A golf magyarországon – Az üzleti játék

Szalma László, a Testnevelési Egyetem adjunktusa, kétszeres Európa-bajnok távolugró és máig magyar csúcstartó (a Magyar Golfszövetség alelnöke – a szerk.), még aktív sportolóként tette magát próbára először a golfpályán. Végigjátszotta a 18 lyukas pályát, és úgy elfáradt, mint a legkeményebb atlétikai edzésen. “Egy-egy ütésre koncentrálva minden egyéb gond másodlagossá válik, közben azonban pszichésen is kimerül az ember. Nem véletlenül, hiszen az első és utolsó ütésre is ugyanúgy kell koncentrálni” – osztja meg tapasztalatát.

A tévé előtt ülve, vagy a pálya széléről nézve nem is gondolná az ember, hogy a golfozónak legalább 6 kilométert kell gyalogolnia. Ha még ráadásul cikk-cakkban repül a labda (ami nem csak kezdőknél fordulhat elő – és ilyenkor, ha tetszik, ha nem, úgy illik, hogy a párban játszók együtt induljanak a keresésére -, akár 7-8 kilométer is lehet belőle. És még mennyi izomcsoportot mozgat meg a labda elütése, az úgynevezett swing! Más sporttal ellentétben, a golfban a kezdő profival is játszhat, hiszen itt mindenki önmaga ellenfele. A szabályok persze mindenkire egyformán érvényesek.

A golfozás Szalma László számára csak hobbi, mert edzői teendői mellett még az állami vagyonkezelő konditermét is vezeti – mégis gyakran indul versenyeken. A háromnapos bajnokságok olyan jó hangulatban zajlanak, hogy már nemegyszer szóba került a közös bulizás lehetősége. Aztán soha nem mennek sehová, mert alig várják, hogy vízszintesbe helyezzék magukat. Tervezik, hogy a Sportkórház és a Testnevelési Egyetem tudományos osztályának támogatásával egy összehasonlító elemzést készítenek – hogy a golf okozta izomlázról ne csak szubjektív vélemények hangozzanak el a jövőben.

A golf persze nemcsak egész embert kívánó sport, de legalább annyira üzlet, még Magyarországon is. Sokak szerint nem is rossz üzlet, annak ellenére, hogy a pályatulajdonosok nem beszélnek konkrét számokról. A befektetések lefölözésének ideje az Európai Unióba való belépésünk közelgő napja lehet, amikor is a föld ára valószínűleg megtöbbszöröződik. Ha abból az alapképletből indulunk ki, hogy egy golfpálya átlagosan 80-100 hektáron fekszik, akkor még a mai földárakon is akár milliárdok lehetnek a befektetett 20-30 millióból.

A Postabank emlékezetes büki golfpálya ügylete során, tehát már évekkel ezelőtt is, milliárdon felüli értékre taksálták a pályát, amelynek egyik mai tulajdonosa korábban brókercéget birtokolt, azaz feltételezhetően ért a befektetéshez. Vagyis aki hosszabb időre nélkülözni tudja a pénzét, annak a mai 300 ezer forintos hektáronkénti áron is megéri – mint teszik azt többen napjainkban is – golfpályát nyitni.

A golf azonban másféle üzleti lehetőségeket is rejt. “Azok a magyar menedzserek és felsővezetők, akiknek külföldi partnereik vannak, kortól függetlenül érdeklődnek a golf iránt, hiszen a nemzetközi üzleti életben ez a sport az üzlet és az életforma része” – mutat rá Lintner Sándor, az idén alapított Golf Services Kft. ügyvezetője. Mint mondja, egyre több politikus és bankár is megfordul a gyakorlópályákon, hiszen számukra is fontos a kötetlen kapcsolat ezzel a célcsoporttal. A nagyobb cégek még többnapos tréningjeiket is szívesen összekapcsolják a golfoktatással, mert a vállalat költségén szeretnének valami újat és hasznosat nyújtani alkalmazottaiknak. Annak ellenére, hogy a magyar média még nem fedezte fel a golfot, szinte minden versenyre találni támogatókat, hirdetőket. S bár a golfeszközök hazai forgalma ma még töredéke mondjuk az ausztriainak, egyre növekszik. És egyre többen mennek télen a déli országokba golfozni, ami azt jelenti, hogy a golfturizmus is bontogatja szárnyait. Az idei októberi müncheni nemzetközi golfvásáron pedig az is bebizonyosodott, hogy a nagy világmárkák képviselői érzik a magyarországi golf-boom előszelét.

Magyarországon a szakemberek szerint óriási lehetőségek vannak kiaknázatlanul. Ahogyan nemzeti sajátosság egy alpesi golfpálya, úgy a magyar táj adottságait is ki lehetne használni. Csak egyetlen vadnak tűnő ötlet: téli centrum nem lehetünk, de miért ne építhetnénk a hortobágyi kilenclyukú híd mellet egy 18 lyukú golfpályát? Ilyen vagy ehhez hasonló kezdeményezésekkel beindulhatna az exkluzív turizmus, ami most a Széchenyi-tervnek köszönhetően is fókuszba került. A szabadidőközpontokon túl ez a sportág is figyelmet érdemelne, hiszen a világ a minőség felé orientálódik.

Helyi “specialitás”, hogy nálunk a klubok egymást túllicitálva versengenek ugyanazokért a játékosokért, míg külföldön inkább az együttműködés, a sportág fejlesztése a cél. Ugyanis minél többen golfoznak, annál jobban megy az üzlet. Valamennyi tulajdonosnak az lenne az érdeke, hogy egyre újabb golfpályák épüljenek, egy-egy új bázis ugyanis több száz új golfozót teremt. Schmidt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint nagy valószínűséggel a következő olimpia programjába is újra bekerül a golf, miután a múlt században egyszer már kívül került az ötkarikás körön, a nagyszámú profi játékos miatt. Az uniós csatlakozásra készülve e téren is kompatibilissé kell válnunk, hiszen a nemzetközi üzleti kultúrához ez a sport ugyanúgy hozzátartozik, mint az internet. Különben félő, hogy Ausztria lefölözi a hasznot. A mi hat pályánkon a külföldiekkel és diplomatákkal együtt nagyjából 1200-an játszanak, és csak további 600 golfozó “férne el”. A sógoroknál viszont 108 pálya jut mintegy 100 ezer golfozóra. Budapesten nincs még pálya, holott a játékosok 95 százaléka a fővárosban él. A tatai klub tulajdonosa, az Old Lake Holding Rt. már tárgyalásokat folytat egy budai, közvetlenül a közigazgatási határon lévő pálya létesítéséről. Ezzel azt az előnyt biztosíthatná tagjai számára, hogy két pályán játszhatnak. Anyagi érdekeiket is szolgálná, ha közelebb kerülnének a “vevőkhöz”, hiszen az utazással töltött 30 percnyi többlet is számít.

Az Egyesült Államokban a lakosság mintegy 60 százaléka golfozik, az autógyártás után ez számít a második legnagyobb üzletágnak, Angliában pedig ez idő szerint többen golfoznak, mint amennyien futballoznak. Magyarországon persze ettől igen messze vagyunk, itt a golf még sokáig nem lesz tömegsport. Ennek oka valószínűleg nem kifejezetten a korlátozott anyagi lehetőségekben, mint inkább a hagyomány hiányában keresendő. A magyarok élen járnak a vízi sportokban, a svájciak és az osztrákok a téli sportokban, míg a golf tipikusan angolszász sport. Az amerikaiaknak ugyanolyan természetes, hogy golfoznak, miként az, hogy teniszeznek, egyetemi csapataik is világhírűek. Ám ami a klubtaggá válást illeti, a kontinensen jóval liberálisabbak a követelmények. Damian MacPherson, a tatai golfklub profi oktatója szerint az általános vélekedés az, hogy a golf sznoboknak, öregeknek, gazdagoknak való. Mint mondja, ez a játék kétségkívül nem sorolható a tömegsportok közé, és nem is olcsó, de kérdés, ha egy teniszpálya 2-3 ezer, egy squash pálya 2,5-4 ezer forint egy órára, akkor valóban olyan magas a 7 ezer forintos hétközi napidíj a golfpálya használatért? A szabályok és az etikett elsajátítására 12-15 óra elegendő (ennek díja 45 percenként 7,5 ezer forint), s az érdeklődők máris kipróbálhatják magukat előbb a 9 lyukú, később a 18 lyukú pályán. Az osztrák rendszerrel ellentétben (ahol már szelektálni kell, anynyi a játékos), Damian nálunk nem tartja szükségesnek a különböző pályaalkalmassági vizsgákat.

A hat hazai golfpálya közül (részletes összehasonlításukat lásd külön) az egyik legkecsegtetőbb vállalkozás, a Pannonia Golf & Country Club (PGCC) helyén a XIX. században Habsburg kúria állt, melyet 1992-ben meglehetősen romos állapotban találtak az új tulajdonosok, akik a hozzátartozó mintegy 400 hektár szántófölddel együtt vásárolták meg az ingatlant. Még egy kétszáz éves, pompás platánsor is benne volt a csomagban. A 18 lyukas golfpályát 1997-ben nyitotta az osztrák házaspár, Alois és Alexandra Windbrechtinger. Ahogyan a klubmester tisztét is betöltő feleségtől megtudtuk, a színvonalas klubvezetés nem túl megerőltető feladat számukra. Bár a szántóföldek ilyetén kihasználása még a laikusnak is busás haszonlehetőséget rejt, a tulajdonosok elmondásából ítélve a megtérülés csak öt-tíz év múlva várható. Pályakarbantartásra évente mintegy 200 millió forintot költenek, s minden téren igyekeznek magas színvonalú szolgáltatást nyújtani többségükben külföldi, ám egyre nagyobb számban magyar klubtagjaiknak és vendégeiknek. Windbrechtingerék a minőségen túl családközpontú klubéletükben látják sikerük titkát. Míg a szülők golfoznak, gyerekeikre két nörsz felügyel. Különböző programokkal szórakoztatják őket, a nyári időszakban például úszkálhatnak a pálya széli tavacskában.

A legközelebbi szálláslehetőség az etyeki Villa Haka, a két cég között kölcsönös az együttműködés. Sokan belvárosi hotelekben szállnak meg, s autót bérelnek. “Ez a legnemzetközibb klub Magyarországon – állítja a tulajdonos – a magyarok mellett ugyanis japánok, amerikaiak, dél-afrikaiak, osztrákok, németek, svájciak és olaszok adják a mintegy 450 fős tagságunkat.” Ha hinni lehet az előjeleknek és hazánkban is úgy fellendül majd a golf iránti érdeklődés, mint Ausztriában vagy Németországban, akkor a többi klubhoz hasonlóan nekik is versenybe kell majd szállniuk a játékosokért. Alois Windbrechtinger a minőségi szolgáltatást tartja a legjobb reklámnak – vagyis azt, ha a játékosok minden téren elégedetten távoznak a klubból -, de azért hirdetnek is, nemzetközi golfmagazinokban. A tagokat név szerint üdvözölni, kívánságaikat kérés nélkül teljesíteni – Windbrechtinger úr szerint ez is a PR fontos része. Angolul, illetve németül beszélő alkalmazottaik szinte “maguktól” hozzák a vendég kedvenc koffeinmentes kávéját, vagy cukor helyett az édesítőjét. Vállalkozásuk az állandó klubtagok és az általuk idecsábult barátok, valamint a hétközi pályatelítettség révén sikeres. Nincsenek kedvezmények, csak az utazásszervezőknek jár rabatt.

Hatalmas siker a máriavölgyi nyári tábor, amelyet az idén húszegynéhány 6-14 éves gyerek részvételével rendeztek meg. Sokan közülük szüleiktől függetlenül is aktív játékosokká válnak. Ha viszont a szülő klubtag, gyereke 18 éves korig ingyenesen használhatja a pályát, de egyébként is kedvezményes tagdíj vonatkozik a juniorokra.

Játék után és közben üzleti és baráti megbeszélések folynak, itt mindenki ismer mindenkit. Úgy tartják, ha valakivel üzletet akarsz kötni, előbb menj el vele golfozni – néhány órányi játék alatt ugyanis fény derül a jellemvonásaira. Minden csütörtök “nőnap”, szerdánként viszont a férfiaké a pálya, ilyenkor rendezik saját klubversenyeiket is. Skóciában egyébként még ma is létezik olyan klub, ahová nő nem teheti be a lábát. Mégis, feltűnően sok nő ismerkedik e sport rejtelmeivel. Olyan is akad, aki azért kezd órákat venni, mert ha nem csatlakozna a férjéhez, akkor igen ritkán lennének együtt…

Willy Ribbe, a Marriott Hotel vezérigazgatója szintén szenvedélyes játékos, az ő felesége azonban nem golfozik. “Márciustól szinte minden hétvégét itt töltöttem – meséli a szállodaigazgató -, a családom nem kis bosszúságára. De ha valakit egyszer utolér a golfláz… A feleségem és a lányaim mégsem kíváncsiak rá. Amíg én golfozom, ők egy jóval költségesebb sportnak hódolnak: shoppingolnak.”

Az Old Lake Holding Rt. részvényesei (magánszemélyek és tatai vállalatok) potom pénzért, szántóföldként vásárolták meg a közel 100 hektárnyi területet 1993-ban Tata térségében. Termőföldnek gyenge volt, s romos épületek álltak rajta, amelyek eredetileg az Esterházy-család tatai ága vadászbirtokaként szolgáltak. Szerencsés véletlenek egész sora játszott közre, hogy végül golfpálya lett a területből. Az első és legfontosabb, hogy eredetileg – még a nyolcvanas évek elején – ugyancsak golfpályaként került ez a rész a városrendezési tervekbe. Ha nem így történik, nehezen adtak volna rá engedélyt, hiszen egy része természetvédelmi terület. A pálya vonalvezetése olyan, hogy szinte belesimul az eredeti ősfás környezetbe, a munkagépeket is saját erővel állították ki, így jelentős megtakarítással alakítgatták 1994-től a birtokot, négy éven keresztül. Mostanra valóban felértékelődött. A 30 milliós locsolórendszer jelentős tétel volt, ám ugyancsak szerencséjükre természetes víz található a pályán, így olcsón locsolnak. “Persze a skót pályákra hulló – s a pálya alatti csőrendszer kiépítését szükségtelenné tévő mindennapos esőt – így sem tudjuk pótolni” – mondja Bábos Réka, az Old Lake Golf & Country Club igazgatója. Az Európai Golfszövetség (EGA) felmérése szerint mégis olyan ez, mint egy százéves angol pálya. A fű is egyre tömöttebb lesz. Az idén vagy jövőre lesznek önfenntartóak. “Egy ilyen beruházásnak inkább presztízsértéke van, mert viszonylag hosszú a megtérülési idő. Még akkor is, ha a miénkhez hasonlóan szerencsés az invesztíció” – teszi hozzá az igazgatónő. Mintegy 250 klubtagjuk van, köztük néhány nagybank vezetője és több nagykövet. A legtöbben visszajáró vendégek. Megközelítőleg fele-fele arányban külföldiek és magyarok. A green fee, azaz a napidíj jelenti a fő bevételt, de a hétközi időszakot egyelőre össze sem lehet hasonlítani a hétvégi üzletmenettel. A golfozók pályáról pályára vándorolnak, de a napi- és tagsági díjakból nem él meg egy klub. A pálya fenntartása, a fű vágása, öntözése drágává teszi a működést. A tataiak a bankhitellel épült, tavaly üzembe helyezett luxus színvonalú hotel és étterem nyereségességében bíznak.

Nem elhanyagolható összegekkel járul hozzá a golf egyes országok turizmusból származó jövedelméhez, ugyanis rohamosan nő azok száma, akik úti céljukat is annak függvényében választják ki, hogy található-e golfklub a közelben. A Dél-Afrikai Köztársaságot például évente több mint százezer golfozni vágyó keresi fel. Az andalúz tengerpart a közel negyven golfpályájával is rengeteg fizetőképes turistát vonz a téli időszakban. Ugyanígy az arizonai sivatagban a Scottsdale-i “golfgyárat” is említhetnénk, rafinált és változatos kiépítésű pályáival és sok szállodájával. Az Egyesült Államok pályáinak egyébként akkora a terhelése, hogy még az is megéri az üzemeltetőnek, hogy 60-70 hektárt gyeptéglázzon és éjszaka reflektorfényt biztosítson. Ez persze nehezen válhatna itthoni gyakorlattá, ám viszonyításnak nem rossz.

A golf nagyon nagy üzlet, csak időben kell lépni. Magyarországon a május és június, valamint a szeptember és október számít főszezonnak, rekkenő hőségben senki sem játszik szívesen. A nekünk hűvösnek számító márciusban és áprilisban, de még a késő őszi időszakban is tömegesen érkeznek az északi turisták: norvégok, svédek, finnek. Jelenleg több skandináv idegenforgalmi iroda is érdeklődik a golfklubjaink iránt, a tatai klubot már szerződési ajánlattal is megkeresték. Előfordult, hogy egy finn golfozó a jetjén érkezett, körülnézett, egy éjszakát itt töltött, majd elégedetten hazarepült. Ugyanakkor a legtöbb vendég kevesli az egy pályát, a hét minden napján máshol játszana. Nem azért, mert nem tetszik neki, hanem mert egy-két nap után unalmassá válik számára. Az igazi szenvedélyes játékosok egyébként olyanok, hogy ha nem golfoznak, akkor is golfozni akarnak. Azaz élvezik, ha egyéb szolgáltatással kényeztetik őket, csak éppen nem ezért jönnek. Az Old Lake Golf Clubnál például éppen ezért arra a meggyőződésre jutottak, hogy igenis épüljenek “bokrokban” a pályák minőségi szállodákkal, mert nagyok az igények, ám az árakat nem lehet eltúlozni.

Golfpályák és golfklubbok Magyarországon

A VIZSGÁLATRÓL. A Golf Services Kft. (www.golfcourses.hu) 2001 szeptemberében összehasonlító vizsgálatot készített, amelynek célja a jelenleg Magyarországon működő golfpályák jellemzőinek összevetése volt. A szabályok szerint csak az a klub lehet a Magyar Golfszövetség (MGSZ) tagja, amelyik pályával is rendelkezik, vagy pálya befogadta; a felmérés ezekre irányult. Több olyan klub is létezik azonban, amelyiknek nincs pályája; a pályák esetén jellemző a magántulajdon, de szövetkezeti tulajdonforma is található. A felmérés kérdőíves módszerrel történt és három fő kérdéscsoportra – a klubra, a pályára, illetve a komplett golfélményre és a szolgáltatásra – korlátozódott. Az összeállításunkban közölt táblázatokban ennek a felmérésnek a főbb eredményeit ismertetjük.

ÁLTALÁNOS KÉP. Magyarországon a felmérés időszakában 6 golfpálya és 3 gyakorlópálya működött; az előzőek Bükön, Hencsén, Kisorosziban, Máriavölgyben, Pécsett és Tatán, az utóbbiak az óbudai Hajógyári szigeten, Diósdon és Petneházán. Átadás előtt áll egy 18 lyukú pálya Gödön, két pálya építését tervezik a Balaton északi partján és egyet a főváros közvetlen közelében, az M1-es út mellett. Mindez arra utal, hogy a befektetők potenciális célpontnak tartják a golfsportot, különösen az uniós csatlakozás előtti földárakon kalkulálva. A golfjátékosok száma 1200 és 1500 között lehet. Pontos adat azért nem áll rendelkezésre, mert a külföldiek száma változó, továbbá a klubok az igazolt tagok után fizetnek hozzájárulást az MGSZ-nek, ezért az alacsony számok deklarálásában érdekeltek, ugyanakkor sokan játszanak a pályákon annak ellenére, hogy nem klubtagok.

PÁLYÁK, KULBOK. A legrégebben üzemelő pálya a kisoroszi, amely 1989-től játszható. Budapesttől 100 kilométernél kisebb sugarú körben csupán három pálya található, a kisoroszi, a tatai és a máriavölgyi. Jellemző, hogy mindegyik pálya valamilyen érdekes természeti területen található, ahol a sport kellemes kiegészítője a dús természet. Ezeknek a hasznosítása azonban pályánként más és más.

TÁVOLSÁG. Érdekes, hogy a klubok többsége néhány tíz kilométerre van az adott megyeszékhelytől, tehát onnan autóval fél órán belül elérhető, mégis, a regionális piacok, agglomerációs vonzáskörzet kihasználása a pálya hasznosítására, tagok és fizető játékosok toborzására egyelőre minimális vagy nem létező.

TAGOK. A tagok száma nem számottevő egyik klub esetében sem, kivétel talán a Pannonia Golf és Country Club (PGCC) Máriavölgyben, amely elegendő taggal rendelkezik ahhoz, hogy bevételeiből megfelelően fenntarthassa a pályát. A tagok száma átlag 80-120 fő klubonként, ami – tekintettel a nyugat-európai 500-as mutatóra – sok fejlődést rejt magában. A jobb minőségű pályákon, ahol a játék minden feltétele adott és a szerviz is magas színvonalú, ott a tagsági díj az átlagnál jóval magasabb, a klubtagok többsége pedig külföldi.

TAGSÁGI DÍJAK. A pályával rendelkező klubok egyszeri belépési díja 130 ezer forinttól 1 millió forintig terjed; a legalacsonyabb a büki Birdland Golf & Country Clubban (BGCC), a legmagasabb a PGCC-ben. Az ezen felül fizetendő éves tagsági díj is nagy szórást mutat, egyes pályáknál már évi 150 ezer forintért kedvezményes játékjogot lehet vásárolni, míg a többségnél ez az összeg 200 és 300 ezer forint között van.

KEDVEZMÉNYEK. Ilyeneket szinte minden pályán nyújtanak, amelyek különböző játéklehetőséget biztosítanak. Hétköznap délután (hétfőtől csütörtökig, vagy ritkábban péntekig), illetve a hét napjától függetlenül délután (általában 16 órától), vagy párok esetében általában olcsóbb a green fee. Az egyetlen pálya, ahol különböző “csomagokat” (páros, all-inclusive, sunset) lehet vásárolni, az a büki.

KOMMUNIKÁCIÓ. A klubok kommunikációja, marketingje igen vegyes képet mutat. Van, amelyik széles körben igyekszik célközönségre találni és jól kihasználja a helyi adottságokat, de olyan is akad, amelyiknek még e-mail címe sincs. Általában elmondható, hogy a klubok egyelőre csak a saját területük, pályájuk, szolgáltatásaik javításával (termékfejlesztéssel) foglalkoznak, s kevés energiát fordítanak a piackutatásra, piacfejlesztésre, marketingkommunikációra. Értékelhető saját weboldalt például csak Bük és Máriavölgy tud felmutatni.

VERSENYEK. Klubonként átlagosan 15-20 versenyt szerveznek, illetve bonyolítanak le évente. Ebből általában 4-5 a klub saját versenye, 5-6 szövetségi, 1-2 nemzetközi, további néhány pedig meghívásos verseny. A legtöbb versenyt Tatán, Máriavölgyben és Bükön rendezik, a legkevesebbet pedig a most megújuló pécsi és a – tulajdonlási vitáktól hangos – kisoroszi pályán.

KLUBHÁZ. A pályák többségén ma már kulturált klubház van, amelyben professzionális recepció működik, étterem és bár várja a játékosokat, gondozott kerttel, terasszal de a szolgáltatás és a kiszolgálás még kevés helyen kap elég hangsúlyt.

TEE-TIME FOGLALÁS. Ez a legtöbb pályán nem szükséges, még hétvégén sem, hiszen a tagok és az egy alkalomra pályahasználati díjat (green fee) fizetők száma összesen nem éri el azt a szintet, ahol időrendi sorrendbe, esetleg csoportokba rendezve kellene indítani a játékosokat.

OKTATÁS. Professzionális oktatás – egyéni és csoportos – csupán Tatán és Máriavölgyben vehető igénybe, de csak Tatán van nemzetközileg elismert kvalifikációval rendelkező oktató.

SZÁLLÁS. Szállás a legtöbb helyen a közelben található, Tatán és Hencsén saját szálloda, illetve vendégház is van. Ezeknek a szállásoknak a színvonala megfelel az európai viszonyoknak, anélkül, hogy túlzott luxusról beszélhetnénk.

FELSZERELÉSEK BÉRLÉSE. Golffelszerelést szinte minden klub tud a játékosok rendelkezésére bocsátani, igaz ez is eltérő színvonalat mutat. Komplett szettet 2,5-5,0 ezer forintért lehet bérelni egy 18 lyukas játékhoz, míg egy ütőt 400 és 1000 forint közötti áron. A szettek, illetve ütők minősége sokszor nem tükrözi a bérleti díjat. Elektromos autót 8-10 ezer forintért, míg húzókocsit (trolley) 1000-1400 forintért lehet bérelni.

GOLFBOLT. Ez szerves része minden pályának, hiszen itt szerzik be a játékosok a szükséges kellékeket, legyen az kis értékű kiegészítő (kesztyű, tee, pitch-villa), kisebb értékű fogyóeszköz (labda, póló, sapka) vagy nagyobb értékű felszerelés (ütő, táska, cipő, kocsi). A legprofesszionálisabb shopok Tatán, Máriavölgyben és Bükön vannak, ahol minden beszerezhető, ami egy golfozó-nak kell.

EGYÉB SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEK. Ma még kevés egyéb sporttal lehet egybekötni egy golfhétvégét vagy -délutánt Magyaroszágon. Teniszezni ugyan lehet Hencsén és Tatán is, de uszoda csak Tatán van, és a többi pályából egyetlenegyen sem lehet semmilyen más sportot űzni.