Mit szól a számítástechnikai multik magyarországi leányvállalatainál bekövetkezett változásokhoz?
– Az IT-szakma is előbb-utóbb megérzi a világban zajló folyamatok hatásait. Az amerikai részvényárfolyamok gyengülése az egyik tényező, amit figyelembe kell venni, hiszen ez az anyacégeket is érintette, de a megrendelések oldalán is nehezebb helyzetet teremtett. A másik a szeptember 11-i terrortámadások közvetett hatása az iparágra. Ezeket mindenhol érzékelik, hiba azt hinni, hogy Magyarországon ki lehet maradni belőle. Mindazonáltal azt gondolom, hogy a gazdaság versenyképességének növelése érdekében sokáig lesz még min dolgoznia a magyar számítástechnikai szakmának. Ezért csak a növekedés lassulásával számolok, nem pedig visszaeséssel.
– Szakmájában sok angol szót, illetve rövidítést használnak. A múlt héten elfogadták a magyar nyelv védelmét szolgáló törvényt. Hasznosnak tartja ezt a jogszabályt?
– A magyarnál sokkal erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező nemzeteknek is beletört már a bicskájuk az ilyen próbálkozásokba. Gondoljunk csak a franciákra, ahol volt idő, amikor az informatikában igyekeztek mindent franciára lefordítani. Úgy látom, a magyar nyelv ilyen védelmének sikere az informatikában és a globalizálódó gazdaságban elképzelhetetlen, a kultúrában pedig reménytelen.
– Önt tehát nem zavarják az idegen kifejezések?
– Nem így kell feltenni a kérdést. Sőt, az egyáltalán nem kérdéses, hogy angolul tudni kell, ha meg akarjuk állni a helyünket a világban. Márpedig e téren sok bepótolni való van, hiszen viszonylag kevesen tudnak nálunk angolul, még a fiatalok körében is. Ennek nincs köze a nemzeti érzelmekhez. A KFKI a hazai informatikai piacon a kevés magyar cég egyike, és erre büszkék vagyunk.
– Ha már a KFKI-t említi: nem tőzsdei cég. Nem is foglalkoztak a nyilvánossá válás gondolatával?
– A cégcsoport eddig a piaci növekedést felülmúlóan fejlődött, ezért nem volt rá szükség, hogy a tőzsdéről vonjunk be tőkét, hiszen a működési cash flow-ból tudtuk finanszírozni a fejlesztéseinket. Mindazonáltal egyik fontos feladatom arra ügyelni, hogy a KFKI-csoport bármelyik pillanatban a tőzsdére vihető legyen.
– Ez konkrét terv, vagy csak lehetőség?
– Csak lehetőség, de az koránt sem biztos, hogy egy esetleges bevezetés esetén a Budapesti Értéktőzsdére essen a választásunk.
– Mit szól ahhoz, hogy egyre több sikeres magyar cég terjeszkedik a régióban? A múlt héten az OTP Bank lépett külföldi porondra. Nem tervezik ezt Önök is?
– Véleményem szerint addig nem érdemes más piacokra lépnie – s vállalni ezzel a nyelvi nehézségekből, a jogi és kulturális környezet különbözőségéből és hasonló okokból adódó bonyodalmakat és kockázatokat – magyar informatikai vállalkozásnak, amíg a hazai piac lehetőségeit teljesen ki nem aknázta. A nemzetközi terjeszkedés nálunk is napirenden van, de nem a környező piacokra koncntrálunk, hanem nyugatra figyelünk. A legélesebb versenyben is látunk cégünk számára a lehetőségeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tömegpiaci termékekkel rendelkező, vagy más iparágakban aktív cégek számára ne lenne logikus lépés a régióban próbálkozni.
– Két éve ilyenkor az emlékezetes IT-probléma, a Y2K miatt aludtak rosszul a menedzserek, most az euróra való átállás okoz álmatlan éjszakákat. Ön jól alszik?
– Igen, mert minket ez nem érint közelről. A dollárárfolyam persze igen, hiszen nagy arányban vásárolunk dollárért, s a kurzus megváltozhat az euró fizikai bevezetésekor. Ez azonban bármelyik másik napon is előfordulhat.
