Lelassult a kivitel gyarapodása, ám ennél is nagyobb mértékben fékeződött le a behozatal – ez az első látásra bonyolultnak tetsző magyarázat az, ami még elég egyszerű ahhoz, hogy egyetértsenek benne a szakértők. A gazdasági növekedés lelassult, a Kopint-Datorg friss prognózisa szerint a GDP-gyarapodás az idén – és különösen jövőre – nem éri el a 4 százalékot, az ipar pedig, a tavalyi 18,3 százaléknyi előretörés után, mindössze 4,6 százalékkal növeli kibocsátását. Az előrejelzés emlékeztet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pár hete kiadott inflációs jelentésében megemlített “pesszimista” forgatókönyvre, amelyben már mintegy futólag említést tettek a 4 százalékos kormányzati prognózisnál kisebb növekedés esélyéről. Az ipar kibocsátása lényegében stagnál, ami elsősorban a nyugat-európai piacok megtorpanásával függ össze. A feldolgozóipar az első 9 hónapban 11,7 százalékkal növelte kivitelét a tavalyi azonos időszakhoz képest, ami ugyan még mindig tetemes növekedés, de messze elmarad az előző két esztendő 20 százalékot jóval meghaladó gyarapodásától.
Emiatt is, meg a lakossági fogyasztás gyorsuló növekedése miatt is egyöntetű volt a várakozás, hogy romlani fog a külkereskedelmi mérleg, s ennek nyomán a fizetési mérleg is. Az adatok azonban rendre rácáfolnak ezekre a várakozásokra: a vámstatisztikai adatok szerint a kivitel első tíz havi dollárértéke 9,7 százalékkal, a behozatalé viszont csak 6,5 százalékkal nőtt, s így azután a mérleg félmilliárd dollárral javult 2000 első tíz hónapjához képest. A múlt év egésze a kivitel 12,3, a behozatal 14,5 százalékos gyarapodását hozta. Az idén tehát az export lényegesen gyorsabban bővül, mint a behozatal, illetve az importoldalon sokkal nagyobb a fékeződés. Az átlagnál valamivel nagyobb ütemben fogták vissza a forgalom növekedési ütemét a vámszabad területen kereskedő multik.
HALASZTÓK Az import értékének növekedését mindenekelőtt az vetette vissza, hogy megszűnt a világpiaci energiaár-emelkedés, így az energiaimport – dollárban számolva – eddig mindössze 8,4 százalékkal nőtt, szemben a tavalyi, 57,4 százaléknyi felfutással. A másik legfontosabb ok a lanyhuló beruházás, elsősorban a gépberuházások elmaradása. A Kopint-Datorg fölmérése szerint a feldolgozóipari vállalkozások elhalasztják invesztícióikat, sőt készletállományukat is leépítik, tovább mérsékelve az érdeklődést a behozatal iránt. A dekonjunktúra végét pedig az előrejelzők későbbre, jó esetben 2002 második felére teszik.
Föltétlenül jó a rosszban, hogy az energia- és általában az importárak számunkra kedvezően alakulnak, így a kisebb ütemű növekedés is legalább akkora fogyasztást, fölhasználást tesz lehetővé, mint a tavalyi, erőteljesebb tempó. A tavalyi cserearány-romlás – az exportárakat 2,3 százalékponttal meghaladó importár-emelkedés – fölemésztette a GDP-növekedés 30 százalékát, az idei első félévben viszont a külpiaci árpozícióink nem romlottak tovább, a 4 százaléknál mégoly kisebb növekedést tehát nem kell energiaszámlára költenünk.
Az olcsóbbodást természetesen segítette az erősödő forint. Ám másfelől éppen a javuló cserearányok miatt meglepő a mérsékelt import okozta külkereskedelmimérleg-javulás. Nem mintha nem csengenének össze ezzel a lakossági fogyasztásról szóló adatok – legalábbis eddig. A fogyasztás növekedése nem haladja meg az 1998-1999. évit, az első félévi 4,2 százalék csak a tavalyi 3,3 százalékost múlja felül.
Egyelőre azonban, tíz hónap alatt “mindöszsze” 3 milliárd euró (2,7 milliárd dollár) hiányt mutat a külkereskedelmi mérleg, és a gazdasági tárcánál le is vitték a teljes évre vonatkozó előrejelzést: 4,2-4,5 milliárdról 3,6-3,8 milliárd euróra. (A Kopint-Datorgnál 4 milliárdot várnak.) Ez – némi statisztikai áttételekkel – meghatározó a fizetési mérleg javulásában is. Statisztikai áttételt az iktat közbe, hogy a fizetési mérleghez az MNB állít össze külön külkereskedelmi statisztikát, és igen nagy eltérések adódhatnak például a külföldiek által végeztetett bérmunka, illetve a határon ki és be mozgó bérmunkaanyag számbavétele kapcsán. A zavarok miatt a Gazdasági Minisztérium nem közöl adatokat, bár a világhálón átmenetileg felbukkant egy adat a horribilis bérmunkaanyag-importról.
JAVULÁS. Mindazonáltal mostanában a fizetésimérleg-statisztika hasonlóan mutatja a több mint 2,5 százaléknyi rést az export és az import növekedése között, mint a másik statisztika. Az idegenforgalom közben már több mint 2,5 milliárd euró aktívumot produkált, s bár a külföldi befektetők valamivel több osztalékot vontak ki az első tíz hónapban, mint tavaly, a folyómérleg jelentős mértékben – az előzetes adat szerint a 2000 január-októberi mínusz 1048 millió euróról mínusz 305 millió euróra – javult, amit háromszorosan fedez az adósságot nem növelő tőkebeáramlás. Legutóbbi, óvatos előrejelzése szerint a pénzügyi tárca 2,1-2,3 milliárd euró folyómérleg-hiányt vetít előre a teljes évre; többek szerint már ennek fele sem lenne meglepő.
Jónak ígérkezik tehát a fizetési mérleg, a gazdaság stabil. Már csak az élénkítő gazdaságpolitikát kell kibírnia…
