Nagyjából dupla annyit fizettek a biztosítók az Electrolux Lehelnek három évvel ezelőtt, amikor leégett a hűtőgépgyár több milliárd forintot érő nagycsarnoka, mintha csupán szimpla vagyonbiztosítása lett volna. A cég vagyonát biztosító társaságok – merthogy a magas érték miatt többen osztották meg maguk között a kockázatot – ugyanis nem csupán a megsemmisült értéket pótolták, hanem mindazt a fedezetlen költséget és elmaradt hasznot is ellentételezték, amely a gyárat a csarnok elvesztése miatt közvetlenül érte.
Üzemszüneti biztosítási események lehetnek• Tűzkár
• Elemi kár, villámcsapás
• Géptörés
• Vezetékes víz okozta kár
• Betöréses lopás, rablás
• Vandalizmus
• Légi jármű ütközése
• Idegen földi jármű ütközése
Az üzemszünet-biztosítás ugyanis – amelyet az európai gyakorlatban kiegészítő szolgáltatásként választhatnak az ügyfelek a vagyonbiztosítás mellé – épp e két tétel, a fedezetlen költségek és az elmaradt nyereség megtérítésére szolgál váratlan és véletlen események alkalmával (a biztosítható eseményeket lásd táblázatunkban; arról, hogy pontosan mit térít a biztosító, lásd külön írásunkat). Ezen alkalmak köre egyébként Magyarországon legutóbb – úgy egy évtizede – azután gyarapodott, hogy Hollandiában egy repülőgép rázuhant egy sokemeletes lakóépületre. A légi katasztrófa nyomán azóta azokra a károkra is biztosítást köthet a hazai ügyfél, amelyeket akkor szenvedne el, ha termelő tevékenysége egy repülő becsapódása miatt állna le. Minthogy pedig ez több társaságnál az alap konstrukcióba is bekerült, valóban vannak e katasztrófákra is biztosított hazai cégek. (Más kérdés persze, hogy ezek háború, illetve terrorcselekmény esetén nem fizetnek.)
Kinek éri meg?Önmagában a Budapest Sportcsarnok épületének leégése 10 milliárd forintos kárt okozott, s a tulajdonos – nem lévén vagyonbiztosítása – kártérítést nem kapott. További 10 milliárdokra rúgott volna a kártérítés, ha a lekötött, ám elmaradt rendezvényeket üzemszünet-biztosítás fedezte volna. Különösen ajánlott e termék azon cégeknek, amelyek tevékenysége egy helyszínre összpontosul, mert ha azt kár éri, teljes lehet a pusztulás. Ugyanígy a nagy anyag- és eszközigényű termelésnél, és a vertikálisan felépített társaságoknál, ahol az egyik egység termelése a másik inputja, a szervezet részei ily módon egymástól függenek. Hüvelykujjszabály továbbá, hogy ilyen biztosítással érdemes rendelkezniük a nagy va- gyonértékű társaságoknak, a jól lefedett – azaz a vevőknek könnyen alternatív szállítót kínáló piacon működő -, illetve a tőzsdei cégeknek.
A világban ugyanakkor – ahogyan általában a vagyonbiztosításoknál -, a piac e szegmensénél is bemasíroztak új elemek a biztosítási események sorába. Így vannak társaságok, amelyek vandál cselekmények, rongálás következtében leállt gyárak költségeit is állják az üzemszünet-biztosítás keretében, mások pedig a terrorcselekményeket ítélik biztosítandó és biztosítható eseménynek. Annak megítélésében, hogy a terrorcselekmények ilyen szerződésekkel fedezhetők volnának, a World Trade Centert és a Pentagont ért támadás óta csak még nagyobbak a különbségek. A hazai szakértők közül is van, aki szerint – túl nagynak ítélvén a veszélyt – mind több társaság zárja majd ki ezt az eseményt a biztosításából. Mások szerint éppen ettől lesz nyitottabb a piac: nyilván többen szeretnének ilyen fedezetet, s a biztosítók majd igyekeznek kielégíteni ezt az igényt. Az is nyilvánvaló azonban, hogy nem ugyanolyan lendülettel sietnek valamennyi ügyfél segítségére. “Egy katonai támaszpont, vagy egy atomerőmű mellett működő textilüzem efféle biztosítási igénye vélhetően nem arat túl nagy sikert a biztosítóknál” – hoz példát Barki Pál, az ÁB-Aegon kockázatvállalási szakembere. Az igények növekedését valószínűsíti az említett jászberényi tűzeset is, az Electroluxot ért kár után mintegy 15 százalékkal megugrott a kereslet. A piacra egy ilyen gyarapodás a biztosítók szerint bőven ráfér, mert a cégek nem különösen érzékenyek e kockázatra, még a nagyobbak sem. “Nyugat-Európában a termelő vállalatok 45-50 százaléka rendelkezik ilyen biztosítással, itthon legfeljebb az ötödük” – citálja a statisztikát Bárczay András, az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettese. Más biztosítók egyenesen az érdeklődés hiányáról panaszkodnak, arról, hogy az ügyfél csak a díjra fókuszál, az sem baj, ha az azért alacsonyabb, mert fontos fedezetek kimaradnak a biztosításból. Így azután e szegmensben nem is dúl különösképpen a verseny.
Minthogy azonban a termék óriási kockázatot hordoz, nem is azonos a biztosítók vehemenciája. Az ÁB-Aegonnál például így fogalmaznak: igyekeznek ugyan minden igényt kielégíteni, ám ezen a területen nagyon óvatosak. Mindehhez az szolgál alapul, hogy az üzemszünet-biztosítás keretében kifizetendő öszszeg ugyanazon esemény vagyonbiztosítási kárának többszöröse is lehet. Jó esetben csak 3-4-szeres – mondja Bárczay András -, ám ahol magas az eszközarányos termelési érték, nehezen pótolható dolgokról van szó (ilyen mondjuk egy erőműnek a megrendelés után több hónappal megérkező turbógenerátora), akár 6-10-szeres is lehet e szorzó. Igen érzékeny iparág a gyógyszergyártás, a vegyipar, de kampányidőszakban – azon rövid periódusban, amikor a cukorrépából ki lehet a cukrot nyerni – ilyen lehet a cukorgyártás is.
Mit fizetnek?A biztosító megtéríti
ELMARADT ÜZEMI NYERESÉG. Amit a cég zavartalan üzletmenet alkalmával ért volna el az adott időszakban. (Ezen nyerészkedni nemigen lehet, mert a “normál” vállalati teljesítményt a biztosítási összeg meghatározásánál, szerződéskötéskor vizsgálják. Kétség esetén – amennyiben azóta hirtelen megváltoztak a piaci körülmények – hasonló cégek adatait veszik figyelembe.)
ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK. Az üzemszünet ideje alatt elkerülhetetlenül fizetendő ráfordítások (például munkabérek, közüzemi díjak, bérleti díjak), amelyek ki nem egyenlítése veszélyeztetné a cég újraindulását.
A biztosító üzemszünet-biztosítás esetén sem téríti
VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK. Üzemszünet alkalmával csökkenő, vagy elmaradó ráfordítások – ide tartozik például az ilyenkor nem használt berendezések amortizációja is.
KÖTBÉR, BÍRSÁG. Azok a “büntető jellegű” kiadások, amelyek a céget például a határidők áthágása miatt sújtják.
EGYÉB KÖZVETETT KÁR. Üzemszünettel közvetlen kapcsolatban nem álló hasznok elmaradása. Ilyet szenvedhet el a cég időközben például tőkebefektetései, ingatlanügyei révén.
A véletlen, váratlan esemény bekövetkezése után a kár minimalizálása a fő feladat. A teendőket a biztosító is előírja, sőt, a cég további működését befolyásoló fontos döntések letéteményese lehet. Ilyen volt például néhány éve, amikor egy nemzetközi vállalat magyarországi cége égett le, s a biztosító illetékesének arról kellett határoznia, hogy a vállalat svájci – tehát a munkaszüneti napokat nagyon szigorúan betartó – partnercégénél karácsony és szilveszter estéjén is dolgozzanak-e, potlandó a kiesett magyarországi termelést? A tét az volt, hogy a cég megtartsa vevőit, a lehető legkevesebb termelés essen ki és nyereség maradjon el. Ugyanakkor azt is számításba kellett venni, hogy az ünnepi túlóra igen drága, s a cég – no meg a biztosító – elveszítheti a réven, amit a vámon nyert.
