napirendre juttatta mondanivalóját.
•Az SZDSZ (1, 1, 0) a héten az MDF-hez hasonló státuszba került: csupán a “nagy” párttal közös szereplése lépte át az ingerküszöböt. A párt – az MDF-fel ellentétben – több megszólalással is kisérletezett, ám ezek – bár az oktatási minisztérium értékelése jelentős médiafigyelmet kapott – nem kerültek a módszertanunk által megállapított vezető hírekbe.
•A MIÉP (0, 0, 0) a héten nem lépte át megszólalásával az ingerküszöböt.
•A Centrum Párt (1, 1, 0) vasárnapi kampánynyitójával ismét szereplője lett a politikai napirendnek.
A Törésvonal Politikai Elemző Központ kutatói hetente készítenek politikai elemzést a médiában napirenden lévő témákról.

Elsősorban azért ilyen kevésre, mert az ellenzéki pártok híveinek szavazókedve jócskán elmarad a kormánypárt, illetve a MIÉP támogatóinak szavazókedvétől. Ebből viszont az következik, hogy 50 százalék alatti részvétel esetén nyerne a Fidesz-MDF, és biztosan bejutna a parlamentbe a MIÉP, míg az SZDSZ valószínűleg kiesne.

Balra húz a szavazatok számának növelése

Ha viszont a választási részvételüket biztosra vagy legalább valószínűre ígérő pártválasztók alapján becsüljük meg a választásokon részvevőket, akkor 64 százalékos részvételre számíthatunk, és ez esetben az MSZP győzne, az SZDSZ jutna a parlamentbe és a MIÉP esne ki nagy valószínűséggel.

Mindazonáltal matematikai-statisztikai értelemben a kétféle becslés között nincs szignifikáns különbség, bármennyire is eltérő politikailag kétféle eredmény. Mindez viszont azt jelenti, hogy még egyáltalán nem dőlt el semmi, csak az, hogy szoros lesz a befutó április 7-én.

Egy hónap alatt ritkán jellegzetesek a változások a közvélemény-kutatási adatokban, de ennyire közel a választásokhoz minden százaléknak sokféle üzenete van.

Senki sem vezet a pártok versenyében 2Egy hónap is sokat elárul

A Merketing Centrum munkatársai három kérdésre adott válasznál mutatják be, hogy milyen irányúak az elmozdulások:

• Ön szerint melyik párt fog győzni a 2002-es parlamenti választásokon?
• Ön kit látna szívesebben a miniszterelnöki székben?
• Megítélése szerint a jelenlegi kormány teljesítménye: jobb, ugyanolyan vagy rosszabb mint az előző kormány teljesítménye volt?

Végül külön táblázatban ismertetik, hogy mit válaszoltak az emberek az összefoglaló kérdésre:

• Mindent számba véve, Ön szerint a jelenlegi kormány alatt az előző kormányhoz képest hogyan alakult az ország gazdasági helyzete, az emberek életszinvonala és az ön gazdasági helyzete?

A válaszok meglepőek. Januárhoz képest 33-ról 31 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint a Fidesz nyeri a választásokat, és ezzel együtt 26-ról 31 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint viszont az MSZP nyer.

Hasonló mozgás figyelhető meg a közvéleményben azzal kapcsolatban is, hogy kit látnának szivesebben a miniszterelnöki székben. Egy hónap alatt Orbán Viktor szimpátiaindexe 31-ről 32 százalékra nőtt, Medgyessy Péteré 30-ról 34-re.

Egy hónap alatt nem változott viszont a jelenlegi és az előző kormánynak adott osztályzat. Kicsit javult a jelenlegi megítélése, ami azért érdekes, mert ennek a mutatónak tényleg nem indokolt gyorsan változnia, vagyis a méréseket hitelesíti a logika és az adatsor összhangja.

Talán sokaknak meglepetést szerez az utolsó tábla, amely szerint az emberek csaknem hatvan százaléka úgy érzi, hogy jelentősen romlott a gazdasági helyzete, 57 százaléka pedig azt mondja, hogy csökkent az életszinvonala az elmúlt években.


A kutatás részletes adatai a Marketing Centrum honlapján >>

Ajánlott videó

Olvasói sztorik