Gazdaság

Térhatású megjelenítés – Holografikus megoldások

Valóságos hologram élményt nyújtó háromdimenziós monitort fejlesztett ki a Holografika nevű vállalkozás, amelynek kutatói távjelenlétet és légtér-ellenőrzést megvalósító projekteken is dolgoznak.

Újabb képközvetítő technológia kopogtat a felhasználók ajtaján a monochrom képernyőket felváltó színes monitorok, s az azokat követő folyadékkristályos, majd plazma tévék után: a háromdimenziós megjelenítés. Bár az utóbbi időben elszaporodtak a térbeli élményt, valósághű képet ígérő rendszerek, ezek valójában csupán térhatásúak. Balogh Tibor Holografika nevű vállalkozása azonban valódi 3D-s technológiát: holografikus képernyőt fejlesztett ki. Háromdimenziós monitorjával és az ahhoz illeszkedő szoftverrendszerével elsősorban az orvosi alkalmazások piacát célozta meg: a röntgen, a mágneses rezonancia (MRI), az ultrahangos és komputertomográfos felvételek térbeli megjelenítését kínálja, ami jelentős információtöbbletet nyújthatna az orvosoknak. “Az ilyen technológiák alkalmazásakor a háromdimenziós adatok már rendelkezésre állnak, ám ma még nincs eszköz, amellyel megjeleníthetnénk azokat” – magyarázza Balogh Tibor. A Holografika monitorja azonban ilyen; a cég szoftverfejlesztő munkájának eredményeképpen pedig kompatibilis azzal a DICOM nevű standarddal, amely a ma használatos összes képalkotó rendszer közös platformja.

Térhatású megjelenítés – Holografikus megoldások 1 SOKAN ÉRDEKLŐDNEK. A képernyő ára 50 ezer dollár, ami borsosnak hat, ám összevetve egy MRI-készülék egymillió dolláros árával, már nem is tűnik olyan soknak. “A diagnosztikai rendszer arca maga display, végül is ezen látszik a munka végeredménye, s a rajta láthatók alapján hozza meg döntését az orvos” – mondja Balogh Tibor. Hogy egy ilyen képernyő mennyire kifizetődő lehet, jól példázza a következő adat: az amerikai Voxel cég abból él, hogy a különböző mélységekben elkészített komputertomográf felvételek alapján hologramokat gyárt a kórházak számára. Egy hologram 60-80 metszet feldolgozásával készül, és mindez 500 dollárjába kerül a megrendelő klinikának. A holografikus kijelző beszerzése így nagyjából néhány hónap alatt megtérülne. Rajnai Gábor, a Holografika értékesítési menedzsere elmondta: a monitorra a sok érdeklődő mellett már akadt vevő, ám annak kiléte még nem publikus.

A jórészt a biztonságtechnikai jellegű hologramok előállításából élő Holografika egyébként – az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság visszatérítendő juttatásán kívül – eddig saját zsebből pénzelte a fejlesztést, és több százmillió forintot költött rá. Most azonban jó esély van arra, hogy pályázati úton jussanak nagyobb összeghez: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, valamint a Heim Pál Gyermekkórházzal létrehozott konzorciumban az Oktatási Minisztérium InfoKommunikációs Technológiák és Alkalmazások (IKTA) programjában pályáztak támogatásra.

Varázsgömb vagy 3D monitor? Eltér a megszokott képernyő-koncepciótól a brit Actuality Systems (AS) háromdimenziós megjelenítő eszköze. A cég leginkább jósgömbhöz hasonlító monitorja nem sík felületen, hanem “térfogati kijelzőben” mutatja meg a számítógépes reprezentációkat. A készülék lelke egy speciális forgó kijelző és a hozzá tartozó projektorok, amelyek a feldolgozott 3D adatok alapján szerkesztett térbeli metszeteket erre a kijelzőre vetítik. Az AS honlapján található információk szerint a gömb légtérellenőrzésre, molekulatervezésre, építészeti tervek megjelenítésére alkalmazható. Utóbbinak talán ellentmond, hogy nem képes takart élek megjelenítésére, vagyis a kép halványan átlátszó; a látvány nem hiteles. A kijelző átmérője mintegy fél méter, 60 ezer dollárba kerül, és eddig egyetlen példányt adtak el belőle: a San Diegó-i Structural GenomiX nevű biotech vállalat vásárolta meg, proteinek térbeli szerkezetének vizsgálatára.

A Holografikának pontosan kidolgozott tervei vannak 3D monitorának hasznosítására, mostantól a cég teljes sebességre kapcsol. Partnerként az orvosdiagnosztikai piac kevés szereplője, a General Electric, a Siemens, a Philips, a számítógépes tervezés területén pedig a nagy autógyártók és tervezőirodák jöhetnek szóba. A cég szakembereinek azért van okuk optimizmusra, mert a holografikus monitor fejlesztését már akkor elkezdték, amikor a kijelzők világában még a folyadékkristályos, illetve plazmatechnológiák voltak napirenden. “Így néhány év előnyünk van a konkurenciával szemben” – mondja Balogh Tibor. Állítását igazolja, hogy ez év nyarán a Ford, illetve a brit védelmi minisztérium haditechnikai fejlesztő ügynöksége (DERA) közös programjában olyan holografikus megjelenítés kidolgozásába fogott, amellyel az autók CAD tervezését könnyítenék meg. Az abban a projektben célul kitűzött monitor paramétereit már a Holografika két évvel ezelőtti prototípusa is lepipálta (Figyelő, 1999/46. szám).

LÉGTÉR-ELLENŐRZÉS. Az orvosi alkalmazáson kívül a Holografika más területek felé is kacsingat: háromdimenziós, távjelenlétet és légtér-ellenőrzést megvalósító megoldáson is dolgoznak. A hardver és szoftver fejlesztésének támogatására a Széchenyi-terv részét képező Információs és Kommunikációs Technológiák nevű program keretében pályáztak. A projektet a Graphisofttal, a Honvédelmi Minisztérium Technológiai Hivatalával és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel alkotott konzorciumban közösen készülnek megvalósítani. A számítógépes tervezéssel előállított műszaki, építészeti rajzokat, vagy egyéb 3D adatokat fal méretű holografikus képernyőn jelenítenék meg. Mindez forradalmasíthatná a szakmai prezentációkban ma rendelkezésre álló eszközök piacát; a Graphisoft is ezért csatlakozott a Holografikához. A hatalmas kijelzőre alapozva a konzorcium emellett polgári és katonai légtérellenőrző rendszer fejlesztését is tervezi. Ebben a radarok által szolgáltatott szintén háromdimenziós adatokat jelenítik majd meg, ahol a repülőgépek pályái egymás alatt és fölött térben látszódnának.

Térhatású megjelenítés – Holografikus megoldások 2 Nemcsak a Holografika, hanem az egész emberiség régi álma a pályázat másik célja: a távjelenlét megvalósítása. Olyan kivetítő rendszert és holografikus képernyőt szándékoznak létrehozni, amellyel életnagyságban lehetne háromdimenziós képeket megjeleníteni, például videokonferencián személyeket – valós időben. Itt már jóval többről van szó, mint a számítógépes adatok vizualizációjáról: videoközvetítésből kell ugyanis előállítaniuk a hologramot. Ehhez a vetítő és a 2×3 méteres óriáskijelző megtervezésén és megépítésén kívül több digitális kamera képének valós idejű elemzésére és feldolgozására is szükség van. Itt a fejlesztés évekig is eltarthat. A kisebb 3D kijelzők azonban már hamarosan megjelennek a piacon. Legyen ugyanis szó professzionális orvosi, ipari, katonai, vagy akár tömegfogyasztásra szánt alkalmazásról, ma már szinte csak a térbeli megjelenés lehet az, amiben a gyártók újat nyújthatnak a fogyasztóknak. Ráadásul a mérési módszerek fejlődésével olyan ütemben gyorsul a térbeli adatokat szolgáltató eljárások terjedése, hogy Balogh Tibor szerint a ma használatos képernyőket egy évtizeden belül leváltják a háromdimenziós megjelenítők.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik