Államcsőd fenyegeti

Argentínát, mivel a negyedik esztendeje recesszióban lévő ország államadósságának magas kamatai már a bankrendszer stabilitását veszélyeztetik.#<# Sorok kígyóznak a pénzintézetek előtt, s immár az ország vezető politikusainak nyugtató nyilatkozatai sem elegendőek ahhoz, hogy megakadályozzák a lakosság pénzkivételét a bankbetétekből. Ma még nem tudni, hogy a Nemzetközi Valutaalappal való megegyezés végül is visszahúzza-e Argentínát a szakadék széléről vagy - ami pillanatnyilag valószínűbbnek tűnik - a kormányzat kénytelen lesz bejelenteni az ország teljes fizetésképtelenségét. Latin-Amerika persze messze van. Mégis, a gazdasági átmenet alatt megtanulhattuk, hogy az úgynevezett feltörekvő országok piacait a befektetők sokszor egy kalap alá veszik. Sokáig joggal tarthattunk attól, hogy valamely félperiférikus ország válsága egymás után dönti romba a földrajzilag távol eső, nem túl stabil valutákat. Emlékezhetünk 1994-1995-re, amikor a magyar gazdaság válságának időpontja szinte hónapra pontosan megegyezett a mexikói krízisével. Jó három évvel utána is komoly okunk volt félni attól, hogy előbb az ázsiai, majd az orosz válság “gyűrűzik be” hozzánk. Mára azonban a feltörekvő piacok “egysége” felbomlott. A Moodys hitelminősítő intézet besorolásában Magyarország 12 fokozattal előkelőbb helyen szerepel, mint Argentína. A nagy hitelminősítők egyaránt az alacsony kockázatú országok sorába kalibrálják Magyarországot. A besorolás a Bokros-csomag óta folyamatosan javul, a felsorolt három intézet egy évvel ezelőtt változtatott utoljára az értékelésen. Magyarország ma már inkább az Európai Unióhoz és ezáltal a világgazdaság főárama felé közeledő (converging), mint feltörekvő (emerging) piac. Ez a fő oka annak, hogy Argentína esetleges csődje – a forint átmeneti, legfeljebb 1-2 százalékos gyengülésén kívül – a magyar gazdaságot már nem rengetheti meg.