miniszteri értekezlete. A közel-keleti Katarban tartott tanácskozásra a terrorista fenyegetés és a fejlett világ gazdasági visszaesésének árnyékában ültek össze a Kereskedelmi Világszervezet tagállamainak vezetői. #<#A 142 ország a két évvel ezelőtti seattle-i kurdarc után veselkedett ismét neki, hogy a piaci verseny előtt álló akadályok leomlásával serkentsék a kereskedelmet, végső soron pedig a gazdasági növekedést. A fejlett világnak a jelenlegi körülmények között gazdasági és politikai szempontból is életbevágóan fontos a WTO-tanácskozás – legalább részleges – sikere. Egyfelől a fejlett és a fejlődő országok közötti kereskedelmi forgalom növekedésével új erőre kaphat a világgazdasági konjunktúra, másfelől pedig a terrorizmus ellen összetákolt koalíció tartópilléreivé válhatnak a fejlődő országoknak nyújtandó gesztusok. A szabad kereskedelem Pakisztánnal, Indiával vagy éppen Indonéziával sok bombával felérő hatékonyságú lehet a terrorizmus elleni háborúban. Az egyik ilyen gesztus már a miniszteri értekezlet első napján megtörtént, amikor az Egyesült Államok és az Európai Unió a gyógyszerszabadalmi díjak elengedésével igyekezett a szegényebb országok kedvében járni. A neheze azonban még hátravan: a mezőgazdasági külkereskedelem liberalizálása a legérzékenyebb terület. Az unió, s főleg Franciaország nehezen válik meg az exportszubvencióktól, miközben a fejlett világ egésze vonakodva engedi be piacaira a szegényebb államok olcsóbb termékeit. Függetlenül attól, hogy lesz-e új forduló az átfogó piacnyitásról – erről nem csak a fejlődő és a fejlett államok között, de az Egyesült Államok és az Európai Unió között is viták voltak lapzártakor -, a tanácskozás legfontosabb eredményét a résztvevők már elkönyvelhették. A világ legnagyobb potenciális piacát adó Kína felvétele egyszerre jelenti a gazdasági nyitás továbbvitelét és a demokratizálási folyamat esélyét. A nyugati értékek expanziójának egyik fontos terepévé a felértékelődött WTO vált.
