Minden bizonnyal igazuk van azoknak, akik szerint szeptember 11-ével új időszámítás kezdődött.#<# Az azonban még nem látszik, hogy mi, polgárok, mit vagyunk hajlandók elfogadni, meddig nem fáj nekünk a már megszerzett szabadságjogok elvesztése. Mert senki se kételkedjen, a szigorítások megkezdődtek. Miközben a terrortámadásokat elősegítő ellenőrizhetetlen pénzügyi források elleni fellépések nem kérdőjelezhetők meg, néhány kérdés megválaszolásra vár. Hol vannak az intézkedések határai? Arányban áll-e az elérhető eredmény az üzleti élet szabadságának korlátozásával? TÚLTELJESÍTÉS. Magyarországon sem lehet megkerülni a kérdések feltevését, még akkor sem, ha földrajzilag távol vagyunk a merénylet helyszínétől. Ráadásul mi, magyarok még a pénzmosási esetek hatékony feltárásában sem működünk együtt – állítják a nemzetközi szervezetek. Kaptunk is ezért rossz jegyet, listára kerültünk, ami tudatta politikusainkkal: tenni kell valamit. Nekünk, könyvelőknek (is). Aztán ahogy lenni szokott egy “közepes tanulónál”, ha nekidurálja magát, túl akar tenni az “eminensen” is.
Javítandó a rossz jegyet, az állam furcsa helyzetbe hozta a könyvelőket. A pénzmosás elleni törvényről – amelyet számunkra (is) írtak – minket nem kérdeztek meg. A túlbuzgó “közepes tanuló” dolgozata most nem sikerült, pedig volt miből puskázni. A hiba annyi “csupán”, hogy az ide vonatkozó EU-irányelvet annak angol változatából puskázták, a német nyelvűt már nem olvasták. Ha ez megtörtént volna, nem keverték volna össze a német szövegben lévő “külső könyvvizsgálót” (ellenőrt), az angol szöveg “külső könyvelőnek” is fordítható kifejezésével. Így történt, hogy a magyar könyvelési vállalkozók a pénzmosási küzdelem felkent lovagjai lehetnek.
Ennek ára, hogy le kell mondanunk szabadságunk egy részéről és meg kell neveznünk egy rendőrségi kapcsolattartót. Ezen személyek nemes feladata az lesz, hogy ha pénzmosás-gyanús ügyletet észlelnek, rögvest kézbesítsék a rendőrségnek. Mindezt úgy, hogy a rendőrön és a “kapcsolattartón” kívül senki semmiről nem tudhat.
De miként valósítható ez meg egy 2-5 főt foglalkoztató könyvelő irodánál!? Hiszen mindenki tud mindenről egy ilyen kis szervezetben. Ráadásul, a gyanúnak sem kell megalapozottnak lennie. Ha azonban nem gyanakszom és nem jelentek, akkor később gondatlannak minősülhetek. Ez pedig két év börtönnel sújtható. Az meg még csak a gondolatában se forduljon meg senkinek, hogy szándékosan nem “súgja be” gyanúját. Aki ilyesmire vetemedik, arra egy évvel hosszabb – 3 esztendőnyi – börtönbüntetés vár, annyi, mint a tudott hazaárulás fel nem jelentéséért. Mindez azért különösen fájó nekem, mert szememben a hazaárulásnál nincs nagyobb bűn.
A könyvelőket egy mintaszabályzat igazítja majd el abban, mi kell, hogy számukra gyanús legyen. Csak az a bökkenő, hogy e lista soha nem lehet teljes. Már csak azért sem, mert a bűnözők mindig előbbre járnak, mint a bűnüldözők.
Különösen abszurd, hogy a könyvelőcégek szabályzata is titkos, azt csak a vállalkozás könyvelői és a kapcsolattartó láthatják. Ha ügyvezetőként nem én vagyok a kapcsolattartó – mert egy alkalmazottam hajlandó a munkaköri kötelezettségként elfogadni e feladatot -, akkor lehet, hogy én sem láthatom, mit is kell jelenteni a rendőrségnek.
Az üzleti szférára vonatkozóan törvényeinkben mindeddig nem volt semmilyen titokszabály. De ha meggondolom, a bürokrácia mélyén máris lázas jogalkotás kezdődhetett ezen hiányosság kiküszöbölésére is. Mert rend a lelke mindennek.
Hogy a kedves olvasó szerint a pénzmosás nem legális vállalkozásokban folyik? Igaza lehet. Aki korábban “mosta” a pénzt, az ma már konszolidált vállalkozó. Aki pedig ezután akarja mosni, két variáció közül is választhat.
KÖNNYŰ KIBÚVÓK. Az egyik verzió szerint alkalmaz egy könyvelőt a pénzmosodára szakosodott cégében. Ha a cég nem külsőssel könyveltet, akkor rá a törvény nem vonatkozik, ahogy a belső könyvelőre sem. Ha van gyanú, ha nincs, jelenteni nem kell, kapcsolattartó sincs. Ezen cégekre nem vetül a gyanú árnyéka. Csak az a gyanús – a kisebb cégek köre -, akinek nem telik belső apparátusra. Biztos, hogy ez volt a cél, ezzel lehet a pénzmosás ellen hatékonyan fellépni?
A második lehetőség, hogy a vállalkozást off-shore cégként valamelyik távoli szigeten jegyzik be. Ezen államok bankjainak ügyfelei már rég messze elkerülték Magyarországot.
Most már csak azt nem tudom, ki ellen kell küzdenünk nekünk, könyvelő vállalkozásoknak. Ha csak nem az alkotmányban rögzített, de véleményem szerint most megsérülő jogok érvényesüléséért.
