A ponty után a tilápia a leggyakrabban fogyasztott édesvízi hal a világon, ez a többek között a Nílusban honos faj ráadásul hamarosan átveheti a vezető szerepet ázsiai eredetű európai rokonától. #<#A brit Southampton University genetikusai ugyanis most úgy módosították az afrikai hal génjeit, hogy annak "normális" rokonainál háromszor gyorsabban növekvő fajtát állítottak elő. Az új tilápia végső mérete ráadásul nagyobb is, s az eddigi tapasztalatok szerint halgazdaságokban könnyen tenyészthető. A kutatók jelenleg olyan állatokat próbálnak nemesíteni a molekuláris biológiai módszerekkel, amelyek sterilek, vagyis képtelenek utódokat nemzeni; így esetleg a halastavakból, vagy a medencéikből kiszabadulva sem tudnának kárt tenni a természetes ökológiai rendszerekben.
A britek Thaiföldön építik majd fel az első farmot a módosított tilápia számára, később azonban más fejlődő országokban is szeretnék meghonosítani a fajtát. Ezzel olcsó és értékes fehérjeforrást bocsátanának a rászorulók rendelkezésére, elsősorban Afrikában, Délkelet-Ázsiában és Dél-Amerikában. A tilápia ugyanis elsődleges fogyasztó, vagyis elsősorban növényevő, amely kevéssé értékes tápanyagból nagyobb hatásfokkal állít elő proteint, mint más, esetleg ragadozó, vagy mindenevő halak.
A tilápia egyébként nemcsak fehérjeforrásként lehet érdekes. A southamptoni kutatók másik figyelemre méltó eredménye, hogy sikerült egy emberi gént is beültetniük a nílusi hal génállományába. A nevezetes DNS-darab egy véralvadásban szerepet játszó fehérjét kódol, amelyet jelenleg is széles körben alkalmaznak a különböző – elsősorban baleseti – vérzések csillapítására. A ma forgalomban lévő faktort azonban emberi vérkészítményekből kell kivonni, ezért az rendkívül drága; a gyorsan növekvő tilápia viszont nagy mennyiségben, olcsón “képes előállítására”. A brit kutatók most egy amerikai biotechnológiai céggel együttműködve dolgoznak a fehérjetermelés optimalizálásán.
