A költségek jelentik most a legkisebb gondot; sokkal fontosabbról van szó – mondta Jürgen Weber, a Lufthansa elnöke nem sokkal azt követően, hogy a New York-i és washingtoni terrortámadások miatt az amerikai légügyi hatóság (FAA) lezárta az összes amerikai repülőteret. A tragédia sokkolta a polgári légi közlekedés vállalkozásait is, de az amúgy is nehéz helyzetben levő ágazat vezetői előtt pillanatok alatt világossá vált, hogy óriási veszteséget okoznak számukra a négy gép eltérítésének következményei. A UBS Warburg légitársaságokkal foglalkozó egyik elemzője így nyilatkozott a Wall Street Journalnak: “A keddi terrortámadások jellegükben példátlanok voltak. Abból indulunk ki, hogy a légi közlekedésre és a nyereségre gyakorolt hatásuk is példátlan lesz.”
Amit az elemző nyíltan kimond, arról a nagy társaságoknál leginkább nem nyilatkoznak. Ettől függetlenül világos minden érintett számára, hogy semmi sem marad a régiben, s még a legbizakodóbbak is azzal számolnak, hogy legkorábban 2003-ban lehetnek újra nyereségesek a repülőtársaságok. Ez azonban az optimista szcenárió, az elemzők a jelenlegi helyzet modellezéséhez az 1990-1991-es Öböl-háború idején kialakult állapotokat veszik alapul. Akkor, hasonló általános gazdasági helyzet közepette, az ágazat öt év alatt 13 milliárd dollárt is meghaladó veszteséget halmozott fel – többet, mint amennyi nyereséget a polgári repülés kezdete óta összesen besöpört.
FÉLNEK. A dolgot csak nehezíti, hogy most Amerika szívében történt a tragédia, s mind a négy eltérített repülőgép belföldi járat volt. Ez minden bizonnyal sokkal inkább óvatossá teszi az amerikai utasokat a repüléssel szemben, mintha a világ másik végén vált volna nyilvánvalóvá a gépek sebezhetősége. Az Egyesült Államokban működő üzleti utasok szövetsége mindjárt az eltérítések és a merényletek napján megkérdezte tagjait, miként ítélik meg a jövőbeni hivatalos repülések helyzetét. Nem meglepő, a szakma számára azonban katasztrófával felérő volt az eredmény: a megkérdezettek közel kétharmada azt nyilatkozta, hogy az első hét végéig akkor sem küldene senkit hivatalos repülőútra, ha megnyitják az ország légterét, 88 százalékuk pedig a tragédia nyomán a munkavállalók szabad döntési kompetenciájába utalná, hogy hajlandó-e felszállni egy repülőre.
Az ilyen hirtelenjében elvégzett felmérések csak iránymutatóak lehetnek, de a légitársaságok felkészültek a legrosszabbra. Már a terrorakció előtt is 3,5 milliárd dollárosra becsülték az ágazat összesített idei veszteségét és jövőre is legalább 2 milliárdos mínuszt vártak. Az Amercan Airlines (AA) – az egyik társaság, amely két gépet vesztett a múlt kedden -, pontosabban annak tulajdonosa, az AMR éppen négy nappal a szeptember 11-ei katasztrófa előtt jelentett be profit warningot, jelezve, hogy a harmadik negyedévben a veszteség jóval számottevőbb lesz a korábbi három hónap 105 millió dolláros negatív szaldójánál.
Ezek a számok azonban azóta értelmezhetetlenné váltak, ma már mindenki nagyságrendekkel nagyobb veszteséget prognosztizál. “Csak becsült számokat tudunk közreadni, de az első hét veszteségét 10 milliárd dollárra tesszük” – mondta William Gaillard, a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA) szóvivője.
A két közvetlenül érintett cég – az AA mellett a United Airlinesnak (UA) szintén két gépét rabolták el az öngyilkos merénylők – vélhetően át fogja vészelni azonban a nehézségeket, a veszteségeket (amelyeket 2001-ben mindkettő esetében 1 milliárd dollár körülire tesznek) finanszírozni tudják. A dollár százmilliókra becsült kártérítések elkerülése végett a UA és az AA lobbistái Washingtonban már múlt csütörtökön arról tárgyaltak, hogy a szövetségi kormány vállalja magára az áldozatok hozzátartozóinak pénzbeli kárenyhítését, hiszen – miként a New York Times fogalmazott – az akció “valami olyasmi volt, amit nem tudtak megakadályozni”.
Nem tudni, hogy szándékos volt-e, és a merénylők a leghatalmasabb társaságokat akarták-e megtámadni, de a világ első és második számú légiforgalmi vállalkozása a jól felépített útvonalhálózatnak, a tekintélyes cash flow-nak, valamint a vonzó törzsutas-programnak köszönhetően az elemzők szerint képes lesz megmaradni. Mindez nem mondható el a kisebb társaságokról, az augusztusban már csődöt jelentő Midway például szeptember 12-én befejezte a tevékenységét, 1700 alkalmazottat téve az utcára. Szintén óriási – tízezres nagyságrendű – elbocsátást helyezett kilátásba a Continental Airlines.
Az európai társaságok is nehéz hónapok elébe néznek, az elmúlt hét kaotikus állapota csak a bevezető volt. A Schroder Salomon Smith Barney elemzői szerint az idén minden bizonnyal valamennyi európai légi közlekedési cég veszteséget fog produkálni, és a helyzet számottevően javulása jövőre sem várható. Londoni szakértők az utasok számának 20 százalékos visszaesését vetítik előre. Ezt támasztják alá a társaságok is, amelyeknél egyre többen mondják vissza a lefoglalt és részben már ki is fizetett utakat.
Az európai társaságok is az Öböl-háború idején tapasztaltakból indulnak ki – akkor a globális utasszám-visszaesés 5 százalékot tett ki -, de annál sokkal rosszabbra számítanak. A borúlátó prognózisok alapvetően három tényezőre vezethetőek vissza. Egyrészt az ágazat általánosan nehéz helyzetben van, hiszen a magas kerozinár miatt a költségek drámaian megnőttek, s azt a jegyárakban az éles konkurenciaharc miatt csak részben lehetett érvényesíteni. A már régóta tapasztalható gyengélkedés egy évek óta tartó konszolidációs hullámot váltott ki, amelynek során szintén sok társaság helyzete vált bizonytalanná. Másrészt a terrortámadás következtében új problémaként jelentkezik, hogy az utasok ódzkodnak a repüléstől. A biztonsági ellenőrzések szigorodása lassúbbá teszi, továbbá drágítja a légi utazást, ami a rövidebb járatok esetén alternatív megoldások választására késztetheti az utasokat – Európában és Amerikában egyaránt. És az új technikai előírások megvalósítása szintén pluszköltségeket ró a légitársaságokra.
LEMINŐSÍTVE. A Standard & Poor’s negatív hitelbesorolási kategóriába helyezte a British Airwayst (BA) – s mellette valamennyi amerikai társaságot. Az előbbi árfolyamán már meg is látszik ez, a múlt hét végéig több mint 30 százalékot zuhant a BA papírjainak értéke. A transzatlanti üzletben kevésbé érdekelt Lufthansa is több mint 20 százalékot gyengült az elmúlt hét folyamán, s ma már senki sem emlékszik arra, hogy alig néhány hete még 700-750 millió eurós üzemi nyereséget tűzött ki maga elé a német társaság. Jókora árfolyamveszteséget volt kénytelen elkönyvelni az összes nagyobb európai társaság is a KLM-től a Swissairig, s még nagyobb visszaesés látszott kirajzolódni Amerikában a helyi társaságok részvényeinél a tőzsde kinyitása után.
