Elhúzódhat a világgazdasági recesszió, iindokolt az óvatos előrelátás, lépéseket kell tenni a magyar gazdaság növekedési erejének megőrzésére – magyarázta a várható gazdaságélénkítő csomagot Matolcsy György gazdasági miniszter, aki Varga Mihály pénzügyminiszterrel és Járai Zsigmond jegybankelnökkel együtt tájékoztatott a Gazdasági Csúcs iránymutatásairól.
Legalább 4 százalékos gazdasági növekedést várnak, szemben az Egyesült Államok legföljebb 1, illetve az EU 2 százaléknál kisebb gyarapodásával – közölte Matolcsy. A hangsúly az infrastrukturális beruházásokra és a lakáságazatra terelődött, a teljes gazdaság 1,5 százalékpontnyi növekedése éppen e két ágazatnak köszönhető, miközben az ipari export idei növekedése nem éri el az 5 százalékot sem – vetítette előre a miniszter.
ROMLÓ KILÁTÁSOK. A korábbi kormányzati előrejelzésekhez képest persze romlottak a növekedésre vonatkozó várakozások. Az inflációs kilátások viszont lényegesen javultak, hála a csökkenő importáraknak, mindenekelőtt az olajár mérséklődésének. Járai most már 7,0-7,5 százalékos december/decemberi áremelkedést prognosztizál.
A Gazdasági Csúcs résztvevőinek névsoraOrbán Viktor miniszterelnök; Boros Imre tárca nélküli miniszter; Matolcsy György gazdasági miniszter; Varga Mihály pénzügyminiszter; Fónagy János közlekedési miniszter; Stumpf István kancelláriaminiszter; Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke; Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke; Somody Imre, a Gazdasági Tanácsadó Testület tagja; Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója; Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója; Urbán László, a Gazdasági Tanácsadó Testület tagja; Chikán Attila, a Gazdasági Tanácsadó Testület tagja; Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke; Töröcskei István, a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. elnöke(Forrás: Miniszterelnöki Hivatal)
Az élénkítés jegyében teendő intézkedések legtöbbjét – formailag – költségvetésen kívüli forrásból fedezik majd. A csomag első része egy újabb 200 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési program, amely az Európai Unió társfinanszírozásával, a jövő év elején indítandó vasútfejlesztésből, továbbá a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) részvételével, gyorsforgalmiút- és egyéb közútfejlesztésből, hidak építéséből áll. Az említett összeg a beruházások teljes értéke, ebből jövőre 70-80 milliárd forint valósul meg – tette hozzá Matolcsy.
A csomag második eleme a lakáskölcsönök kedvezményes kamatának leszállítása 8-ról 6 százalékra. Erről a kormány a maga hatáskörében intézkedhet, mint ahogy ezt várhatóan hat hét leforgása alatt meg is teszi. A kedvezmény finanszírozója ez esetben is az MFB lehet – tudhattuk meg.
Harmadrészt tovább ösztönzik a kis- és középvállalkozások beruházásait, várhatóan a már parlament előtt fekvő, különféle pénzügyi törvényeket érintő, “második salátatörvényként” becézett javaslat kiegészítésével. A visszaforgatott nyereség adómentességének felső határát eszerint 10-ről 30 millió forintra növelik majd. Hallhattunk még egy bizonyos “garanciavállalási” csomagról, amelynek keretében emelni tervezik a Hitelgarancia Rt. és az Eximbank alaptőkéjét.
ADÓÖTLETEK. A Gazdasági Csúcs támogatta Járai legújabb adósságfinanszírozási elképzeléseit: eszerint a kormány jövőre csak belföldről vesz föl kölcsönt, s a lejáró külföldi tartozásokat is hazai kötvények kibocsátásával újítják meg. Az MNB elnöke ezzel kapcsolatban az állampapírok kamatszintjéről a Figyelőnek így nyilatkozott: a kamatemelkedés a forint erősödéséhez vezet, ami később leszorítja a kamatszintet is. Mint az MNB-ben megtudtuk, jövőre 930 millió euró államadósság jár le, s ehhez jön még a májusban a jegybank árfolyamvesztesége miatt az úgynevezett kiegyenlítési tartalékba helyezendő költségvetési pénz (Figyelő, 2001/21. szám), amit most 160 milliárd forintra becsülnek. A kettő együtt azt jelenti, hogy jövőre mintegy 390 milliárd forinttal kell növelni a hazai állampapír-kibocsátást. Mivel jövőre a bruttó hazai kibocsátás 3500-3800 milliárd forint lesz, egy esetleges 0,1 százalékpontnyi kamatemelkedés 3,5 milliárd forint veszteséget okozhat a költségvetésnek.
